A OTP Bank Liga vasárnap véget érő 2022/23-as szezonjának 1. és 33. fordulója között a 12 csapatból 9 váltott edzőt, összesen 11 alkalommal. Európai viszonylatban ez kiemelkedő arány, az NB I közelmúltját tekintve viszont közel sem kiugró.
A 2017/18-as szezonban fordult elő legutóbb, hogy a mezőny 12 csapatának több mint fele (szám szerint: 7) azzal a vezetőedzővel fejezze be a szezont, akivel elkezdte. Az elmúlt négy szezonban legalább nyolc klub mindig lecserélte vezetőedzőjét.
A sűrű edzőváltások okainak keresése visszatérő téma, leggyakrabban a bajnokság alacsony létszámára vezetik vissza: aki nem a dobogós helyezésekért, az a kiesés ellen harcol, egy-egy negatív periódussal könnyen veszélybe kerülhet az élvonalbeli tagság, így a vezetők inkább váltanak, amikor érzik a bajt.
De megéri? Tettük fel a kérdést, majd megvizsgáltuk, a szezon 11 edzőváltása közül melyik sült el jól és melyik kevésbé, mérőszámként pedig az edzők meccsenként szerzett pontátlagot vettük alapul.
Ketten a pirosban
Ha szigorúan a számokat nézzük, csak két olyan edzőváltás volt a szezonban, ami után romlott a csapat teljesítménye: a Budapest Honvédnál és a Kisvárdánál.
A két történet azonban jelentős különbséget mutat: Kispesten egy gyenge első szezonharmad után jött a csere, Dean Klafuric hiába kapott fél évet, semmit sem tudott javítani a Honvéd teljesítményén (sőt, valójában rontott), így nem is meglepő, hogy 7 évvel a legutóbbi bajnoki cím után búcsúztak az élvonaltól.
Kapcsolódó tartalom
A Kisvárda azon kevés klubok közé tartozik, mely nem a kiesés rémétől fenyegetve szánta el magát a váltásra, pont a bronzérmet vette vele célba. Hát, nem jött be Révész Attila terve: az Újpestről menesztett Milos Kruscic hét nyeretlen meccsel nyitott, végül volt klubja ellen jött össze az első győzelem a 31. fordulóban, de a dobogó ekkor már olyan messze volt, hogy ez pont a bennmaradást biztosította be.

Triplázók
Első ránézésre megtévesztő lehet, hogy a Vasasnál és a Fehérvárnál is pozitív százalékok kísérik az edzőváltás(oka)t, mert sikerélményt aligha okozott bármelyik. Ennél a két csapatnál dolgozott három vezetőedző is a szezon során, de valódi változásra egyik sem volt képes, ami arra enged következtetni, hogy a pályán kiütköző problémák az edzőkérdésnél jóval mélyebbek.
Valahol sorsszerű, hogy ez a két csapat egymás ellen zárta a bajnokságot, a mérkőzés pedig hűen tükrözte az elmúlt tíz hónapot. A Fehérvár az életéért küzdött a már biztos utolsó Vasas vendégeként, végeredmény: 0–0.
Irány felfelé
Ahol valóban jó döntésnek bizonyult, azaz kézzel fogható sikert hozott az edzőváltás: Debrecen, Paks és Újpest. Ha ezt nézzük, minden három és feledik edzőváltás hozta meg a remélt sikert.
A DVSC-t bronzéremre vezető Srdjan Blagojevic mindent megtett, hogy az év edzője legyen, nem is meglepő, hogy szinte még éremmel a nyakában hosszabbítottak vele. Hat forduló után győzelem nélkül, az utolsó helyen állt a DVSC, innen – pontosabban a 8. fordulóban elfoglalt 10. helyről – vezényelte dobogóig Dzsudzsák Balázsékat.
