Tizenkilenc évvel a Debrecen UEFA-kupa-szereplését követően első magyar csapatként a Ferencváros maradt állva egy nemzetközi sorozat tavaszi folytatására, és bár a Leverkusen elleni párharc első mérkőzése nem alakult a legjobban, a szurkolók ennek ellenére parádés hangulatot teremtettek már órákkal a meccs előtt a Puskás Aréna környékére.
A Ferencváros fanatikusai 18:45-ös kezdéssel vonulást szerveztek a Keleti Pályaudvartól, a megmozdulás több ezer embert magával ragadott így még az is futball-lázban égett, aki amúgy nem rajong a sportágért, közben pedig már a meccs helyszínén is elkezdődtek a programok, a találkozó előtti órákban többek között Lotfi Begi szórakoztatta a több mint 50 ezer szurkolót, aki kilátogatott a történelmi találkozóra.

Az elképesztő körítés után azonban mindenki figyelme a pályára szegeződött. Megszólalt az Európa-liga himnusza, a csapatok pedig egy gyönyörű élőkép kíséretében az Aréna gyepére érkeztek, Dibusz és Hradecky kézfogása után pedig nem maradt más hátra, mint kezdő sípszó. A tömeg hangorkánnal fogadta a meccs kezdetét, Xabi Alonso csapata azonban korán elrontotta a nagy budapesti bulit.
Egy komolyabb hazai hibát követően a Bundesliga egyik leggyorsabb játékosa, Diaby lódult meg, őt pedig ember legyen a talpán aki utoléri, ennél a helyzetnél a magyar válogatott jelenleg elsőszámú kapusa sem tudott segíteni, így három perc után a lényeges kérdések nagyjából el is dőltek, ezt az előttem helyt foglaló német újságíró is érzékelte/érzékeltette egy hasonló asztalra csapással, mint amit 2016-ban egy norvég televízióstól láthattunk, álomsorsolást óbégatva. Ezúttal azonban indokoltan történt, nem a medve bőrére ivott túl korán a kolléga.
A Ferencváros az odavágó eredménye mellett is igen szerencsétlen helyzetben készült a nyolcaddöntőre, hiszen öt kezdőjük is a sérültlistát bővítette a keret helyett, valamint Botka Endrére sem számíthattak eltiltás miatt, itt azonban nem állt meg a zöld-fehérek pechszériája, a meccs 14. percében pont a mérkőzést követő napon szerződést hosszabbító Botkát pótló Wingo is leült a fűre, az amerikai lett a legújabb áldozat.
A negatív sorozat, a kihagyott ziccerek, a kifelé pattanó kapufák — ezt már a hidegvérű Csercseszov-mester sem bírta: a szakember többször is akár méterekkel az oldalvonalon belül osztotta a tanácsokat játékosainak vagy az áldásait a játékvezetőnek, aki a 40. percben ezt lappal viszonozta, az erre érkező legyintés pedig bár valószínű a bírónak szólt, a mérkőzést is jól jellemezte: a Ferencváros kénytelen volt szépen lassan elengedni a továbbjutás reményét, a hazai mérkőzés eredményének kozmetikázása maradhatott az utolsó reális cél a második félidőre.

A Fradi kupatavaszának utolsó félideje is majdnem olyan rosszul kezdődött, mint az ezt megelőző, Frimpong az 53. percben csak a lesszabálynak köszönhetően nem került fel a góllövők közé, ám ez az érvénytelenített gól, és az azt követő folyamatos ziccerek és Dibusz-bravúrok is azt erősítették, a jobbik csapat dominálja ezt a párharcot, és megérdemelten vezet a Bayer.
A németek nagyjából lemásolták az első összecsapás forgatókönyvét, az első után az utolsó 10 percben is gólt tudtak szerezni mind a két mérkőzésen, a csereként pályára lépő Adli egy kontra után szépen gurította a hosszúba a Leverkusen második, összesítésben negyedik gólját, majd nem túl szimpatikus módon ünnepelt a magyar tábor előtt, amely Tapsoba bocsánat kérése ellenére is ingyen sörrel kínálta meg a németeket, a pályára érkező poharakat pedig a nyugtatgató Dibusz takarította el.
Ennek ellenére szép gesztusokkal teli utolsó pár percet élhetett át a Fradi-család a Puskásban, a szurkolók az eredménytől függetlenül ugyanúgy önfeledtek biztatták csapatukat, mint bármely másik meccsen, Csercseszov pedig két fiatal magyarnak, Manner Balázsnak, és a IX. kerületiek legendájának, Lisztes Krisztián fiának is lehetőséget adott a második legrangosabb európai kupasorozatban, a hármas sípszó után a vereség és a kupatavasz végének ellenére is ünnepi hangulat maradt a stadionban, a Ferencváros játékosai pedig vastaps kíséretében hagyhatták el a pályát.
A találkozót követően sikerült Varga Pétert, a mérkőzés egyik rádiós kommentátorát elcsípni egy gyors értékelésre. Péter abszolút pozitívan vélekedett a Fradival kapcsolatban, szerinte ez egy élesebb párharc is lehetett volna, de a sok balszerencsét nem bírta el a Ferencváros.
“Sok múlt azon, hogy nem teljes kerettel játszott a Ferencváros. Rengeteg sérült volt, pontosan öt, plusz Botka eltiltás miatt nem játszott, ezt ez a Fradi most nem bírta el, ráadásul a Leverkusen nagyon jó ütemben rúgta a gólokat, az első meccsen a 10. percben Demirbay, most a 3. percben Diaby, ez megadja az alaphangját egy meccsnek” – kezdte az értékelést a kommentátor.
“Nagyon látszott mind a két meccsen, hogy a Fradi felkészült ellenfeléből, így nem biztos, hogy a Ferencváros kevés Európa legjobb 16 csapata között a második számú sorozatban, egyszerűen nem volt szerencséje, nem volt ideális az az időpont, amikor jöttek ezek a meccsek.”
“Azokra a kérdésekre, hogy miért kell ennyi játékos egy csapatba, vagy miért ilyen mély a keret, ez a párharc csattanós választ adott, nemzetközi kupában bizony kellenek a játékosok, hisz ha ezen a meccsen a kispadot néztük, láthattuk, hogy több 18 éves vagy az alatti játékos ült, és nagyon kevés volt az olyan merítés aki bármilyen kupatapasztalattal rendelkezik” – vélekedett.
A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón mind a két vezetőedző pozitívan értékelt csapatával kapcsolatban. Csercseszov elmondta, büszkének kell lenni arra az útra, amit megtett a Ferencváros, a szurkolók ezúttal is megmutatták, hogy a legjobbak, a jövőről pedig nagy terveket osztott meg, az orosz edző szerint az ő munkája az, hogy jövőre ne az El-ben, hanem a Bajnokok Ligájában jusson el a magyar csapat a nyolcaddöntőig.

