Kapcsolódó tartalom
A magyar labdarúgó-válogatott a Bulgária elleni 2–2-es döntetlennel kiharcolta a szereplést a 2024-es németországi Európa-bajnokságon.
Marco Rossi második Eb-jére készülhet magyar kapitányként és erre a bravúrra korábban egyetlen szakember sem volt képes.
A kontinenstorna történetében különböző lebonyolítási rendszerben lehetett kvalifikálni, a selejtező 1968 óta zajlik csoportkörös formában, a kijutók száma viszont sokat változott, előbb négyről nyolcra emelték, 1996-tól tizenhatra, majd 2016-tól 24-re, így természetesen mást jelent most kijutni egy Eb-re, mint 50-60 évvel ezelőtt.
Az első, 1960-as tornára a Szovjetunióval kellett párharcot vívnia Baróti Lajos együttesének, de mindkét meccsét elveszítette (Budapesten 1-0-ra, Moszkvában 3-1-re), így az első Eb-t nélkülünk rendezték meg.
Négy évvel később ismét Baróti készítette fel az együttest, amelynek három oda-visszavágós fordulót kellett sikerrel vennie a részvételért. Az első fordulóban Wales (3-1, 1-1), a nyolcaddöntőben az NDK (2-1, 3-3) és a negyeddöntőben Franciaország (2-1, 3-1) sem jelentett akadályt, így a magyar együttes története során először ott lehetett a négyes döntőben. Ott aztán az elődöntőben a spanyolok 2-1-re jobbnak bizonyultak, a dánok elleni bronzmeccset viszont behúzták Novákék.
Az 1964-es bronzérem máig a legjobb magyar Eb-szereplés.
Az 1968-as torna selejtezőire Illovszky Rudolf vezetésével indult a válogatott, amely selejtezőcsoportjában négy győzelemmel egy-egy döntetlennel és vereséggel végzett az élen, megelőzve az NDK-t, Hollandiát és Dániát. Az oda-visszavágós negyeddöntőre azonban már Sós Károly készítette fel a legjobbakat és a szovjetek elleni budapesti 2-0- után hatalmas csalódást jelentett a Moszkvában elszenvedett 3-0-s vereség, aminek következtében az akkor még négycsapatos Eb-re nem jutottunk ki.
Az 1972-es Európa-bajnokság selejtezőit Hoffer Józseffel kezdte a nemzeti együttes, ő azonban három találkozó után – egy győzelem, egy döntetlen és a Bulgáriától elszenvedett 3-0-s vereséget követően – távozott. Helyét Illovszky vette át, akivel a hátralévő három meccsét megnyerte az együttes, így a bolgárok, a franciák és a norvégok előtt csoportelső lett. A négyes döntőért a románokkal kellet mérkőzni és a budapesti 1-1 után Bukarestben 2-2 lett, így a harmadik meccsre semleges pályán, Belgrádban került sor, melyet 2-1-re megnyert a magyar válogatott. A belgiumi tornán aztán az elődöntőben a szovjetek, majd a bronzmeccsen a belgák is egy góllal jobbnak bizonyultak nálunk.
Azóta viszont huzamosabb ideig nem sikerült túljutni a selejtezőkön, így nem jártunk Európa-bajnokságon egészen 2016-ig! Pedig számos szakember próbálkozott, akadt olyan selejtezősorozat, amikor három kapitány is irányította az együttest a selejtezőkön Az 1976-os torna előtt Mór Ede (3 meccs), Szőcs János (1 meccs) és Baróti Lajos (2 meccs) is ült a kispadon, de az együttes csak második lett Wales mögött a csoportjában.
Az első nyolccsapatos tornára (1980) Kovács Ferenc (5 meccs) és Lakat Károly (1 meccs) tudása is kevés volt, a görögök mögött egy ponttal lemaradva a második helyen végeztünk a selejtezőcsoportunkban, míg az 1984-es franciaországi torna kvalifikációját Mészöly Kálmánnal (5 meccs) kezdte a válogatott és Mezey Györggyel (3 meccs) fejezte be, de mire utóbbi átvette az együttest, már nem volt reális esély a továbbjutásra, a csapat végül csoportja negyedik helyén végzett.
Az 1988-as torna selejtezői ismét három kapitányt emésztettek fel, Komora Imre (2 meccs), Verebes József (3) és Garami József (3) sem tudott mit tenni a holland, lengyel, görög, ciprusi négyes ellen, harmadik helyen zártak Détáriék. Négy évvel később Mészöly Kálmán irányította a csapatot az első hét találkozón, de hamar elszálltak a továbbjutási esélyek, így az utolsó selejtezőn már megbízott kapitányként Glázer Róbert ült a sorozatot mindössze két győzelemmel letudó együttes kispadján.
A 94-95-ös selejtezősorozatot már egyedül vitte végig Mészöly, nem sok sikerrel, csak úgy, mint négy évvel korábban, a negyedik lett csoportjában a magyar válogatott. A kilencvenes évek végén a 2000-es torna selejtezőin Bicskei Bartalannal csak a negyedik lett csoportjában az együttes, esély sem volt az Eb-szereplésre, miként négy évvel később a 2004-es tornát megelőzően Gellei Imre vezetésével is csak San Marinót sikerült megelőzni, a svédek, a lettek és a lengyelek is előttünk végeztek.
A 2008-as torna selejtezőjében Bozsik Péternek és Várhidi Péternek sikerült a hétcsapatos csoport hatodik helyére kormányozni a válogatottat, 2012 előtt pedig Egervári Sándorral a harmadik lett a csapat Hollandia és Svédország mögött, ami akkor még nem ért pótselejtezőt.
A 2016-os torna selejtezőire Pintér Attilával vágott neki a csapat (1 meccs), majd Dárdai Pál (5 meccs) következett, a koronára az ékkövet aztán Bernd Storck (6 meccs) rakta fel a pótselejtezőn a norvégok oda-vissza történő legyőzésével. Ehhez azonban kellett a létszámbővítés illetve a lehetőség, hogy a legjobb csoport harmadikok rájátszásban kiharcolhatják a részvételt.
A legutóbbi tornára azonban még ez is kevés lett volna, hiszen az akkor már Marco Rossi irányította együttes csak a negyedik lett csoportjában. Azonban a Nemzetek Ligájában mutatott teljesítménye alapján pótselejtezőt játszhatott, ahol előbb Bulgáriát idegenben, majd Izlandot itthon – Szoboszlai 92. percben szerzett góljával – is legyőzte, így ott lehetett a tornán.
Most pedig zsinórban harmadik Eb-részvételére készülhet! Mégpedig egyenes ágon, veretlenül kijutva és vasárnap pedig a Montenegró elleni zárómérkőzésen, a telt házas Puskás Arénában a selejtezőcsoport első helyét is bebiztosíthatja a magyar válogatott.