Azt a 25 fordulót tekintve, amikor a szerb szakember ült a kispadon, a Debrecen gyűjtötte a legtöbb pontot és kapta a legkevesebb gólt az NB I-ben.

Az utolsó pillanatig versenyben volt a bronzért a Paks is, ez pedig nagyban köszönhető a kispadra februárban visszatérő Bognár Györgynek. Waltner Róbert távozásakor ugyan a 7. helyen állt a Paks, de csak öt ponttal voltak a vonal fölött.
Kapcsolódó tartalom
A váltás gyors és látványos fejlődést hozott, a számok már tavasszal önmagukért beszéltek, és a Paks középcsapatból a bronzérem várományosa lett, sajnálhatják, hogy a szezon végén már nem jöttek az eredmények.
Nagyot lendített csapata teljesítményén az Újpestre visszatérő Nebojsa Vignjevic is, aki egy kiesés elől menekülő együttest tartott bent magabiztosan, sőt akár a tabella első fele is összejöhetett volna. A szerb mester helyzete speciális, hiszen jól ismeri a klubot, korábban hét évet eltöltött már Újpesten, ezért is volt képes gyorsan javítani az eredményeket, méghozzá a Fehérvárra távozó Csongvai, Katona kettős nélkül.
Semleges zóna
Blagojevic mellett a Mezőkövesdet élvonalban tartó Kuttor Attila a másik olyan edző, aki 100% feletti javulást hozott a pont / meccs átlagban elődjéhez képest. Azért azt tegyük hozzá, hogy Supka Attila 7 meccse nagyon kevés Kuttoréhoz képest és csalóka a mérőszám, hiszen a sárga-kékek szurkolóinak az utolsó előtti fordulóig izgulniuk kellett, így ezt aligha lehet sikertörténetként aposztrofálni.
Kapcsolódó tartalom
Boér Gábor ugyan mindkét kitűzött célját teljesítette: megnyerte a Magyar Kupa döntőjét és élvonalban tartotta a Zalaegerszeget, meccseinek száma és ezáltal a csapatra gyakorolt hatása olyan kevés Monizhoz viszonyítva, hogy a két szakember kispadon nyújtott teljesítményét szinte lehetetlen és talán értelmetlen is összehasonlítani.
Szögezzük le, a stabilitás és a siker kéz a kézben jár: a bajnok Ferencváros, az ezüstérmes Kecskemét és a dobogóról épphogy lemaradó Puskás Akadémia nem váltott edzőt a szezon során. Melyik csapat férkőzött közéjük? Az a Debrecen, ahol a leggyorsabban, már augusztusban váltottak és messze a legnagyobb javulást hozta az edzőcsere.
Az OTP Bank Liga 2022/23-as szezonjának végeredménye
Edzőváltások a labdarúgó OTP Bank Liga 2022/23-as idényében:
2022. augusztus 31. – DVSC: Joao Janeiro helyett megbízottként Dombi Tibor
2022. szeptember 6. – Vasas: Kuttor Attila helyett Kondás Elemér
2022. szeptember 6-14. – Mezőkövesd: Supka Attila helyett Kuttor Attila
2022. szeptember 21. – DVSC: Dombi Tibor helyett Srdjan Blagojevic
2022. október 17. – MOL Fehérvár: Michael Boris helyett Huszti Szabolcs
2022. október 24. – Budapest Honvéd: Thomas Courts helyett Dean Klafuric
2023. február 13-14. – Paksi FC: Waltner Róbert helyett Bognár György
2023. március 14-15. – MOL Fehérvár FC: Huszti Szabolcs helyett Bartosz Grzelak
2023. március 23. – Újpest FC: Milos Kruscic helyett Nebojsa Vignjevic
2023. március 27. – Kisvárda: Török László helyett Milos Kruscic
2023. április 6. – Vasas: Kondás Elemér helyett megbízottként Desits Szilárd
2023. április 24. – ZTE: Ricardo Moniz helyett Boér Gábor