Musorujsag
Élő Eredmények

A csatár, akit nem az minősít, hogy gólt sarkalt – Szalai azt tette, amit Szalai szokott

m4sport.hu | Szerző: Petykó Adrián
Emlékezetes góljával tovább emelte válogatottbeli búcsúja fényét Szalai Ádám, ez ugyanakkor ismét elhomályosította azt a teljesítményt, amivel Németországban is kulcsszereplője volt a válogatott újabb Nemzetek Ligája-bravúrjának, és amit oly sokszor nem értékelt kellően a közvélemény.

Valóban ritkán látható találattal döntötte el Szalai a lipcsei NL-csatát, ráadásul a szerdai bejelentése különleges fényt adott a gólnak. Ha a futball (az élet) előre megírt forgatókönyv szerint zajlana, hiteltelenítené, szirupos mázzal öntené nyakon a sztorit.

De megvilágítja azt is, mennyire együgyű, torzító és hosszú távon magunk felé fordított fegyver a hangsúlyos, de pontszerű történéseket (a futballban a gólokat) kiragadni a kontextusukból.

Vegyük sorra, mi is történt centerünkkel, amíg a meccs órája elketyegett 16:46-ig:

0:05 A középkezdést követően megcsúsztatja a ráívelt labdát, ami német lábról bedobásra pattan.
0:19 Ezt a bedobást is megkapja és két védővel a nyakán szögletet harcol ki.
1:18 Újfent a tizenhatos jobb csücskénél szállt hozzá a taccs, szerelik, de azonnal megindítja a visszatámadást, melynek eredményeként visszakerül a mieinkhez a labda.
2:48 Rüdigerrel szemben a vonal mellett összecsap a Gazdagtól lecsorgóért, bedobást kicsikarva a hazai térfél közepén.
3:20 20 méterrel feljebb megteszi ugyanezt, mivel Raumot meggátolja, hogy benntartsa a labdát.
5:10 A körbevett Kimmichtől szerez labdát a magyar térfélen.
5:57 Szoboszlai körömpasszát a kezdőkörből, nyakatekert mozdulattal, három védő közül forgatja ki Fiolának
6:27 Gulácsi ívelését a felezőnél csúsztatja üres területbe
11:19 Ezúttal a bal sarokban tart meg egy rádobott labdát, és ismét csak bedobásra tisztáz a védője.
13:03 A kispadok előtt fordul kapu felé a rápasszolt labdával, a túlerő legyűri.
15:46 Mélyen a saját térfélre visszamozog, hogy a labdakihozatal folytatásaként Szalai Attilától fogadja a lábra tett labdát, amit visszajátszik a szembe lévő Schäfernek…
16:10 …az akció végkifejleteként Fiola lekészítését 17 méterről ellövi, de a lövés szögletre pattan Süléről.

És ez az a szöglet, amely nem csak azért tette unikálissá a Szoboszlai Dominik szavaival élve meseszerű estét, mert a messze nem meseszerű beadását meseszerű sarkalása érlelte gólpasszá.

Szalai úgy fogta be szintén 26-ig jutó Gera Zoltánt és lett a 21. század legeredményesebb válogatott játékosa, hogy echte gólhelyzet közelébe sem kerülhetett, és ahogy a gól előtt, úgy utána sem érintette a labdát az ellenfél büntetőterületén belül. Egyetlen egyszer sem.

Szalai Ádám (balról) és Szoboszlai Dominik az estét is meseszerűvé varázsoló gól után (MTI/EPA/Filip Singer)

És még mielőtt, nem, nem egy-egy ilyen villanása miatt tűrik, tűrték meg maguk körül a csapattársai és edzői. Ahhoz ezek tényleg ritkák lettek volna. Éppen ellenkezőleg, ahogy ezúttal, úgy pályafutása során, ez csak a bónusz volt – a romantikusok és coachok kedvéért: a glória, amelyért megdolgozott, kvázi kiérdemelt – a meló mellett, amit sosem spórolt meg, és amely személyiségével együtt vezérré tette.

És még így sem egyértelmű, hogyan is lehetne meghatározni a feladatköre alapján. Hiszen több mint célember, akire felrugdalják a labdát, hogy tartsa meg. Talán az 1-1-re végződő angliai Európa-bajnoki selejtezőn, melyet Szalainak ki kellett hagynia, így vérbeli kilences nélkül értelmetlenné vált előre ívelgetni, fordította a válogatott arculatát abba az irányba, hogy kellően megkomponált labdakihozatalokkal, begyakorolt passzútvonalakkal is szem előtt tartható a biztonság, kontrollálható a meccs ritmusa. Mi több, amennyiben letámadásra sarkallja az ellenfeleket, tudatosan támadható területek nyílnak a védelmük mögött.

Esetleg mezőnycsatár tán, aki a kaputól távol fejt ki jelentős hatást. A Bundesligában eltöltött bő évtized – hogy mást ne mondjunk, Tomas Tuchel, Julian Nagelsmann vagy épp Hansi Flick – érlelte, fizikai adottságaival kiegészülő taktikai érettsége kiemelte a szerepét a támadásszövésben és a labda elleni játékban is. A mieink pénteki hőtérképe is azt igazolja, ha a centerünk csak a kapu előtt élne meg és kizárólag a befejezésekre koncentrálna, közeli nézője lenne csupán a mérkőzésnek.

A hőtérképen a labdaérintések gyakoriságát a vörösbe hajló színskála jelöli: azaz ahol kék vagy egyáltalán nem jelölt a pályafelület, ott alig vagy egyáltalán nem avatkozott játékba senki az adott csapatból: a magyar válogatotté (jobbról balra tartó támadóiránnyal) a jobb oldali ábra, melyen sötétlő folt az ellenfél térfelének közepe (kép: WhoScored)

Az árnyalatokon való merengések, viták emelhetnének a honi futballról szóló közvélekedés színvonalán, ám egy kétségkívül pompás, a tetejébe jól dramatizálható, de azért mégiscsak véletlenszerű gól hátsójából nincs kilátás. Nagyban a (közösségi) média felelőssége, hogy elillanó káprázatként tekint a maradandó eseményekre is, és a gyorsan elfogyasztható pillanat kedvéért példának okáért akadályt képez a játék mélységeinek és összetettségének vizsgálata előtt.

Ugyanakkor e pillanatokat a világ ezen táján más szemszögből figyeljük; nem az élvezetük hajszolása, hanem a kiszámíthatatlanságuk faragták szélsőségesre, a keserű tapasztalat, hogy most van rájuk alkalom, mert a történelem viharaiban egyik napról a másikra jönnek a fordulatok. Ezért ne csodálkozzunk, ha a csatárjáték gólok számán túli értelmezése süket fülekre talál, és az egyaránt felületes éljenzést amint úgy alakul, egyből az utálkozás végletei nyomják el.

Hiába itták a józanságával reményt adó szavait, ahogy elült a győzelem mámorának zaja, elveszett az iránytű is, amit prófétaként nyomott a nagyérdemű kezébe Dárdai Pál: Szalai addig szívja a védők vérét, míg belefáradnak, és a koncentrációvesztésüket, ha nem ő, akkor majd valamelyik társa használja ki, mint aznap a finn kapuba bólintó Gera. A lipcsei siker értékelésében Rossi valószínűleg már megunva ezt, szájbarágás nélkül, a csodagólt meg sem említve mondta pacekba, hogy „olyan játékos, akit sajnálatos módon sokkal többre tartanak és tartottak külföldön, mint Magyarországon. Főleg azok köreiben, akik értenek is a labdarúgáshoz”.

Mert mit emelt ki a Mister? „Ötven percen át nagyon szépen hatástalanította Kimmichet. Nem hagyta, hogy rövid, vagy akár veszélyes hosszú passzokkal tudjon operálni, ez nagyon fontos volt. Ezáltal a csapatnak is megspórolt energiát.”

Hipszterkörökben járja: mondd meg, ki a hatosod, megmondom, hogy játszik a csapatod! A védekező középpályáson folyik át a játék (ha nem, mert a feje felett zajlik, az is árulkodó), és Joshua Kimmich az egyik legkiválóbb mélységi szervező. Megfelelő nyomás nélkül ugyanolyan kiválóan diktálja a tempót, ahogy küldi a labdákat a védelmi résekbe (a Bajnokok Ligája nyitófordulójában láthattunk erre friss példát).

Szalai azonban a németek középső bekkjeinek passzolgatásakor tudatosan tartotta fedezőárnyékában a magyarok fegyelmezettségét amúgy is kivételesnek tartó Kimmichet, majd amikor a szélre terelődött a játék, mélyen mellé zárt. Természetesen a szűrőink, Nagy Ádám és Schäfer András segítettek elszívni előle a területet, és a hatékony védekezéshez a fegyelmezett Szoboszlai és Kerkez Milos összehangolt működése is kellett a jobb szélen meglóduló Jonas Hoffmannal szemben, de az első félidei kontrollhoz Szalainál lapult a kulcs.

 

A góljával pedig egyúttal ágyazott meg annak, hogy

  • már abban a momentumban megnőjenek a válogatott esélyei az NL elitjében maradást érő pontszerzésre, tudniillik Rossi alatt 26 tétmeccsen került előnybe a válogatott, és ezekből egyet sem veszített el;

  • Magyarország az első kalapból várja az Eb-selejtező sorsolását;

  • az utolsó csoportmeccsen egy pont is elég legyen az NL-döntőbe kerüléshez, hazai pályán telt ház előtt, az Eb-címvédő olaszok ellen, csapatkapitányként az utolsó válogatott fellépésén.

Hogy a lezárás amerikai happy end lesz-e, vagy életszagúbb európai filmesre sikerül, esetleg annak is a keserédes közép-európai változatára, hétfőn kiderül. De abból a szempontból semmi jelentősége, hogy az utána keletkező Szalai Ádám alakú űrt olyan nehéz lesz pótolni, mint amilyen nehezen vívott ki elismerést azzal Szalai, mikor csak azt tette, amit Szalai Ádám szokott.

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Marco Rossi: Jó lenne, ha Olaszország ellen is betalálna
Marco Rossi szövetségi kapitány hatalmas eredménynek tartja, hogy a magyar labdarúgó-válogatott pénteken 1-0-ra legyőzte a német csapatot és benn maradt a Nemzetek Ligája élvonalában. Azt is reméli, hogy Szalai Ádám búcsúja a nemzeti csapattól még ennél is szebb lesz és betalál az olaszok ellen is.
Magyar futball