„A szövetség stabil alapokon áll pénzügyileg, a szükséges források rendelkezésére állnak, a klubok többsége felelősen gazdálkodik” – kezdte évértékelőjét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnökeként is tevékenykedő sportvezető, aki ismertette, hogy az MLSZ-nek 13,5 milliárd forintos tartaléka van, az élvonalbeli kluboknál 2010 óta 600 millióról 4,4 milliárdra nőtt a bevétel, míg az NB II-ben 90 millióról 1,2 milliárdra emelkedett.

Csányi szerint arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy a TAO-ból befolyt összesen 453 milliárd forintnak a 87 százalékát az amatőr labdarúgásban használták fel. Megjegyezte, 40 stadion és 1525 pálya épült, 2640-et pedig megújult, így mostantól főleg a renoválásokra fókuszálnak.

„Az utánpótlásba áramló pénz nem hasznosul megfelelően” – fogalmazott meg ugyanakkor kritikát az MLSZ-elnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy U17-től az U21-ig egyre rosszabb eredményeket érnek el a nemzeti együttesek. Szerinte ennek a képzési hiányosság az oka. Úgy vélte, több egyéni képzésre lenne szükség, illetve „rosszul megy a fiatal játékosok beépítése a felnőtt csapatokba”.

Kiemelte, az U21-es válogatottban „csak mutatóban van egy-egy élvonalbeli futballista”, míg a riválisok játékosai az élbajnokságokban edződnek, ezért is tartott ki Gera Zoltán szövetségi edző mellett.

Csányi Sándor (fotó: MLSZ)

Csányi szerint a tíz kiemelt akadémia, a 28 tehetség- és 92 területi központ piramisrendszere elkezdett jól működni, de azért még javítani kell a játékosok felfelé áramlásán.

Az élvonalbeli bajnokság kapcsán hangsúlyozta, jelenleg 57 százalék a hazai labdarúgók aránya, ami javulást jelent a két évvel ezelőtti 51 százalékhoz képest. Jelezte, még mindig nem tartja kielégítőnek az arányt, amelyet 60 százalék felett tartana jónak.

„2025-ig nem változik az élvonal létszáma, de gondolkodunk, hogy 16-ra nőjön, jövő tavaszig kell erről dönteni. Egyetlen célunk, hogy erősebb legyen az NB I és több fiatal kapjon lehetőséget” – mondta Csányi, aki elégedett a másodosztály színvonalával, amelyen még javítani fog szerinte a létszám 16 csapatosra szűkítése.

A klubfutball tekintetében köszönetet mondott az Európa-ligában nyolcaddöntőig menetelő Ferencvárosnak, de mosolyogva azt kérte a jelen lévő Orosz Pál vezérigazgatótól, hogy még több magyar legyen a csapatban.

„Nem tudnám jó szívvel odébb fordítani ezt a lapot, ha nem mondanám: Pali, egy kicsit több magyar kellene ebbe a Fradiba… Hogy valódi magyar csapat legyen. Nem várható el egy ilyen színvonalú klubtól – legyen az a Fradi, vagy bármelyik másik magyar csapat –, hogy teljes magyar gárdával üzemeljen, de hogy öt magyar azért ott virítson a pályán, dísznek, hogy itt is van tehetség, az azért jó lenne.”

„A válogatott magas színvonalon játszik, a vesztett meccseken sem kellett szégyenkezni. Fontos, hogy olyan szövetségi kapitány van, akit szeret a közönség. Megígértem Marco Rossinak, ha kijuttatja a nemzeti együttest a vb-re, akkor halála után kiállítják a Nemzeti Múzeumban” – jegyezte meg tréfásan Csányi, aki kiemelte, a bolgárok elleni Eb-selejtezőt 1,3 millió tévénéző követte nyomon.

Csányi Sándor és Marco Rossi még egy 2019-es közgyűlésen (fotó: MTI/Illyés Tibor)

A 70 éves sportvezető megismételte korábbi kijelentését, miszerint a Puskás Arénába BL-döntőt szeretne hozni.

„A 2026-os BL-döntő elérhető, várhatóan jövő tavasszal kerül terítékre. Sok pályázó lesz, de van előnyünk, mivel a nemzetközi meccsek szervezésével maradéktalanul elégedett az UEFA. A hátrányt az jelenti, hogy vannak sokkal nagyobb stadionok. Feltett szándékunk a pályázás, nem is indulunk rossz pozícióból, de nem feltétlenül leszünk nyertesek. Addig pályázunk, amíg nem nyerünk” – válaszolt az MTI érdeklődésére a közgyűlést követő sajtótájékoztatón.

Az OTP Bank vezérigazgatója a női futball és a futsal ágazat kapcsán kijelentette: jó nyomvonalon járnak. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy 8000-ről 40 ezerre nőtt az igazolt labdarúgók száma, a 34 felnőtt mellett pedig 166 korosztályos csapat működik, ennek nyomán az élvonalat jelentő Simple Ligában a játékosok 35 százaléka 19 éven aluli, ebből pedig a válogatott is profitálhat.

A játékvezetést illetően a videobíró szerepét hangsúlyozta, beszámolója szerint a 198 meccsen elvégzett 4000 vizsgálatból született 80 beavatkozásnak köszönhetően 70 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma.

Nem ment el szó nélkül amellett, hogy az amatőr futballban előfordul tettlegesség a bírókkal szemben, melyen eddig „nem tudtak úrrá lenni”, ebben látja a legfőbb okát, hogy nehéz a bírótoborzás.

A 76-ból megjelent 49 küldött egyhangúlag elfogadta a tavalyi beszámolókat, az idei terveket és az alapszabály-módosításokat.