Sorozatban kilenc idegenbeli mérkőzést követően visszatér a Kisvárda a Várkerti Stadionba – Mátyus János csapata közvetlen tabellaszomszédját, a Mezőkövesdet fogadja szombaton (élőben az M4 Sporton). A kényszerű vendégségmaraton nem sikerült kimondottan fényesen, a csapat mindössze négy pontot gyűjtve szerénykedik az OTP Bank Liga legalján.
„Jócskán hátrányba is kerültünk. Ugyanakkor tény, pusztán a gondolattól, hogy otthon játszhat a csapat, más a játékosok hangulata. A motivációs szint az elmúlt hetekben érezhetően csökkent, a hazatérésnek hála kezd emelkedni. Nem véletlenül találták ki úgy a menetrendet, hogy egy otthon, egy idegenben, csupa idegenbeli szerepléssel kevésbé lobog a tűz – kezdte a Büntetőnek adott interjúját Révész Attila, a Kisvárda klubigazgatója, aki szerint DVSC és az Újpest elleni meccsükön is a hazai szurkolók hajszolták győzelembe az ellenfelet. – Az eredménytelenséget viszont nem lehet csak az idegenbeli mérkőzésekre kenni. Sok összetevője van annak, miért nincs több pontunk. Az elmúlt egy évben nem voltam valami aktív szakmai téren, inkább az ügyvezetői teendőket láttam el, semmint a sportigazgatóit, az edzők olyan önállóságot kaptak, mint addig soha. Egyfelől persze ezért ők az edzők, másrészt viszont azt látom, mégiscsak kell föléjük egyfajta kontroll, nekem legalábbis ezt üzente az elmúlt egy év. Át kell csoportosítanom a feladataimat, és újra nagyobb kontrollt gyakorolni.”
Kapcsolódó tartalom
A sportvezetőnek nincs lehetősége és energiája olyan aktívan részt venni a szakmai munkában, mint korábban, ráadásul a csapat átmeneti időszakban van, ami nem könnyű. Mint fogalmazott, a Kisvárda által képviselt állandóság megszűnt azzal, hogy kötelezően fiatalokat kell betenni a csapatba. Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség ezt valójában mégsem teszi kötelezővé, a támogatási rendszer szerint 325 millió forintra jogosult az a klub, amely egy teljes szezon alatt 27 900 pontot összeszed a magyar és fiatal játékpercekből. Minden magyar játékos játékpercei után egy, minden 20 éven aluli (2003. január 1-je után született) futballista játékpercei után 10 pont jár – a szezon végére azonban a 27 900 pont legalább felét, azaz 14 850 pontot a fiatalok tízeseivel kell összegyűjteni.
„A kötelező perceket gyártják a fiatalok, de abba senki sem gondol bele, hogy ez miként hat a fejlődésükre, a további pályafutásukra. A magyar fiatalok elsősorban fizikálisan nincsenek felkészülve az NB I-es futballra, ennek a hatását pedig a teljes keret megérzi. Nem akarom én már az MLSZ-t bántani, vészmadárkodni sem szeretnék, annak viszont örülök, hogy más is kimondta azt, amit én szoktam, még ha másik sportágban is. A női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Golovin Vologyimir mondta a minap, a legnagyobb szakmai hiba beerőltetni a csapatokba az éretlen fiatalokat, mert csak kárt okozunk vele. Nyilvánvaló, hogy aki a szövetségben ezt a szabályt kitalálta, soha nem vezetett csapatot – mondta Révész Attila, aki konkrét példákkal is alátámasztotta mondandóját. – Nem ugyanaz, ha Czékus Ádám játszik elöl, vagy ha Varga Barnabás. Felcsúton nálunk a kapuban állt 2003-as születésű játékos, de ha a Puskásban védene fiatal, ott is lenne hiba. Ha valóban kötelező lenne mindenkinek legalább egy fiatalt szerepeltetni, úgy fair lenne a küzdelem. Mindegy, nem akarok én ebben az ügyben a zászlóvivő lenni, úgyhogy hátraléptem, és nem ágálok, csak ha kérdeznek.”
Révész Attila (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)A topligákkal, illetve a horvát példával kapcsolatos felvetésre Révész úgy reagált, más országokban jóval másabb a fiatalok fizikai felépítése, meg egyébként is, Magyarországnak nem külföldi példákból kell merítenie, hanem a saját modelljét fejleszteni. Ehhez pedig nem szabad elkapkodni a fiatal játékosok terhelését.
„A folyamat mesterséges felgyorsítása nem használ, sőt. Ha valaki játszik harminchárom meccset, mert a támogatott korosztály tagja, az azt követő idényben viszont jóval kevesebbet, mert már nem származik bevétel a szerepeltetéséből, az nem hat jól a fiatal labdarúgóra. Sokan éppen emiatt vesznek el, és bárhol járok külföldön, kinevetnek amiatt, hogy mi ezen szabály mentén működünk. Nagy károkat okoz, amelynek következményeit nyögni fogjuk. Ennek ellenére lesznek képzett játékosaink, de hosszú távon minden azon dől el, milyen képzést kapnak a gyerekek 6-12 éves korukban. És hogy megfelelő-e a kiválasztás. Az utóbbin rengeteg múlik. És ha már a horvátok szóba kerültek, lehet persze tőlük tanulni, a kiválasztás pont ez a terület. Abban mérföldekkel előttünk járnak. Nálunk az akadémia megkapja a tizenöt éves, eleve rosszul kiválasztott gyerekeket. Még az akadémiai kor előtt kellene nagyon odafigyelni, az MLSZ felelőssége lenne a kis korosztályokat megfelelően kezelni, ebben van is előrelépés, de még mindig gyerekcipőben járunk. Ha változik a kiválasztás hat-tizenkét éves korban, az akadémiák is fejlődni fognak. Azt is látjuk, sokan kimennek külföldre tizenéves korukban, aztán hazajönnek, és itthon sem tudnak játszani a felnőttben. Mert ne gondoljuk azt, aki kint az utánpótlásban focizott, hazatérve egyből alkalmas a felnőtt szintre. Nem feltétlenül az, mert az NB I már korántsem olyan gyenge” – így a kisvárdai mindenes.
Kapcsolódó tartalom
Révész Attila szerint éppen ezért nem szabad irreális dolgokat elvárni, s őszintén kell beszélni a problémákról.
„Úgy megyünk neki a középiskolának, hogy nincs általános iskolai képzés. Mintha bukott diákokat vennénk fel a gimnáziumokba. Nem ott kellene megtanítani az ABC-t. De azt várjuk, legyenek belőlük professzorok…” – mondta a szakember.
Visszatérve a Kisvárdára, Révész elmondta, ameddig kevésbé kontrollálta a szakmai munkát, az edzők játékstílust, felállást is váltottak, ami nem volt összhangban a játékoskiválasztásukkal. A csapat nagy lehetőség előtt, hiszen az elkövetkező 11 meccséből tízet otthon játszik, de fontos, hogy csak a következő feladatra koncentráljon – ami most a Mezőkövesd.
A teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható.