A vendégek vezetőedzője, Xabi Alonso szintén a jövőre tekintett előre, bár ő még csak az idei szezon végét emlegette, egészen pontosan a május 31-én a Puskás Arénában rendezésre kerülő El-döntőt. A spanyol világbajnok lenyűgözőnek találta a létesítményt, és szívesen jönne Magyarországra újra a csapatával a közeljövőben.
Hajnal Tamás, az FTC sportigazgatója is megszólalt a mérkőzés után. A korábbi válogatott labdarúgó szerint sok értékes tapasztalattal gazdagodott a csapat, hiszen, ha az idei német-tabella nem is ezt mutatja, de egy Bundesliga-élcsapattal játszott a Fradi, amelytől tempóban, intenzitásban és felkészültségben is lehet tanulni, és ezeket a tanulságokat remélhetőleg a Ferencváros magával tudja vinni. Emellett Hajnal a szezonban játszott 16 nemzetközi találkozóban is bízik, amit a zöld-fehérek játszottak az idén a selejtezőktől indulva, nagyon sok szép momentummal és eredménnyel.
Aztán kicsit jobban elgondolkodtam a csütörtök esti meccset követően. Egy szép selejtezősorozat után kijutás, az elvárható tisztes helytállás helyett egy csodával határos csoportelsőség, majd egy négygólos vereség. Ismerős?
A Ferencváros menetelése sok szempontból párhuzamba állítható a válogatott 2016-os franciaországi Eb-szereplésével. A jelenlegi válogatott valamint ferencvárosi kapust, Dibusz Dénest – aki nem mellesleg vezérként irányította csapatát, bravúrokkal segítette az együttest, és alázattal válaszolt minden újságírói kérdésre – ezzel kapcsolatban kérdeztem.
“Azt gondolom igen, valóban lehet párhuzamot vonni. Az elmúlt években volt már itt egy folyamat, negyedik éve vagyunk csoportkörösek, egyszer a BL-ben és háromszor az El-ben, komoly cél és vágy volt a tavaszi folytatás, ez ebben a szezonban sikerült. Lépésről lépésre haladunk, jobb lett a csapat, ez érezhető, még inkább képesek vagyunk a nemzetközi szinthez felnőni. Azért el kell ismeri, hogy ez a Leverkusen nagy falat volt, ahogy hét évvel ezelőtt Belgium is a válogatottnak, de reméljük, mi is hasonló szép úton tudunk tovább haladni, és azt a sok tapasztalatot, amit az évek során összeszedtünk, még jobban tudjuk a nyári selejtezőkön hasznosítani, és remélhetőleg újra összejön egy Bajnokok Ligája-szereplés” – mondta bizakodóan a Fradi vezére.
A Ferencváros kupatavasza tehát idáig tartott a 2022/23-as szezonban, ám a zöld-fehérek szereplése, valamint akár a Leverkusen elleni párharc utáni motivált nyilatkozatok is komoly bizakodásra adhatnak okot a magyar labdarúgás kedvelőinek, hogy talán nem kell újabb 19 évet várniuk, hogy ismét feltűnjön egy magyar klubcsapat egy nemzetközi kupasorozat kieséses szakaszában.
A Fradi legszebb pillanatai: