Szögezzük le, egészen elképesztő, hogy a magyar válogatott az elmúlt években olyan magasra tette a lécet, hogy a mostani Eb-selejtezőben már nem azért kell izgulnunk az utolsó pillanatig, ott leszünk-e a tornán, hanem inkább azt sajnáljuk, nem az első kalapból várhatjuk majd a decemberi Eb-sorsolást.

Gondoljunk bele, 2015-ben csoportharmadikként a pótselejtezőbe jutva, Norvégia ellen kellett két kemény meccset játszani az Eb-részvételért, 2020-ban pedig csoportnegyedikként fértünk be pótselejtezőbe és Izland ellen táncoltunk nagyon vékony jégen, de végül kijutottunk.

Ehhez képest most…

Mi változott?

Röviden: Nemzetek Ligája.

Talán nem túlzás kijelenteni, a magyar válogatott az egyik legnagyobb győztese a Nemzetek Ligája bevezetésének, de legfőképp annak, hogy barátságos (felkészülési) mérkőzéseket kiváltó, 2018-ban életre hívott sorozatban elért eredmények hatással vannak az Európa- és világbajnokságok selejtezőire.

A 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjében csoportnegyedikként végeztünk (Horvátország, Wales és Szlovákia mögött), de a 2018/19-es Nemzetek Ligájában elért eredményeknek köszönhetően kaptunk épphogy még egy esélyt a pótselejtezőben, amivel éltek is Szoboszlaiék, hogy aztán a részben hazai rendezésű kontinenstorna halálcsoportjában kivívják sokak tiszteletét.

(fotó: MTI/Kovács Tamás)

A 2020/21-es Nemzetek Ligájában besorolásban és játékban is szintet léptünk, megnyertük B divíziós csoportunkat (Oroszország, Szerbia és Törökország előtt) és mindössze egyetlen hellyel maradtunk le a 2022-es vb európai pótselejtezőjéről. Ausztria és Csehország előzött meg minket, mint jobb csoportgyőztes, igaz, a vb-kvalifikációtól végül mindkét válogatott messze volt.

Aztán jött a 2022/23-as Nemzetek Ligája, amikor már az elit divízió (A) tagjaként borítottuk meccsről meccsre a papírformát, 10 pontot szerezve az olasz, német, angol világbajnok trió mellett. Mivel a 2024-es Eb-selejtezőjének kalapjait az NL-ben elért eredmények határozták meg, hirtelen az első kalapban találtuk magunkat a tavaly októberi soroláson, és egy csipetnyi szerencsével minden topválogatottat elkerülve egy olyan selejtezőcsoportba kerültünk, melyben nem remény, nem álom, hanem már elvárás volt az Eb-szereplés kiharcolása.

Gianluca Zambrotta Magyarország szelvényével a kezében a 2024-es Európa-bajnokság selejtezõcsoportjainak sorsolásán (MTI/EPA/Sascha Steinbach)

A legnagyobb kérdésre gyorsan választ kaptunk, az esélyesség terhe nem nyomta össze a válogatottat, sőt, az új indulóhelyzetből is sikerült felülteljesíteni az elvárásokat és két körrel a vége előtt abban a megnyugtató helyzetben vagyunk, a hátralévő két meccsen (Bulgária és Montenegró ellen) egyetlen pontra van szükségünk a biztos Eb-szerepléshez.

Persze ez már kedd este Litvániában összejöhetett volna egy győzelemmel, de 2–2 lett a kaunasi meccs vége, így novemberre maradt döntés.

Picit ronthat a szánk ízén, a litván meccs előtt még reális esélyünk volt arra, hogy a selejtező után az Európa-bajnokság csoportjainak sorsolását is az első kalapból várjuk, de egyetlen gyenge félidő elég volt ahhoz, hogy ez a lehetőség távol kerüljön tőlünk.

Miért (lett volna) fontos az első kalap?

Mert akkor olyan nemzeteket (szinte) biztosan elkerültünk volna a december 2-án, mint Németország, Portugália, Franciaország, Anglia, Belgium vagy Spanyolország.

Maradt esélyünk az első kalapra?

Matematikailag igen, gyakorlatilag minimális. És csak abban az esetben, ha utolsó két meccsünket megnyerjük és 20 ponttal zárunk a G csoportban.

Az első kalapba a házigazda németek mellett a selejtező öt legjobb eredményt elérő csoportgyőztese kerül.

To be placed in EURO 2024 – Pot 1:

🏴󠁧󠁢󠁥󠁮󠁧󠁿 England – 95%
🇧🇪 Belgium – 93%
🇪🇸 Spain – 81%
🇭🇺 Hungary – 21%

Only one of these four won’t make it to Pot 1.

After their draw at Lithuania last night, it seems that most likely Hungary won’t make it.

(% per @tgloban simulations) pic.twitter.com/UIOX87vjvI

— Football Rankings (@FootRankings) October 18, 2023

A 21 pontos portugálokat már nem tudjuk megelőzni.

A franciákat csak akkor, ha hátralévő két meccsükön egy pontot szereznek, de játszanak még Gibraltárral. Szóval nem.

Az angolokat és/vagy a belgákat csak akkor, ha hátralévő két meccsükből egyet elveszítenek. Anglia Málta és Észak-Macedónia, Belgium pedig Azerbajdzsán ellen játszik még, illetve van egy lejátszandó második félidő Svédország ellen, 1–1-re áll az a meccs. (Ha szigorúan nézzük, a matek szerint az is elég lehet az előzéshez, ha ebből a két válogatottból valamelyik négy pontot szerez az utolsó két meccsen, de ebben az esetben irreálisan nagyot kellene javítanunk a gólkülönbségünkön, ami jelenleg 6 és 9 góllal rosszabb mint az említett riválisoké.)

A spanyolokat pedig úgy tudnánk megelőzni, ha szintén nem nyerik meg mindkét hátralévő mérkőzésüket, de a probléma most is itt kezdődik: Ciprussal és Grúziával játszanak.

Tehát reálisan nézve ebből második kalap lesz, ha csak valamelyik top válogatott nem botlik egy váratlanul nagyot a novemberi fordulókban.

Mit jelent a második kalap?

Mint minden, ez is nézőpont kérdése.

Ha azt vesszük, hogy 1972 és 2016 között egyszer sem szerepeltünk Európa-bajnokságon, akkor maga a csoda.

Ha azt nézzük, milyen közel voltunk az első kalaphoz és a másodikban – várhatóan – olyan nemzeteket kerülünk majd el, mint Albánia, Ausztria, Svájc, Dánia és Törökország, akkor lehetne jobb is.

Főleg, mert jelen állás szerint több tradicionálisan jól teljesítő, de jelenleg alulteljesítő nemzet esne a harmadik/negyedik kalapba, például a vb-elődöntős Horvátország, az Eb-címvédő Olaszország és Hollandia.

De mindez már csak játék a számokkal és esélyekkel.

November közepén lezárul a selejtezősorozat és ha csak egyetlen pontot szerezünk még, végleg kiderül, melyik kalapból várhatjuk a 2024-es németországi Európa-bajnokság csoportkörének sorsolását (december 2., M4 Sport) és kik ellen készülhetünk sorozatban harmadik kontinenstornánkra.

De jó ezt leírni.