Válogatott
Csányi Sándor reméli, a következő világbajnokság selejtezőjében már nem csúszik el az albánoktól elszenvedett vereségekhez fogható banánhéjakon a válogatott, még ha a létszámbővítés nem is az európai indulóknak kedvez.
2026-ban 32 helyett már 48 válogatott vesz részt, de az eddigi 13-hoz képest csak hárommal több európai csapat juthat ki. „Tudomásul kell venni, amikor több mint negyven százalékot képviseltek az európaiak, nem volt teljesen igazságos. A három plusszal ez még így is harminchárom százalék. Fejlődik a labdarúgás Ázsiában és Afrikában is, nyilván több csapatot szeretnének küldeni” – utalt a tárgyalások végén kialakuló kvótaszámokra.
Hangsúlyozta, a világbajnoki selejtezők a jövőben egyébként a pesszimista hangok ellenére nagy érdeklődést kiváltó Nemzetek Ligája eredményeire fognak támaszkodni, amely sorozat rájátszással bővül. Csányi Sándor úgy érvelt, hogy izgalmasabb és igazságosabb is lesz ez a rendszer, mert sokkal reálisabb, a valódi erőrangsornak megfelelő helyezés alakul ki.
A válogatott tavalyi szereplését várakozáson felülinek értékelte, hiszen „majdnem csoportelsők lettünk a Nemezetek Ligája A divíziójában”.
„És nem csak az eredmények voltak jók. Nyolc új játékos is bemutatkozott a válogatottban, közülük hét fiatal volt. Ez mutatja azt is, hogy van jövője a válogatottnak. És úgy értük el a kiváló eredményeket, hogy sokszor kulcsjátékosok hiányoztak, helyettük újak léptek be, akik helyt tudtak állni. Nagyon bízom benne, hogy ez a tudatos építkezés, amit Marco Rossi folytat, az a jövőben is folytatódni fog.”
Az olyan jellegű döntésektől, hogy Szoboszlai Dominikre került a csapatkaptányi karszalag, távol tartja magát, és nem is próbálta befolyásolni Rossit. „Kikérte a játékosok véleményét is, és ez a fontos, nem az én véleményem. És a játékosoké találkozott az övével, és mindannyian Szoboszlait javasolták. Jó néhányszor beszélgettem Dominikkel. Egy érett fiatalember, és azt gondolom, mögé ugyanúgy fel tud sorakozni a csapat, mint Szalai Ádám mögé. Bízom benne, hogy vezére lesz a válogatottnak, és hogy a személyisége ugyanúgy fejlődik mint a játéka, és egyre jobb kapitány lesz.”
Szoboszlai Dominik megkapja Szalai Ádámtól a csapatkapitányi karszalagot (forrás: M4 Sport)Arra az MLSZ-nél sem számítottak, hogy az idei Európa-bajnoki selejtezőkre megközelítőleg 30 ezer bérletet vásárolnak a szurkolók. „Nyilvánvalóan az mozgatja a nézők érdeklődését, hogy szimpatikus-e a csapat. Szerintem nagyon szimpatikusak a játékosaink. És ez alatt azt értem, hogy mindent megtesznek a győzelemért. Küzdenek, harcolnak, láthatóan nagyon fontos nekik a nemzeti színeknek a képviselete. Az is számít, hogy a törekvés ez sikerrel is jár, sok jó eredményt értünk el. Már egyetlen válogatottal szemben se mondanák, hogy eleve elveszítettük a mérkőzést, esélyünk sincs. És a Puskás Aréna is nagyon kulturált, Európa egyik legszebb stadionja, megfelelő infrastruktúrával, hogy a szurkolók is jól érezzék magukat.”
Büntetések
Elárulta, az MLSZ tárgyalást folytat az UEFA-val a Nagy-Magyarország-jelkép megjelenéséről a nemzetközi mérkőzéseken.
„Ha az MLSZ szervez egy bajnokságot, a csapatoknak el kell fogadniuk a kiírás feltételeit. Ugyanez a helyzet nemzetközi szinten is. Ha mi akarunk játszani az Eb-selejtezőkön, a Nemzetek Ligájában, vagy akár a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában, akkor el kell fogadnunk a kiírás feltételeit. Az UEFA kiírása szerint olyan transzparensek nem helyezhetők ki, amelyek rasszisták vagy politikai üzenetet hordoznak. Az a kérdés, hogy a Nagy-Magyarország-jelkép hordoz-e politikai üzenetet, véleményünk szerint nem hordoz.”
