Kicker: Hogy viseli a profi labdarúgástól való távolságot?
Dárdai Pál: Minden rendben, tudom, hogy…(vigyorog)
Hogy tekint vissza a Herthánál eltöltött vezetőedzői időszakára?
Amikor először átvettem a csapatot egy eurocent sem volt a perselyben. Ifjúsági koordinátorként érkeztem, az U9-esektől egészen az U23-asokig végigjártam a ranglétrát, szép időszak volt. A második szakasz már egy vészmegoldás volt, de összességében úgy érzem, jól kezeltem. Persze továbbra is szurkolok a Hertha BSC-nek, de nem unatkozom, hiszen három fiam is futballozik. Néha meghívnak a magyar válogatotthoz, mint vendég és adok edzői továbbképzéseket is Magyarországon.
Dárdai Palkó a Hertha utánpótlás csapataiban pallérozódott, 2020-tól erősíti a MOL Fehérvár FC-t. Tavaly a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott egy mérkőzés erejéig. (Fotó: molfehervarfc.hu)Úgy hangzik mint egy új, szokványos hétköznapi élet. Hol látja magát legközelebb a Bundesligában, a fiatalok között?
Nem vagyok az a típus, aki csak úgy elvállal munkákat. Akkor érzem a késztetést, ha elkap az érzés, hogy ez passzol hozzám. Számomra kell a motiváció és nekem mindegy, hogy első osztály, Bundesliga 2 vagy utánpótlás, csak érezzem a tüzet. Őszinte emberekkel szeretem körül venni magam. Az anyagi oldal csak másodlagos, nem éhezem, nem kaszinóztam el az eddig megkeresett pénzemet.
Több korábbi Bundesliga edző számára elképzelhetetlen visszalépés lenne, hogy fiatalokkal foglalkozzon. Mi vette rá arra, hogy visszatérjen a fiatalokhoz?
Soha nem ajánlottam magam a Herthának, sem a magyar labdarúgó-válogatottnak. Szakértőkkel vettem körbe magam, nem igenemberekkel, akik csak bólogatnak, számomra ez roppant fontos, ahogy korábban is említettem. Minden állomás eddig egy jó élmény volt. Lehetőségünket kaptunk, hogy építsünk valamit, ezt kedveltem. A magyar szövetségnél is hasonló volt a helyzet, ott is sok mindent sikerült megváltoztatnunk strukturálisan.
Milyen különbségeket lát Magyarország és Németország között?
A legnagyobbat az infrastruktúrában. Németország egy futballőrült ország, több mint 80 millió ember él ott, mondhatnánk, hogy ott könnyebb. Magyarország keményen dolgozott az elmúlt években, a legjobb példa erre a németek elleni 2021-es Eb-meccs, ott láthattuk a munkát a teljesítmény mögött.
Miről szólnak a Magyarországon tartott előadásai?
Van egy prezentációm arról, hogy miképp kell valamit jól és fenntarthatóan felépíteni. Hogyan adjunk önbizalmat a játékosoknak, hogyan vonjuk be őket a legjobban. Sok mindent megtapasztaltam Németországban, azt hiszem ezt tapasztalatból tudom, és itt nem csak az edzői részre gondolok.
Dárdai Pál 61-szeres válogatott labdarúgó, egykori szövetségi kapitány az V. Sport és Innováció konferencia sajtótájékoztatóján, valamint a néhai sportfotós, Németh Ferenc fotóiból nyílt kiállítás megnyitóján a Testnevelési Egyetem aulájában 2022. szeptember 12-én. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)Vissza a Herthához…
A Hertha mindig is egy szerelemprojekt volt számomra. Az Ajax egy példa volt a berlini klub számára, olyan rendszert szerettünk volna létrehozni. Sikeresek is voltunk, anyagilag és strukturálisan szilárd lábakon álltunk, a fiatalok számára vonzó célpont volt a Hertha BSC. Mitchell Weiser, Valentino Lazaro és Niklas Stark. Mindhárman már sok mindent nyertek mielőtt 17 évesek lettek. Aztán amikor odakerültek, rögtön a felnőttekkel edzettek, ebből pedig rengeteget kamatoztattak. Ha a fiatal játékosok nem hibáznak, nem fognak fejlődni. Muszáj elkövetni néhány hibát és tanulni abból. Sajnos nem egyszerű azonnal beilleszteni őket az első csapatba, hogy átéljék ezt, ugyanis az edzők valami hihetetlen nyomás alatt dolgoznak a mai labdarúgásban.
A fiatalokhoz való visszatérés nagy változás volt számára? Régóta gondolkodott ezen?
Mindig is szerettem a fiatalokkal dolgozni. Minden korosztálynak megvan a maga pikantériája. A 12, 13, 14 éveseknél sok minden szól a kreativitásról, legalábbis így kellene lennie. Később pedig a mentalitás, a taktikai elemek, pályán mutatott viselkedés és állóképesség.
Milyen szerepet tulajdonít a játékosmegfigyelésnek?
Inkább a fiatalokkal való szoros és jó együttműködés híve vagyok, mert akkor az ember jobban ismeri a játékosait. A hosszútávú fejlődés és a profikhoz való akklimatizálódás és beillesztés az igazán nagy kihívás. Az alapos és jó scout-rendszer persze sok mindenben segít, de vannak olyan jegyek, amiket nagyon nehéz észrevenni. Fontos a játékosmegfigyelés, de a mentális dolgokat például nem lehet előre látni, és az nagyon sokat nyom majd később a latba. Egy játékosról pedig lehet úgy is összevágni egy videót, hogy pocsékul játszik, vagy úgy is, hogy igazi klasszis. Ez mindig szól a manipulációról is.
Vajon látjuk még Dárdai Pált a Hertha BSC kispadján? (Forrás: MTI/EPA/Filip Singer)A tehetséggondozás és az utánpótlásnevelés melyik területen fejlődhet a legtöbbet Németországban?
Nem sokat foglalkozom a gyerekek és az U14-es korosztály rétegével. Itt szerintem inkább kettő a kettő, vagy három a három elleni meccsek érdekesek. A gyerekeknek itt sok döntést kell meghozni, ami sokat megmutat az adott játékukból. A legfiatalabbak akkor tanulnak a legtöbbet, ha csinálják amit szeretnek. Szükség van a játékos elemekre, mert akkor élvezik igazán. Meg kell tanulniuk gólt lőni, tisztán játszani, sokat találkozni a labdával, jól bánni azzal és eredményesnek lenni egyszerű helyzetekben is – nem mindig csak a nagy gólok szépek.
Ez hogy néz ki az elmélettől a gyakorlatilag?
Több klubnál látom, hogy már ebben a korban is nagy hangsúlyt fordítanak a taktikai elemekre. Ez oké, de nem úgy kell, ahogy ők azt teszik. A pozíciók megtalálása, helyes alkalmazása és a passzolás két különböző dolog.
Mire gondol?
Franciaország a tehetségek ligája. Sokat gondolok erre. Németországban több U23-as csapat a negyedik osztályban játszik, a regionális bajnokságokban. Az egy teljesen más futball, nehéz belőle tanulni. Ott megtanulod, hogy viseld a fájó pofonokat. A tehetségeknek szüksége van a jobb ellenfelekre, hogy lássa a lemaradását, és ezáltal fejlődjön.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon