Musorujsag
Élő Eredmények

A Xabi Alonso-féle Leverkusen épp a Fradi gyenge pontján a legerősebb

A Xabi Alonso-féle Leverkusen épp a Fradi gyenge pontján a legerősebb

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor

Mindenek előtt szögezzük le: a Bayer Leverkusen elleni El-nyolcaddöntőt csütörtökön az M4 Sport 18 órás műsorkezdéssel élőben közvetíti.

Jajj, kár, hogy a régi rossz dolgokból nem maradt semmi! Hol vannak már azok az idők, amikor magyar csapat láttán a norvég televízió szimpatikus képviselője asztalt csapkodva kiáltott drömlotterit? Hol van az a régi nyár, amikor a Ferencváros Celticet meg Dinamo Zagrebet is búcsúztatva lépdelt a Bajnokok Ligája színpadára, mint a nyugodt esélytelen? S most már hol van az az ősz, amikor a magyar bajnok a lebecsülés erejéből olyan svunggal lett csoportelső, hogy novemberben már csak lábát lógathatta?

Nincs többé álomsorsolás! Nincs olyan, hogy a kommentátor bemond egy ‘de jó lennét’, Gera Zoltán pedig lélekben összekapcsolódik vele, s egymás után nyúl a Manchester Unitedet és Barcelonát tartalmazó golyóért! Adott volt egy februári UEFA-esemény, amit a magyar futballszeretők izgatottan vártak, ugyanúgy Gerának hívták a főszereplőt, de a golyók sorrendje majdhogynem ganz egálnak számított. Persze, kemény mutatvány lett volna az MU-t Budapestre csábítani (*valami hétnullás poén helye*), igazi ínyencként, Európa-ligás bötyárrangadóként hatott volna a laidounis-schäferes Union Berlin, de összességében az álomsorsolás fogalma megszűnt – a Fradinak és ellenfeleinek is. Mint amikor az ötéves osztálytalálkozón a két geng vezérei újra összefutnak: egyik sem örül a másiknak. Annak örül, hogy legalább ott lehet.

MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Örülünk vagy sem, a nyolcaddöntőben a Bayer Leverkusen lesz a rivális, Dibusz szerint fegyelmezettséggel megoldható, Hegedűs Henrik elemző szerint a lehető legrosszabb ellenfél. Ha csak a jelenlegi számokat nézzük, akár még az asztalt is csapkodhattuk volna álomsorsolást kiáltva, a német csapat 9. a Bundesligában, másfél éve már kikapott a Fraditól, ősszel négy rúgott góllal esett ki a Bajnokok Ligájából (összehasonlítva, az FTC 2020-ban ötöt vágott a Barca, Juve, Dinamo Kijev triónak), hát, ennél azért veretesebb vezérhím is szembejöhet a 16 között. De ezek a számok a párharc végkimenetele szempontjából ugyanannyira irrelevánsak, mint a Transfermarkt-matek, a keretérték, ami tízszerest ver a Ferencvároséra, nem elsősorban a csapat átlagéletkora miatt.

Igen, a Bayer nemcsak a gyógyszereket, de a fiatal futballistákat is becsülettel termeli. A keret átlagéletkora alig éri el a 25-öt, ami másfél évvel alacsonyabb a Bundesliga mediánjánál, a Leverkusen pedig hosszú évek óta betölt egyfajta utánpótlásnevelő funkciót, ahogy korábban innen röppent ki Kai Havertz vagy Julian Brandt, most Florian Wirtz és a cseh Adam Hlozek lehetnek a jövő nagy sztárjai – előbbi egymaga 70 millió eurót kóstál.

Illetve a Leverkusennel kapcsolatos friss hír, hogy szerződést hosszabbított a csapattal a magyar válogatott Turányi Lilla, de ő aligha lép pályára a Fradi elleni El-nyolcaddöntőn.

Lilla Turány is staying with @bayer04fussball!

The 24-year-old Hungarian 🇭🇺 defender has signed a contract extension, keeping her with the team for the future. #BayerLeverkusen #Bayer04Frauen #DieLiga #LillaTurány pic.twitter.com/VAwsEaRl5V

Ha a történelmét nézzük, a Leverkusen azt elszalasztott lehetőségek csapata. Két jelentősebb sikere (UEFA-kupa és Német Kupa-győzelem) mellé tíz ezüstérmet szerzett különböző sorozatokban. Emlékezetes az 1999/2000-es szezon, amikor úgy bukta el a bajnoki címet, hogy az utolsó forduló előtt még három ponttal vezetett a Bayern München előtt, de a Michael Ballack fémjelezte csapat két évvel később produkált igazi ezüsthalmozást: döntőt vesztett a Bajnokok Ligájában és a Német Kupában, második lett a bajnokságban. Ballack pedig a német válogatottal a világbajnokságon meg is szerezte negyedik ezüstjét, két évtizeddel később oda is ítélhetjük neki az Ibrahima Konaté-díjat.