Az MLSZ elnöke megjegyezte, bár a FARE (Football Against Racism In Europe), az UEFA diszkriminációellenes csoportja tagadja, hogy büntetné a Nagy-Magyarország-jelképet, de a vele szembeni kifogása háromszor szerepelt az elmúlt időszakban az UEFA fegyelmi bizottsága előtt. „Mindegyik esetben revizionistának és nacionalistának minősítették, szerintünk nem az.”
(fotó: MTI/Mónus Márton)Csányi Sándor beszélt a FARE által kifogásolt másik jelképről is. „Az árpádsávos zászló ott van a Parlamentben Magyarország történelmi zászlói között, amely évszázadokon át Magyarország hivatalos zászlója volt. Valóban volt egy rövid időszak a magyar történelemben, amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették. De azt gondolom, egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhatna felül.”
Hozzátette, nem vágyik arra, hogy árpádsávos zászlók legyenek a lelátón, mert Magyarországnak van hivatalos zászlója, de azt sem szeretné, hogy ha valamelyik szurkoló kihoz egyet, azért büntessék a magyar drukkereket, a szövetséget és a válogatottat.
„Ha már a szurkolók ennyire ragaszkodnak hozzá, és szerintem se annyira túlzóak ezeknek a jelképeknek a használata, mint amennyire megítélik, megpróbáljuk elfogadtatni az UEFA-val. De nem egyedül vagyunk Európában. A szomszédos országok szurkolóit ellenkező módon irritálhatja ez a jelkép, tehát önállóan nem tudjuk eldönteni, hogy lehet-e ezeket használni, vagy sem, csak egy egyeztetési folyamat végén. A szurkolóknak nem az MLSZ-szel, vagy személy szerint velem kellene küzdeni, hanem a FARE-t meggyőzni itthon vagy külföldön. Mert én egyetértek velük, de ebben az ügyben ez nem nagyon számít.”
Hazai rendezések
A következő hónapokban Magyarország ad otthont a női futsal Európa-bajnokságnak, az U17-es férfi Európa-bajnokságnak és az Európa-liga döntőjének.
„Egyrészt mint ország, ránk irányítja a figyelmet, hiszen adott esetben napokig a műsorokban szerepelünk. Másrészt a fiataloknak, akik a helyszínen meg tudják tekinteni ezeket mérkőzéseket, motivációt adhat. Nagyon fontos, hogy például az U17-es Európa-bajnokságra nagyon sok magyar utánpótlásedző ki tud látogatni és tanulhat az ott látottakból. És nem utolsósorban anyagilag is előnyös: nagyon sok külföldi szurkoló fog érkezni, akik itt fognak fogyasztani” – utalt immár az Európa-liga budapesti döntőjére, amelyben „ne zárjuk ki a lehetőséget, hogy a Ferencváros ott lesz. Ez óriási élmény lenne.”
„Fontos, hogy nagyon jól sikerüljenek ezek a rendezések, mert nem titkolt célunk, hogy megpályázzuk a Bajnokok Ligája-döntő rendezését is” – erősítette meg Csányi Sándor a korábban közölt szándékot, amely leghamarabb 2026-ban valósulhat meg. A tavalyi Eb, a korábbi Szuperkupa, a női BL-döntő mind-mind előremozdítja az ügyet, akárcsak a COVID-időszakban nyújtott segítség, hogy le tudták játszani azokat a mérkőzéseket, amelyeket más országok egészségügyi helyzete nem engedett. „Mondhatom, az UEFA egyik kedvenc helyszíne Budapest.”
OTP Bank Liga
„Elég éles meccsek vannak. Láthatóan küzdenek a csapatok. Nagyon jó színvonalú mérkőzéseket is látni. Ami a vártnál lassabban fejlődik, az a fiatalok aránya” – jegyezte meg, hogy ebben csak néhány százalékot léptek előre a csapatok.
„Szerencsére két százalékkal, ötvennyolc százalékra nőtt a magyar játékosoknak az aránya is. Az lenne a jó, ha a fiatalok beépítése gyorsabban haladna. NB III-as NB II-es szinten kezd elfogadható szintre kerülni de az NB I-ben ez nagyon lassan alakul.”
„Sokan azt mondják, főleg az edzők persze, a tizenkét csapatos bajnokság ennek az oka, hogy minden meccs nagyon fontos, még az utolsókon is kiesések vagy nemzetközi szereplések dőlnek el. Ilyenkor nem kockáztatnak” – tért ki az indokokra, miközben felhívta rá a figyelmet, a válogatottnál a fiatalok beépítése nem jelentett kockázatot. „Inkább előrelépést. Azt gondolom, a klubfutballban is ezzel járna, és nagyobb érdeklődéssel a nézők részéről.”
