Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Nem vész el, csak átalakul: a közösségalapú Kecskemétet az új szezonban is nehéz lesz legyőzni

Nem vész el, csak átalakul: a közösségalapú Kecskemétet az új szezonban is nehéz lesz legyőzni

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor

Van egy diszkrét bája annak, hogy a pillanatnyilag legjobbnak gondolt, Magyarországon dolgozó (ebben egyetérthetünk?) edző Pro-licenc híján fricskázza a hazai élvonalat. A szakember, aki egy kiskapunak – jó, ne vegyük el, egy feljutásnak is – köszönheti NB I-es kispadját, aki mellé a Konferencialiga-meccsekre egy megfelelő papírokkal is rendelkező kollégát kellett leültetni. Szabó István 2011-ben már jelentkezett az MLSZ által kínált legmagasabb szintű képzésre, akkor elutasították, most pedig várja az újabb kurzus indulását – azzal az apró eltéréssel, hogy lényegében egy egész futballkultúra odavan a munkásságáért.

Vélhetően nem dacból dolgozik ennyire keményen Hírös mágusa, akiről nehéz újat mondani, az elmúlt évben gyakorlatilag nem volt magyar sajtóorgánum, amely ne ajnározta volna. Félreértés ne essék, meg is érdemelte, mert olyat tett a bajnokságunkkal, amelyre titkon talán régóta vágytunk. Példát mutatott, inspirációt adott, mindezt magyar játékosokkal, magyar szakemberekkel, magyar közegre szabva. Bebizonyította, hogy a hazai sikerhez nem kell Ferencváros-szintű erőforrásadag. Az 56 éves szakember fő fegyvere a közösségépítés, olyan játékosokat keresett, akikkel nagybetűs csapatot lehet építeni, s akik emellé pontosan olyan nyitottak a fejlődésre, tanulásra, mint ő maga. Szabó István non-stop bújja a külföldi szakirodalmat, lesi a világ legjobb edzőinek fortélyait, saját interpretációit pedig hatékonyan ülteti át a csapatjátékba.

A csodaszámba menő múlt szezont követően a közvélemény egy jelentős része (újfent) lesajnálta a kecskemétieket, hogy messzire ne menjünk, maga az m4sport.hu is kiesési gondokat jósolt a lila-fehéreknek (megérzéseken, mintsem szakmai alapokon nyugodva). De ezt a Kecskemétet, a közösségközpontú, humánus és Szabó István szakmai elhivatottságával megspékelt Kecskemétet továbbra is nagyon nehéz lesz itthon legyőzni, mert olyan erő birtokosa, amelyet más klubok még csak megérteni sem tudnak, s különböző véletlenek összességének tekintik a rivális eredményes szereplését. Pedig a kecskeméti eredményesség valójában a közösség erejének pozitív mellékhatása. Nem cél, hanem eszköz.

Bár szinte észrevehetetlenül, de a csapat és a játéka továbbra is folyamatosan formálódik. Ha összehasonlítjuk a Kecskemét első bajnoki győzelmét a 2022/2023-as és a mostani szezonban, csak négy egyezést találunk a kezdőcsapatokban, de az ember valahogy mégsem érez indokolatlan fluktuációt az amúgy sikeres csapatnál. Szabó István pedig filozófiájához alakítja a keretet is – az angol modellből ismert menedzserként –, erre több példa is akad az elmúlt évből. A Szabó-féle futballnak továbbra is megvannak az állandó és változó aspektusai, a KTE elsőszámú csodafegyvere a gyilkos átmenet volt az egész szezonban – és egyelőre az újban is. A 2022/2023-as évadnak még egy defenzívebb, 3-5-2-es felállással mentek neki, ami a közvélemény változásával szinkronban alakult egyre bátrabbá. A relatíve stabil kezdőcsapatban a fő hangsúlyt a nagy munkabírású, kiváló rúgótechnikával rendelkező középpályások kapták, ők feleltek a legfontosabb fázisokért – az átmenetekért. Az elöl lévő duó rendszerint eltérő karakterű két játékosból állt: Tóth Barna vagy Szabó Levente célemberként, a beadások, felívelések végső célpontjaként funkcionált, míg mondjuk Uros Djuranovics és főleg Banó-Szabó Bence elmozgó támadóként a második labdák begyűjtésében, egy az egy elleni játékban kaptak hangsúlyosabb szerepet. De legalább ekkora felelősség hárult a két szélsőre, rendszerint Nagy Krisztián és Zeke Márió felelt a csapat szélességéért, akiknek támadásban és védekezésben is egyaránt hozzá kellett tenni. A kecskemétiek számára azonban nem a labda birtoklása a fontos – a mögöttünk hagyott szezonban 44.9 százalékkal a 11. helyen zártak ebben a mutatóban –, fölényt és kontrollt így is ki tudnak dolgozni az adott mérkőzésen belül.

A Kecskemét kezdőcsapata a Mezőkövesd (2022.08.13.) és a Kisvárda ellen (2023.08.07.). A taktikai felállás és a személyi összetétel is változott.

A téli szünettől Szabóék átalakították a 3-5-2-es hadrendet 3-4-2-1-gyé, ami látszólag minimális szerkesztés, ám a pályán belüli szerepeket meglehetősen összekuszálja. A váltással egy bátrabb, magasabban letámadó játékot próbált megvalósítani a KTE, nem mellesleg Horváth Krisztofer személyében a rendszerbe illő támadóközéppályás-archetípust igazoltak, s bár minimálisan, de minden mutatóban léptek előre a tavasz folyamán – azaz a feljebb tolt csapatvédekezés nem okozott több kapott gólt. A mentalitás és harciasság ugyanis nem változott: a kecskemétiek lelkesedésben és látszólag futómennyiségben is az ellenfél fölé nőttek, megelőző szerelések és blokkolt lövések számában is kimagaslottak a mezőnyből, miközben a fegyelmezettségből előre is jutott: messze a legkevesebbszer (22) torkollt leshelyzetbe az akciójuk, az új idényből eltelt három mérkőzésen pedig egyszer sem!

A hírösi játék a Cruijff-féle totális futball klasszikus elemeit vonultatja fel, rengeteg helyváltoztatással, a labda körüli forgással. Nem is csak háromszögeket, de olykor rombuszt képezve a zsuga körül, egy állandó mozgásban lévő alakzatot, ami megspékelve a konstans járatással előbb vagy utóbb megnyitja a folyosót a félterületekben.

Labdával a klasszikus értelemben vett felállási forma csak egy itiner, az elvárás inkább a folyamatos helyváltoztatás. A Kisvárda elleni bajnokin a jobb oldali támadó középpályás, Nagy Krisztián lépett vissza hatos pozícióba, a labdakihozatalt elősegítendő…

…amikor pedig bal oldali belső védőként Szalai Gábor lépett be a játékba a szélen, Szuhodovszki Soma és Matheus Leoni támadta a tizenhatos környéki félterületet és az egyébként támadó középpályásnak megrajzolt Kiss Bence zárt Szalai helyén.

Mivel a játékrendszer flexibilis, nagyon jól jön Szabó Istvánnak, hogy játékosait több poszton is használhatja, nincsenek saját szerepükre gyöpösödve. A két elsőszámú támadó középpályás (Banó-Szabó, Horváth) hiányában a középről feljebb tolt Kiss Bence és a jobbfutóként megszokott Nagy Krisztián játszott az ék mögött, de Tóth Barna becserélésével Pálinkás Gergő is vissza tudott lépni. Ezzel pedig nem az adekvát megoldást választották – Nagy Krisztián megszokott helyén az alapvetően támadó Májer Milán játszotta be a jobb oldalt, egyébként kiválóan. A korábbi Honvéd-nevelés Kecskemétre érkezése előtt 37 élvonalbeli meccsen egy gólpasszt osztott ki, csak a Kisvárda ellen kettőt. Nem az útilapu és a poszt számít, a lilában mutatott teljesítmény, hozzáállás.

A mérkőzés összefoglalója, két Májer-gólpasszal:

Bár Szabó István előszeretettel hangsúlyozza, hogy a saját teljesítményükre koncentrál, nincs nagyon még magyar edző, aki ilyen szinten felkészítené csapatát az aktuális ellenfélre. Pálinkás Gergő az első bajnoki után kiemelte, tudatosan a hosszúra érkezett a második gól előtt, mert a videózásokon megmutatkozott a Kisvárda gyengéje ezeknél a szituációknál. A rendszer a védekezésben szab szigorú kereteket, megfelelő területmenedzsmentre van szükség a sávok lezárásához és a leendő ellentámadás hatékonyságához. A stílus állandó, az egyensúly nem: a rigai visszavágón előnyből a csapat rendre visszazárt 5-4-1-es felállásba, a saját térfelére, a labdával zavarba hozható várdaiak ellen viszont csőre töltötte gyilkos letámadását, a 5.1-es PPDA-mutató (Passes Per Defensive Action – azaz átlagosan 5.1 passzt engedtek az ellenfélnek két védekező akció között, ez igen magas intenzitásra vall) és a 32 ellenfél térfelén megszerzett labda nem éppen egy 55 percet előnyben játszó csapat benyomását kelti.

A Kecskemét a labda köré igazította letámadását, hét játékossal zárták el a területet az egyébként rendkívül szűken helyezkedő várdaiaktól. A felíveléseket az embert fogó védők elfejelték, a második labdát Vágó, Májer és Leoni gond nélkül begyűjtötte (fotó: M4 Sport).
Ilyen egy kecskeméti belső védő: Szalai Gábor gólja előtt már háromszor próbálkozott lövéssel (forrás: Wyscout).

Tegyük hozzá, a Kisvárda rendkívül élettelenül futballozott ezen a mérkőzésen. A magas presszinget első körben Ötvös visszavonásával próbálta semlegesíteni, de a pozíciós játék finoman szólva is akadozott, az elöl bóklászó hármastól viszont hatalmas volt a távolság (a kecskeméti belső védők meg egyébként is lesték minden mozdulatukat), így lényegében képtelenek voltak kibontakozni. S bár durvaságot nyilván nem vártunk volna el Milos Kruscsics csapatától, az azért szembetűnő, hogy 44 percet követően, kétgólos hátrányban követték el az első szabálytalanságukat. Ilyen mentalitással vélhetően nemcsak Kecskeméten égnének meg – bár péntek este az MTK ellen ez a probléma nem jelentkezett.

Variációk egy témára: Ötvös többféleképpen is próbálta segíteni a Kisvárda labdakihozatalát. A három védő mellé (bal felül) vagy közé (bal alul) belépve egészítette ki a négyes láncot. A kecskeméti letámadás azonban nagyon jól reagált: kirúgásnál (jobbra fent) négy emberrel is levédekeztek hat ellenfél játékost, amikor pedig nyílt játékhelyzetben léptek fel (jobbra lent), Pálinkás kizárta Ötvöst a játékból, így Kovacic számára csak egy hajmeresztő passz maradt megoldásnak (fotó: M4 Sport).

A meccs második félidejére a 120 perces lett túrából érkező Kecskeméten is érződött a fáradtság, a labdát legalábbis ritkábban járatták négyszöget bezárva, többször bízták a kezdeményezést a vendégekre. De a lelkesedés és a stabilitás megmaradt, a Kisvárda gyakorlatilag nem került helyzetbe – a 0.17-es xG-mutatójukkal könnyen lehet, hogy már a második fordulóban beállították a szezon negatív csúcsát.

Minden csoda három napig tart – szokták mondani, csak a Kecskemét esetében már rég nem csodáról beszélünk. Szisztematikus építkezésről, közösségteremtésről és olyan szakmai elhivatottságról, amelyhez hasonlót nem nagyon tapasztaltunk itthon mostanában. A szezonból persze még alig telt el, és hullámvölgy bácsi biztosan ellátogat a Hírös városba is, bár pont a jelenlegi KTE tűnik annak a csapatnak, amely egy negatívabb periódust is helyén tud kezelni. Ameddig Szabó István és csapata ilyen mentalitásban dolgozik, nehéz elképzelni, hogy a Kecskemét beleálljon a földbe és totális összeomlást produkáljon. S biztosak lehetünk benne, hogy a Fehérvár ellen is kitalálnak valamit!

A Kecskemét–Fehérvár bajnokit – ahogyan a 3. forduló valamennyi mérkőzését – az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti!

Borítókép: M4 Sport (Miklós Patrik)

További tartalmak