Ahogy a szezon első felét vizsgáló cikkünkben is írtuk, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy – szakértői véleményekre alapozva – úgy látja, a magyar fiatalok beépítésének gátja nem a szűk (12 csapatos) NB I-es mezőny, hanem az élvonalbeli kluboknál dolgozó vezetők túlságosan rövid távú gondolkodása.

A szavakat tettek követték, az MLSZ ösztönzőrendszert vezetett be az NB I-ben. Ennek lényege az, hogy ha a pontrendszer minden elemét teljesítik a klubok, akkor a szezon végén 325 millió forintos támogatást kapnak.

Gyorsan elevenítsük fel, hogy hogyan is néz ki a pontszámítás:

• • minden U21-es (a jelenleg is zajló szezonban 2002-ben, vagy az után született) magyar labdarúgó 10 pont/perc,
  • minden további (azaz idősebb) magyar labdarúgó 1 pont/perc.

A kluboknak a maximális támogatási összeg (325 millió forint) megszerzéséhez 29 700 pontot kell szerezniük, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) U21-es magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.

Nézzük, hogyan teljesítettek a csapatok és az U21-es magyar labdarúgók.

Az NB I-ben pályára lépő tizenegy U21-es Honvéd-játékos közül Kocsis Dominik kapta a legtöbb játéklehetőséget (Fotó: honvedfc.hu)

ÉLEN A HONVÉD, AZ UTOLSÓ HELYRE CSÚSZOTT A FEHÉRVÁR

Mielőtt ránéznénk a statisztikákra, a játékpercekkel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a cikkben található táblázatban a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi hosszabbításban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.

A szezon első felében 43 U21-es magyar, vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó lépett pályára az NB I-ben. A 17. fordulótól további 19 ilyen labdarúgó kapott lehetőséget, azaz a teljes szezonban összesen 62 U21-es magyar labdarúgó lépett pályára az OTP Bank Ligában. Közülük hárman voltak, akik két csapatban is szerepeltek, azaz télen váltottak klubot. Különös módon ősszel még mind a hárman a DVSC-t erősítették, télen azonban váltottak: a szezon második felében Horváth Krisztofer a KTE, Baráth Péter az FTC, Baranyai Nimród pedig a Mezőkövesd játékosa volt.

A legtöbb U21-es labdarúgó a végül az élvonaltól búcsúzó Budapest Honvédban lépett pályára: a Magyar Futball Akadémiára támaszkodó kispestieknél összesen 11 ilyen fiatal kapott lehetőséget. A téli szünetet már a kiesőzónában töltő Honvédnál ősszel öt, tavasszal pedig további hat fiatal jutott játéklehetőséghez. A kispestieknél egyébként éppen a sorsukat megpecsételő Puskás Akadémia elleni meccsen játszott a legtöbb U21-es fiatal: a Pancho Arénában nyolc 2002 vagy az után született magyar labdarúgót is pályára küldött a kiesés után menesztett Dean Klafuric vezetőedző.

A Honvéd mögött a Puskás Akadémia (8) és a Paks (7) zárt a képzeletbeli dobogón a pályára küldött fiatalokat vizsgálva – bár az igazira végül egyikük sem fért fel. Ha csak a lehetőséget kapó U21-esek számát nézzük, akkor a legkevesebben a Kisvárdánál és az Újpestnél léphettek pályára, szám szerint három-három játékos.

Sokkal többet árul azonban el a klubok fiatalokhoz (és természetesen a pontrendszerhez) való hozzáállásáról a következő ábra, amelyen az látszik, hogy a csapatokban összesen mennyi játékpercet kaptak az U21-es magyar játékosok, és hogy ennek köszönhetően mennyi pontot gyűjtöttek csak a fiatalok szerepeltetéséből a csapatok.

Akárcsak az előző listán, itt is magabiztos előnnyel végeztt az élen a Honvéd, amely csak az U21-es magyar labdarúgók szerepeltetéséből a maximális támogatási összeg megszerzéséhez szükséges pont (29 700) több mint kétszeresét hozta össze. Szintén már önmagában a fiatalok játékperceivel teljesítette a 325 millió forint egészének megszerzéséhez szükséges ponthatárt a Puskás Akadémia, a ZTE és a kispestiek mellett szintén kieső Vasas is.

A Mezőkövesd is közel járt a 29 700 ponthoz csak a fiataloknak köszönhetően, a további magyar játékpercekkel pedig meg is haladta ezt. Hasonló a helyzet a kizárólag, illetve túlnyomó többségében magyarokat foglalkoztató Paksnál és Kecskemétnél. Továbbá számításaink szerint a fiatal játékpercek mellett az egyszeres szorzóval számolt magyar játékperceknek köszönhetően a Kisvárda, Újpest, DVSC hármas mindegyike átlépte a 30 ezer pontot, így jogosult a teljes támogatási összegre.

Lisztes Krisztián gólöröme a Ferencváros–Kivárda meccsen (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ellenben a lista utolsó két szereplője a 325 millió forintnál biztosan kevesebbet kap majd az MLSZ-től, mivel sem a Ferencvárosnál, sem a MOL Fehérvárnál nem teljesül az a feltétel, hogy az U21-es magyar labdarúgók legalább 14 850 pontot szerezzenek. A bajnok FTC-nél így is jelentős az előrelépés, hiszen a szezon első felében még egyetlen játékpercet sem kaptak Sztanyiszlav Csercseszovtól a magyar fiatalok. A zöld-fehéreknél a 946 fiatal játékperc jelentős része a DVSC-től kölcsönbe érkező Baráth Péter, illetve a szezon végén berobbanó, az MLSZ RangAdó-díjátadóján a szezon felfedezettjének megválasztott Lisztes Krisztián nevéhez köthető, mellettük még Kaján Norbert és Tóth Alex kapott játéklehetőséget két-két NB I-es meccsen.

A kiesés elől az utolsó fordulóban megmenekülő Fehérvárnál tavasszal mindössze egyetlen U21-es játékos lépett pályára, ő is csak egyszer: a 21. fordulóban a Huszti Szabolcs, Toldi Gábor edzőpáros kezdőként küldte pályára, majd az 56. percben lecserélte Zalaegerszegen Pető Milánt, aki emellett még 15-ször került be a meccskeretbe, további játékperceket azonban nem kapott az élvonalban, így a listán az őszi 11. helyről az utolsóra csúszott.

A teljes szezont vizsgálva a legtöbb játékpercet Kállai Kevin kapta: a Mezőkövesd jobbhátvédje alapembere volt Kuttor Attila csapatának, a bennmaradáshoz három gólpasszal is hozzájárult. A második helyre is egy védő futott be, az FTC kölcsönjátékosaként a Vasast erősítő Iyinbor Patrick kapta a fiatalok közül a második legtöbb játékpercet.

A listát ősszel még vezető Hindrich Ottó, a Kisvárda kapusa végül a harmadik helyen végzett – majd a zárófordulót követően, kölcsönszerződése lejártával távozott is a csapattól. A CFR Clujhoz visszatérő kapus tehát alapember volt a rétközi csapatnál, ám így utólag nem nehéz belátni, hogy csak azért, hogy a – Révész Attila által előzetesen többször is kritizált – fiatalszabály teljesítéséhez szükséges pontokat megszerezze a Kisvárda. Mivel 2002-es születésű, a következő szezonban már nem számít U21-esnek, és így nem is számol vele a klubvezetés.

Persze ez nem egyedi eset, több másik játékosnál és csapatnál is előfordul(t) hasonló helyzet a maximális támogatási összeg megszerzése érdekében, de az ösztönzőrendszer visszásságára jól rámutat. Ezzel kapcsolatban éppen Révész nyilatkozott úgy a RangAdó-díjátadón, hogy szerinte többek között azért nem jó a fiatalszabály, mert a kiöregedő játékosok 80 százaléka nem fog megragadni az NB I-ben, ők nem a teljesítményükkel érdemelték ki a lehetőséget, hanem a támogatási összeg megszerzése érdekében kaptak játékperceket.

Az alábbi táblázat mind a 62 ősszel pályára lépő U21-es magyar labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével pedig névre, csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk.

A legfiatalabb pályára lépő Kern Martin volt, a Puskás Akadémia 2006-os születésű középpályása két NB I-es meccsen kapott lehetőséget Hornyák Zsolttól. Rajta kívül 11-11 2004-es és 2005-ös, 13 2003-as és 26 2002-es születésű magyar játékos lépett pályára az NB I most zárult idényében – így persze nem csoda, hogy összesítve magasan a 2002-esek kapták a legtöbb játéklehetőséget a fiatalok közül.

A posztok szerinti megoszlást vizsgálva az látszik, hogy az U21-es magyar labdarúgók többsége középpályás és támadó volt (23-23), mellettük pedig 13 hátvédnek és 3 kapusnak szavaztak bizalmat az edzők. Ha a játékperceket nézzük, a legtöbb lehetőséget a támadók kapták, megelőzve a középpályásokat, a hátvédeket és a kapusokat.

Katona Bálint volt a 2022–23-as szezon legeredményesebb U21-es magyar labdarúgója az Nb I-ben (Fotó: KTE/Facebook)

KECSKEMÉTEN VOLTAK A LEGEREDMÉNYESEBBEK A FIATALOK

A játékpercek mellett nézzük, hogyan teljesítettek az U21-es magyar labdarúgók a gólok és gólpasszok tekintetében – utóbbiaknál (ellentétben például a Transfermarkt statisztikájával) csak a „valódi” asszisztokat vettük figyelembe, például a kiharcolt büntetőt nem számoltuk gólpassznak. A legtöbb gólt a Kecskemét FTC-től kölcsönkapott támadója, Katona Bálint szerezte: az őszi öthöz úgy tett hozzá tavasszal még hármat, hogy a télen érkező Horváth Krisztofer mellett már kevesebb játéklehetőséget kapott. És ha már Horváthot megemlítettük: az olasz Torinótól kölcsönkapott támadó a debreceni kitérő után Szabó István kezei alatt remekelt, 15 meccsen hat gólt és egy gólpasszt tett be a közösbe. Katona és Horváth összesen 14 gólt szerzett, azaz az újoncként a második helyig menetelő KTE 48 góljának közel egyharmadát (29 százalékát) ők ketten hozták össze.