Az MLSZ elnökségének határozata, hogy 2025-ig marad is a jelenlegi lebonyolítás az OTP Bank Ligában.
„Ha utána változtatni akarunk, legkésőbb jövő tavaszán meg kell hozni a döntést. Vannak különböző érvek a jelenlegi kiírás és a tizenhatra bővítés mellet, és tizennégyet se zárjuk ki. Akkor tudunk tisztán látni, ha a klubokkal is egyeztetünk, kikérjük szakemberek véleményét. Vizsgáljuk már a különböző európai bajnokságokat, hogy mik a tapasztalatok, ahol különböző létszámú csapatok vesznek részt. Készen fogunk állni, hogy vagy megerősítsük ezt a rendszert, vagy változtassunk.”
Az OTP Bank liga 18. fordulóját sorozatban 12. győzte derbijével lezáró Ferencváros egyeduralmát az évek óta tartó nagyon tudatos szakmai munkának tulajdonítja.
„Az építkezésnek várható volt, hogy meg lesz az eredménye. Jelentősebb költségvetéssel is rendelkezik, de a szakmai munka színvonala az elsődleges. Egy dolgot hiányolok, hogy kevés a magyar játékos” – jelezte, az tenné igazán elégedetté, ha a jelentős sikerek azzal párosulnának, hogy Dibusz mellett nem csak olykor-olykor látná egyszerre a pályán Botkát, Vécseit és Pászkát is, azaz több hazai futballistát.
Azon pedig cseppet sem aggódik, mi lesz, ha akár két fővárosi patinás egyesület is kiesik, amennyiben olyan színvonalú csapatok jutnak fel, mint a Kecskemét.
Légiósok, fiatalok, hátország
„A Kecskemét nem véletlen jutott fel. Nagyon tudatos utánpótlásmunka folyt és építkezés. Nemcsak magyarok, hanem sok fiatal szerepel Kecskeméten. Ez azt jelenti, hogy nem igaz az, hogy nincsenek olyan játékosok, akik fiatalok, magyarok és meg tudnának felelni az NB I követelményeinek. És azt is üzeni, hogy megfelelő utánpótlásmunkával el lehet ezt érni, és nem feltétlenül csak a költségvetés csak a meghatározó.”
A másodosztály létszáma viszont rövidesen 16-ra csökken. „Beszélgettünk NB II-es vezetőkkel, és ha nyíltan nem is mindenki vállalja, de a négyszemközti beszélgetéseken úgy ítélték meg, van három-négy olyan csapat, amelyik nem üti meg a színvonalat. Azt reméljük, ha csökken a létszám, akkor erősebb bajnokság lesz, ami még nagyobb lehetőséget ad a fiataloknak, hogy felkészüljenek az NB I-re.”
A női bajnokság ugyanakkor bővült, ami Csányi szerint nem vált a kárára. „A tizenkét csapat elég szoros versenyt vív egymással. nem látunk emiatt gyengébb mérkőzéseket, vagy nagy gólarányú győzelmeket. Szerencsére nálunk is növekszik a női labdarúgók száma. Egyre jobb színvonalúak a klubok és a válogatott is. Bízom benne, hogy felzárkózunk Európa élvonalába” – emelte ki, hogy világszerte gyarapszik az érdeklődés a női futball iránt. Példaként a májusi Finalissimát hozta fel, az Európa-bajnok Anglia és a dél-amerikai bajnok Brazília közti mérkőzést a Wembleyben, amelyre minden jegy elkelt már.
Játékvezetés, VAR
A szövetség elnöke kitért rá, hogy nemzetközi kimutatások alapján a VAR beavatkozásai 98 százalékban helyesek. „Ami senkinek sem tetszik, sportvezetőknek és nézőknek se, hogy néha túl sokáig áll a mérkőzés az ellenőrzés miatt” – hívta fel a figyelmet, hogy a FIFA és az UEFA is igyekszik döntéshozatali gyorsaság fejlesztésén.
„Ugyanakkor előrelépésnek tekintem. Nagyon sok a befektetés a tulajdonosok, a játékosok részéről, nem szabad, hogy egy bírói hiba rontsa el az eredményt, és emiatt indokolatlanul kerüljenek hátrányba vagy épp előnybe egyes csapatok. Ami fontos még, hogy ha nincs VAR Magyarországon, akkor a játékvezetőinknek esélyük sincs arra, hogy bekerüljenek a nemzetközi játékvezetői keretbe, hiszen akkor nincs megfelelő gyakorlatuk.”