A közelmúltban a csapat nem kiegyensúlyozott és mégis az. Eredményei – talán a keret fiatal mivolta miatt is – meglehetősen kiszámíthatatlanok, de a szezonvégi summa általában megegyezik. A Bajnokok Ligája-szereplés viszont mintha bénítólag hatna a csapatra, amikor legutóbb továbbjutott BL-csoportjából (2017-ben), mindössze a 12. lett a Bundesligában, ám az azt követő szezon mindössze az egyetlen az elmúlt 13-ból, amikor a Leverkusen nem szerepelt nemzetközi kupaporondon. Most is hasonló a tét…

Mint tudjuk, nem az ismeretlenben kell tapogatózni a német csapattal kapcsolatban, a tavalyi Európa-liga csoportkörében már játszott egy oda-visszát a Ferencvárossal, kint 2–1 a Leverkusennek, Pesten 1–0 a Fradinak. A kontextusba azért mindenképp illik megemlíteni, hogy a második meccs a továbbjutást illetően abszolút formalitás volt, de szeptemberben sem futballozta le magyar ellenfelét a Bayer. A gyógyszergyáriak gyakorlatilag teljesen együtt maradtak az elmúlt másfél évben, az FTC ellen pályára lépők közül mindössze ketten (Lucas Alario, Panajiotisz Récosz) igazoltak el, a Fradinál szereplők közül Cabraja, Laioduni, Blazic, Somalia, Gavric, Uzuni, Zubkov és Loncar játéka is igen valószínűtlen a mostani randevúkon.

Rendkívül fontos változás történt viszont mindkét kispadon: a Fradinál köztudott a Stöger-Csercseszov csere, a Leverkusennél a svájci Gerardo Seoane helyét ősszel Xabi Alonso vette át. A középpályásként zseniális, edzőként viszont még csak épp kibontakozó spanyolnak első körben tüzet kellett oltania: a csapat nyolc forduló után 17. volt a tabellán, a tavalyi vereségeinek már több mint a felét összegyűjtve. Simon Rolfes sportigazgató ugyanakkor nemcsak Seoane munkájában látta a sikertelen szereplés okát, elismerte, hogy nyáron nem sikerült kellőképpen frissíteni a keretet, de a Lever helyzetén az sem segített, hogy Wirtz és az Európa-bajnokságon álomgólt szerző, házi gólkirály Patrick Schick is igen súlyos sérülést szenvedett. Persze a többiek formahanyatlása sem lehetett a véletlen műve.

Florian Wirtz már 18 évesen is betalált a Fradinak (fotó: MTI/AP/Martin Meissner).

Xabi Alonso érkezésével ugrásszerűen javult a teljesítmény, jöttek az eredmények, amit egy természetesnek vehető hullámvölgy követett, az összkép mégis jóval pozitívabb. A szakvezető mintha jobban kihasználná a csapatában rejlő lehetőségeket, 3-4-3-as vagy 3-4-2-1-es játékrendszerében a játékosok erényei inkább kiütköznek. Viszont hiába a spanyol edző, a csapat legfőbb erőssége nem a labdajáratás, hanem a gyorsaság, a lendület és a szélek kihasználása, ami ebben a játékrendszerben a kulcs.

A Leverkusen passzainak eloszlása a nemzetközi meccseken. Jól látható, hogy a pálya szélességét szinte teljesen kihasználják, az ellenfél térfelén pedig ritkán keresik a tengelyt a helyzetek kialakításához.

A Xabi Alonso-féle Leverkusen nem rúgja fel a labdát, a három belső védő a pálya szélességét kitöltve adogat. A támadásépítésben rendkívül fontos szerepe van a feljebb lépő szélső védőknek és az előttük játszó támadóknak, akik nem ritkán változtatják a helyüket, többször a szélső játékost húzzák beljebb a félterületbe (azaz az ötös és a tizenhatos szélének képzeletbeli meghosszabbítása közé), és a támadó helyezkedik a szárnyon. A csapat – bár szeret kezdeményezni – továbbra sem dajkálja a labdát feleslegesen, a mélységi indításokkal a belső védők a félterületet és a szélét keresik.

A Leverkusen progresszív passzainak eloszlása a nemzetközi meccseken. Főszerepben a jobb oldali félterület, azaz Diaby és Frimpong zónája.

