Az előző idényben fél távnál és a szezon végén is összegzést készítettünk, hogy a klubok hogyan teljesítenek az MLSZ frissen bevezetett ösztönzőrendszerében, amelynek lényege, hogy ha a pontrendszer minden elemét teljesítik, akkor a szezon végén 325 millió forintos támogatást kapnak.

Arról nincs információnk, hogy a pontrendszer felépítése vagy a támogatás összege változott-e, az előző szezonban mindenesetre az alábbiak szerint alakult:

• minden U21-es (2002-ben, vagy az után született) magyar (vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú) labdarúgó 10 pont/perc,
• minden további (azaz idősebb) magyar labdarúgó 1 pont/perc.

A kluboknak a maximális támogatási összeg (325 millió forint) megszerzéséhez 29 700 pontot kellett szerezniük, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) U21-es magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.

Kovács Mátyás (jobbra) vezeti az U21-es magyar labdarúgók játékperceit összegző listát (Fotó: MTK Budapest)

EGYELŐRE KEVESEBB LEHETŐSÉGET KAPNAK AZ U21-ES MAGYAR JÁTÉKOSOK

Nézzünk rögtön egy kis összegzést. Míg az előző idényben 39 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget az első 11 fordulóban, ezúttal csak 29-en.

Ezek után nem meglepetés, hogy a játékpercekből is kevesebb jutott a fiataloknak, a 2023–2024-es szezonban eddig összesen 5984 – ez 43 százalékpontos visszaesés. Ez átlagolva azt jelenti, hogy egy U21-es játékos az előző idényben az első 11 mérkőzésből hármat végigjátszott (269 perc), most azonban átlagosan 60 perccel kevesebb játéklehetőséget kapott (206 perc).

A 2023–2024-es idény első harmadában a másodosztályból visszatérő MTK adott lehetőséget a legtöbb U21-es magyar játékosnak, valamint a kék-fehérek fiataljai kapták a legtöbb játékpercet is a bizonyításra (összesen 1316 perc). Itt jegyezzük meg, hogy az előző idényben a – végül kieső – Budapest Honvéd 11 forduló után már 2000 fölött járt a fiatalok játékperceiben, de a Puskás Akadémia és a Kisvárda is meghaladta az 1000-et ebben a mutatóban.

Ezúttal viszont az MTK-n kívül nem találunk olyan klubot, amelynél átlépték volna az 1000-es határt, a dobogóra még a ZTE (848) és a Kisvárda (722) fért fel, a mezőny nagyobb részénél, egészen pontosan hét csapatnál azonban még az 500-at sem lépi át a fiataloknak adott játékpercek száma.

A 29 lehetőséget kapó U21-es magyar játékos közül Kovács Mátyás játszotta eddig a legtöbbet, őt a ZTE Fehérvár elleni mérkőzése óta a kezdőcsapatból kiszoruló Senkó Zsombor követi, a harmadik helyen pedig egy másik kapus, a Kisvárdát erősítő Kovács Marcell áll – a fiatalszabályt már többször is kritizáló Révész Attila tehát ugyanazzal a recepttel próbálkozik, mint az előző idényben, azaz elsősorban a kapusposzton szeretné elérni a maximális támogatás megszerzéséhez szükséges fiatal játékperceket. Legutóbb ennek nem lett túl szép vége, Hindrich Ottó már menet közben is kapott hideget-meleget a kisvárdai klubigazgatótól, a nyáron pedig vissza is tért Kolozsvárra.

Az eredményességet vizsgálva Gruber Zsombor vezeti a listát: a Puskás Akadémia támadója már három gólt és egy gólpasszt is jegyez. Hozzá hasonlóan Lisztes Krisztián is három gólt szerzett eddig a bajnokságban.

MI A HELYZET A „FIATALSZABÁLYBÓL” KIÖREGEDŐKKEL?

Október elején Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója járt az M4 Sport stúdiójában, ahol többek között a fiatalokról és a kiöregedőkről is beszélt.

„Ahogy a fiatalajánlásban is megfogalmaztuk, egyelőre arra fókuszálunk, hogy a klubok egy-egy játékost építsenek be. Szerintem ez reális. De nem egyesével szoktam végignézni a klubokat, vagy ha végig is nézem, nem ez a legfontosabb, hanem inkább az, hogy a magyar labdarúgás szintjén, évente 8-10 fiatal beépüljön a felnőttcsapatba, majd a rákövetkező évben, amikor már nem kapnak értük támogatást a klubok, ebből a kétharmada legalább bennmaradjon. Akkor épül be igazán egy játékos” – fogalmazott Barczi.

Természetesen összegezni majd a szezon végén, jövő májusban lehet igazán, de a bajnokság egyharmada után megnéztük, hogy állnak a csapatok az előző szezonban „fiatalszabályos” játékosok szerepeltetésével, sikerült-e valakinek megragadnia, vagy a támogatás elmaradásával a játékidő is csökkent.

Az előző szezonban a 2002 vagy későbbi születésű labdarúgók feleltek meg az ajánlásnak. Összesen 62 ennek megfelelő labdarúgó lépett pályára, igaz, közülük 25 olyan van, aki összesen nem kapott 90 pernyi játéklehetőséget sem, míg további 20 olyan, aki 100 és 800 percnyi lehetőséget kapott. Tehát az előző idényben összesen 17 olyan labdarúgó volt, aki megfelelt a fiatalajánlás kritériumainak és legalább 10 mérkőzésnyi játékidőt kapott. Közülük hét játékos haladta meg (kettő pedig gyakorlatilag ennyit töltött a pályán) az 1485 játékpercet, azaz legalább a szezon felét a pályán töltötte – ők mindannyian 2002-es születésűek, azaz a jelenlegi szezonban már nem jár a szerepeltetésükért támogatás.

Az összehasonlítás természetesen nem egyszerű, kezdésként elég csak azt megemlíteni, hogy az előző idényben a fiataloknak magasan a legtöbb játéklehetőséget adó Budapest Honvéd (és a listán negyedik Vasas) búcsúzott az élvonaltól. Hindrich Ottó (Kisvárda) és Szabó Bálint (Újpest) eligazolt az NB I-ből a nyáron, 14-en pedig még nem léptek pályára sem az NB I-ben sem az NB II-ben a jelenlegi szezonban, így őket nem vizsgáltuk.

A maradék 47 játékos közül a jelenlegi szezonban mindenki játszott már az első vagy a másodosztályban (sokan a kooperációs szerződések adta lehetőségnek köszönhetően mindkettőben), igaz, a játékidőket böngészve jelentős eltéréseket találhatunk. Nézzük, kik azok a 2002-es születésű játékosok, akiknek sikerült megragadniuk az élvonalban.

A fiatalok közül az előző idényben a legtöbb játéklehetőséget kapó Kállai Kevin egyértelműen pozitív példa, hiszen annak ellenére, hogy 2002-es születésű (és így már nem a támogatott korosztály tagja), továbbra is alapemberként számol vele Kuttor Attila Mezőkövesden. Kállai eddig minden mérkőzésen kezdő volt, csak az Újpest elleni piros lapja és az azt követő egymeccses eltiltás miatt nem töltötte a pályán a maximális játékidőt – így átlagosan hét perccel többet is játszik, mint az előző idényben (73 perc).

A 2002-esek között még három játékost találunk, aki eddig növelni tudta az egy meccsre jutó átlagos játékidejét. Az talán senkinek sem jelent meglepetést, hogy az előző szezonban a Debrecentől Kecskemétre kerülő, ott pedig bombaformába lendülő, azóta már a magyar válogatottban is bemutatkozó Horváth Krisztofer még több lehetőséget kap a KTE-ben, amelynek egyértelműen alapembere (az egész szezonra vetítve átlagosan 35 helyett már 68 percet játszik egy meccsen). Szintén több lehetőséget kap Corbu Marius, aki már eddig is sokat játszott a Puskás Akadémiában, de Hornyák Zsolt egyelőre átlagosan még többet foglalkoztatja (61 helyett 74 perc átlagban) – igaz, a csángó származású Corbu aligha lesz majd magyar válogatott, korábban már igent is mondott a románoknak (az okok itt). A harmadik játékos Kovács Barnabás, igaz, a ZTE középpályása továbbra is kiegészítő embernek számít, 23-ról 24-re nőtt az átlagos játékideje meccsenként.

Katona Bálint játékideje jelentősen visszaesett (Fotó: KTE/Facebook)

A visszaesők között találjuk Katona Bálintot, aki az előző idény legeredményesebb U21-es magyar játékosa volt (8 gól és 1 gólpassz), a kecskeméti kölcsönjáték után azonban a Ferencvárosban csak elvétve jut lehetőséghez. Hozzá hasonlóan a kétszeres magyar válogatott középpályás, Baráth Péter is ritkán jut szóhoz a Fradiban, de a kieső Vasas mezét a Kecskemétére cserélő Iyinbor Patrick sem tudta egyelőre megszilárdítani a helyét Szabó István csapatának védelmében.

Ha a támogatott korosztályt beépítését vizsgáljuk, akkor már jelentősebb növekedéseket láthatunk – igaz, volt honnan előrelépni az előző szezonbeli átlagos játékperceket megvizsgálva.

Végül vessünk egy pillantást az előző idényben „fiatalszabályos” játékosként az NB I-ben (is) lehetőséget kapó, ám a jelenlegi szezonban (egyelőre csak) az NB II-ben szereplő labdarúgókra. Mivel a többségük az előző idényben csak kiegészítő ember volt, ezért egy osztállyal lejjebb jelentős játékperc-növekedést láthatunk. A Budapest Honvédnál továbbra is több akadémista is alapembernek számít, igaz, a csapat egyelőre nem teljesít túl jól, a 18-ból a 11. helyet foglalja el a tabellán, előnye mindössze két pont a 15., már kieső helyen álló Tiszakécskével szemben.

Összességében tehát elmondható, hogy egy-egy jó példát (Kállai Kevin, Horváth Krisztofer) leszámítva egyelőre nem nagyon tudtak megragadni a kiöregedő „fiatalszabályos” labdarúgók az NB I-ben, és azt sem állíthatjuk, hogy ennek feltétlenül az az oka, hogy a fiatalabb (és így támogatott) korosztályúak veszik el előlük a helyet, hiszen az előző szezonhoz hasonlítva kevesebb játéklehetőséget kapnak az NB I-ben a fiatalajánlásnak megfelelő labdarúgók.

A bajnokság kétharmada még hátravan, így meglátjuk, változtatnak-e ezen a klubok. Ami biztos, hogy a fiatalok szereplését a folytatásban is figyelemmel kísérjük.

Az OTP Bank Liga állása a 11. forduló után.

A táblázatokban szereplő adatoknál a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi hosszabbításban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.