Ha a gólokat és gólpasszokat összesítve számoljuk, akkor a Puskás Akadémiánál termeltek a legjobban az U21-es magyarok. A gólgyártásban a csángó származású Marius Corbu volt a legjobb hat találattal, de mellette Komáromi György és Gruber Zsombor is egyaránt három gólt szerzett. Az asszisztokat szintén ők hárman jegyezték, Gruber három, Komáromi kettő, Corbu egy gólpasszt osztott ki.

Az FTC-be a szezon végén debütáló, végül az NB I-et öt góllal és egy gólpasszal záró (átlagosan 80 percenként gólt szerző) Lisztes Krisztián teljesítményét már sokan megénekelték, de mellette például a négy gólig jutó kispesti Kerezsi Zalán produkciója is megsüvegelendő.

A ZTE-nél is nagyban hozzájárultak a fiatalok a bennmaradáshoz, hiszen a Budafok elleni kupadöntőben egyaránt eredményes Szalay Szabolcs (az NB I-ben 3 gól és 2 gólpassz) és Németh Dániel (az NB I-ben 3 gól) mellett Klausz Milán is megszerezte az első gólját az élvonalban, míg Kovács Barnabás négy gólpassza a teljes mezőnyben a legtöbb az U21-es labdarúgókat vizsgálva.

A debreceniek az U21-es kanadai pontjaikat a télen távozóknak köszönhetik (Baráth Péter 2 gól és 3 gólpassz, Horváth Krisztofer 1 gólpassz), míg Kisvárdán és Fehérváron nem volt olyan U21-es játékos, aki főszerepet vállalt volna csapata góljában.

Kállai Kevin kapta a legtöbb játéklehetőséget az U21-es magyar labdarúgók közül (Fotó: Mezőkövesd Zsóry/Facebook)

HOZOTT-E ÁTTÖRÉST A FIATALSZABÁLY?

Az OTP Bank Ligában a teljes szezonban pályára lépő 387 labdarúgónak 16 százaléka (62) volt U21-es magyar játékos, ez két százalékpontos növekedés az idény első felében (2022 őszén) lejátszott meccsekhez képest. Ez a 62 labdarúgó (a hosszabbításokat nem számolva) 34 011 játékpercet kapott összesen az edzőktől, ami azt jelenti, hogy az összes játékperc nagyjából 9 százalékát kapták meg az U21-es magyar játékosok.

Ezeket a számokat érdemes összevetni a környező országok hasonló statisztikáival, hiszen Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója az éppen azzal érvelt a hazai ösztönzőrendszer bevezetése mellett, hogy Európa-szerte több játéklehetőséghez jutnak a 21 év alatti labdarúgók, mint Magyarországon.

Az összehasonlításhoz a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) 2023 januári riportja nyújt némi támpontot. Ebben az InStattal közösen többek között azt vizsgálták, hogy mennyi játéklehetőséget kaptak 2022 decemberében a 2002 vagy azután született labdarúgók 73 különböző ligában – ez a statisztika amellett, hogy jóval rövidebb időszakot vizsgál, abban is különbözik az ebben a cikkben találhatótól, hogy nem csak a hazai fiatalokat veszi számításba az adott bajnokságban. Némi összehasonlítási alapként azonban ez is szolgál.

Ahogy az ábrán is látszik, a kelet-közép-európai régió bajnokságai közül a CIES tanulmánya szerint Magyarország csak Bulgáriát, Csehországot és Romániát előzi meg, és akkor még nem beszéltünk például a dán (15%), a belga (13,2%) vagy éppen a holland bajnokságról (13%).

A CIES 2020-as hasonló riportja szerint a 2019–2020-as szezonban még 5,1 százalék volt az U21-es labdarúgók aránya a magyar bajnokságban, azaz előrelépést tapasztalhatunk, de ahogy januárban, az őszi szezont összegző cikkünkben is fogalmaztunk, óriási áttörést egyelőre nem hozott a fiatalszabály, a legtöbb klub csak a pontrendszer feltételeinek teljesítéséhez, ezzel a maximális támogatási összeg megszerzéséhez szükséges játékpercet adott az U21-es magyar labdarúgóknak – akik könnyen lehet, hogy amint kiöregednek, jóval kevesebb lehetőséget kapnak majd az NB I-ben.

AZ OTP Bank Liga 2022–2023-as szezonjának végeredménye