A Leverkusen legkeményebb harci eszköze a jobbszárny, javarészt Jeremie Frimponggal és Moussa Diabyval. A fent említett kreatív játék mintapéldái, gyakran két húzásból is a védelem mögé tudnak kerülni, nem véletlenül a csapat két legeredményesebb játékosáról beszélünk. Diaby az elmúlt szezonban dobbantott igazán nagyot (13 gól és ugyanennyi gólpassz), s bár a seoanés, zötykölődős szezonrajt során ő is szenvedett, már 17 kanadai pontnál jár. Frimpong pedig ugyan megsérült a Hertha elleni bajnoki 30. percében (úgy, hogy addig gól+gólpassz mutatót termelt ki), Xabi Alonso szerint nincs veszélyben a csütörtöki játéka. Bár nem a tengelyt igyekszik feltétlenül megtalálni, a Bayer Leverkusen mégis az egyik legkevesebb beadással rendelkező csapat, ennek oka a befele mozgó tükörszélsők és a progresszív labdavezetések túlnyomó többségében rejlik. Ugyan Schick személyében van egy erős centere a csapatnak, a stílusa nem a magas labdákra épül, sokkal jobban használja ki a játékosok gyorsaságát, technikai képességeit. Nem véletlenül a Leverkusen szenvedte el a harmadik legtöbb szabálytalanságot a Bundesligában.

A játék persze akkor működik igazán jól, ha a pálya mindkét oldalát ki tudja használni a csapat, erre remek példa a Monaco elleni két meccs a legjobb 32 között. Az első mérkőzésen nem a saját játékrendszerében, aszimmetrikus 4-2-3-1-ben futballozott, tökéletesen megfigyelhető, hogy a bal oldali védő (Hincapié) a belső védőkkel egyvonalban helyezkedett, addig Frimpong szokásához híven a befelé mozgó támadóknál is magasabban maradt. A másik mérkőzésre beállított Bakkerrel a csapat szélessége kiegyenlítődött, a passztérképen látszik, mennyivel jobban szét tudta húzni, saját képére tudta alakítani a játékot Xabi Alonso csapata – még idegenben is.

A Leverkusen-játékosok passzkapcsolatai a Monaco elleni mérkőzéseken. Az első találkozón teljesen aszimmetrikus képet vett fel a csapat, nem tudta kihasználni erős széljátékát. A visszavágóra Bakker személyében Frimpong méltó társat kapott a túloldalra. (A vonalak vastagsága a passzok mennyiségét jelöli.)

A Leverkusen elsősorban a középpályán védekezik hatékonyabban, miután a Bajnokok Ligájában és a szezon elején rengeteg gólt kapott kontrából, hibásan végigvitt letámadásból. Az elmúlt időszakra azonban jellemző, hogy Xabi Alonso ismét feljebb tolta csapatát, s megpróbálja elrúgatni a labdát az ellenféllel, hogy a pálya közepén helyezkedő, magasabb védői begyűjtsék azt.

Az eddigi nyolc európai kupameccsen összesen 520 labdát szerzett a Leverkusen, ebből mindössze hármat az ellenfél tizenhatosán belül. A labdaszerzések területi eloszlása viszonylag kiegyenlítettnek mondható és az ellenfél térfelére esők aránya kifejezetten magas.​

A Ferencváros számára kulcsfontosságú lesz, hogy a bal oldali védekezését (várhatóan Civic-csel, a kisegítő Knoesterrel/Abenával/Kovaceviccel és a visszalépő Traoréval) segítse, mert több olyan csoportmeccse is volt, amikor a balhátvédet magára hagyta – ennek köszönhetően volt például ennyire sebezhető Belgrádban. A Ferencváros nemzetközi meccseken mutatott stílusa egyértelműen a labda elleni játékban összpontosul, ez minden bizonnyal itt sem változik, a Leverkusennek megfelel, ha birtokolja, a Fradi is szívesen adja oda neki. A párharc kulcsa – a fegyelmezett és reaktív védekezésen túl – az átmenetek pontos lejátszása lehet, ha a felnyomuló szélső védők helyén keletkezett légüres térben Traoré vagy Zachariassen lendületből viszi a labdát a lomhább belső védőkre, a Fradi eredményes lehet. Emellett érdemes a Leverkusen ellen a tizenhatoson belül is szabálytalankodni (figyelem, irónia!), a német csapat ugyanis a meccs közben megítélt négy büntetőjéből hármat is kihagyott a szezonban. Más kérdés, hogy a Monaco elleni tizenegyespárbajban ötből ötöt belőtt – enélkül most nem játszhatna a Ferencvárossal Európa-liga-nyolcaddöntőt.

Koncentrációból és odaadásból nem volt hiány a nemzetközi porondon, máskülönben most biztosan nem lenne itt az FTC sem. Ha ehhez rápakol pontos ellencsapásokat és némi szerencsét (mondjuk egy gyengébb napot kifogó Leverkusennel) a zöld-fehér csapat, akár még a következő sorsoláson is remegve figyelhetjük Gera Zoltán kezét.

Borítókép: m4sport.hu

További tartalmak