Musorujsag
Élő Eredmények

Megfosztották egy büntetőtől az Újpestet, de számít ez most bármit is? – Hétvégi hősök

Megfosztották egy büntetőtől az Újpestet, de számít ez most bármit is? – Hétvégi hősök

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor

Egy büntető segített volna?

Hivatali ügyekben kint voltam az első fordulóban rendezett Újpest–Fehérvár meccsen, s bizony ott a lilák nyers erőt sugároztak, pályán és azon kívül is. Több mint ötezer szurkoló csinálta a – magyar szinten – bivaly hangulatot, a csapat meg ennek megfelelően iskolajátékkal sokkolta a Vidit, még emberhátrányban is 90 percig kontrollálta a meccset. Sokan álltunk fel akkor úgy, hogy ez egy olyan Újpestnek tűnik, ami már régóta hiányzott a magyar focinak.

Nem telt el öt hónap és a csapatra – már hetek, hónapok óta – nem lehet ráismerni. Mondhatjuk, hogy a Fradi elleni derbin kezdődött a lejtmenet, hiszen az Újpest azóta nem nyert bajnokit, de akkor még a focival nem volt gond, helyzetkihasználás, miegymás meg benne van a pakliban. Ám a lilák játéka utána látványosan sorvadt, egyre pontatlanabb, görcsösebb és egy idő után már teljesen félénk fociba csapott át, amelynek az eredménye hét meccsen a megszerezhető 21 pont huszonegyede.

A valódi problémák nyilván csak belül tiszták (bár az internetre felkerült néhány szurkolói videó, amelyben a játékosok nem találják a magyarázatot), de a Kisvárda-meccs utáni nyilatkozatok elég sokatmondóak voltak, Tamás Krisztián és maga Nebojsa Vignjevics is érzi a feszkót az öltözőben, a csapategység felbomlani látszott.

Zárójelben hozzátenném, hogy a jelenlegi Újpest kerete nem biztos, hogy instant dobogós a jelenlegi NB I-ben, de hogy nem is kiesőjelölt, az fix.

Rátérve a kisvárdai meccsre – ami nyugodtan nevezhető a gödör aljának – az Újpest jelenlegi helyzetét hűen tükrözte az első 34 perc: kihagyott ziccer, elmaradt tizenegyes, kapott gól a semmiből. A középsőn talán érdemes elidőzni, a 27. percben Csoboth Kevin cselezett szokásosan a jobb lába felé, Jovicsics mintha eltalálta volna, a játékvezető azonban a vendég támadónak adott sárga lapot műesés miatt. Mondjuk vonzotta a talaj (és a tizenegyes lehetősége) rendesen.

Az ítélet ítéleténél továbbra is hangsúlyozzuk ki a pályán hozott döntés fontosságát, mert a VAR csak ahhoz viszonyítva alkothatja a maga képét. Rúsz Márton a pályán műesést látott, ezt csak akkor másította volna meg, ha a videón egyértelmű képi bizonyíték támasztotta volna alá, hogy Csobothot bántották. Ez az eset vélhetően a szürke zóna kategóriájába sorolható, amikor ugyan léteznek preferenciák, jobb és rosszabb döntések – de sem a tizenegyes, sem a műesés nem rossz annyira, hogy azt képpel lehessen bizonyítani.

A sztori egy másik érdekes aspektusa, hogy egy héttel korábban egy másik necces szituációban a Kisvárda kárára ítéltek tizenegyest, s akkor Feczkó Tamás kékruhás Mikulásról beszélt a meccs után, most a vitatott ítélet pont a hazaiaknak kedvezett. Persze aligha ez a jelenet pörgött Rúsz agyában, amikor Csobothnak mutatta fel a lapot.

Mivel 0–0-nál volt az eset, s az Újpest kikapott, a döntést nevezhetjük mérkőzést befolyásolónak. De vajon mi lett volna ezzel a csapattal, ha büntetőt végez, s vezet? Csak egy ilyen isteni szikra, szerencse hiányzott a sors jobbra fordulásához vagy a probléma mélyebb? Egyetlen sikertől újra egymásra találna az öltöző és a feszültséget át lehetne transzformálni inspirációvá? Az újpesti testbeszédeket, játékot és nyilatkozatokat figyelve, nem hiszem. A múlt héten még pozíciójában megerősített Vignjevicsnek mélyebben kell megtalálnia a gyengébb szereplés titkát – ha az Újpest tényleg vele akarja megtalálni. De ettől függetlenül nem lehet egy tizenegyes kérdését sem elbagatellizálni, az igazság még a gödörben lévő csapatot is megilleti. A kékruhás Mikulás most virgácsot hozott, mert a csapat borzalmas képet fest az elmúlt hónapokban.

S bár nagyon adom Bognár György azon ars poeticáját, hogy a szünet sosem jön jókor, focizzunk, amikor csak lehet, Újpesten valahogy most biztos nem bánják, hogy másfél hónapjuk van kiseperni a ház körül.

Feheruuaru-rea meneh hodu-utu

A múlt héten még Pannóniaks dicsérete volt a programon, őszi bajnoki cím, Fradi-verés miegymás, aztán Bognár csapata gyakorlatilag 37 másodpercig volt meccsben Fehérváron. Az egyébként remek őszt prdukáló Szabó János szegény hosszú pályafutása egyik legrosszabb emlékű meccsét játszhatta, előbb az első percben gólpasszt adott az ellenfélnek, majd nem sokkal később egy teljesen ártalmatlan szituáció során a combjához kapott, sérülés, csere.

A csapatkapitány egyébként maga is mesélt a sérülésről, igaz, egyelőre kevés konkrétummal, majd 22-e után!

„A bekapott gól utáni kezdőrúgásnál szerettem volna egyet ívelni, de a rúgás pillanatában erős szúrást éreztem a bal hajlítómban” – mesélte a történtetet a Paks honlapjának. – Átkocogtam még a túloldalra, de már éreztem, sajnos nem tudom folytatni. Most is fáj, valószínű egy kisebb beszakadás keletkezett, de majd az MR-vizsgálat megmutat mindent. Huszonkettedike környékén, tehát még az ünnepek előtt pontos diagnózisunk lesz, ami jó, hisz’ annak függvényében tudom majd csinálni a rehabilitációt karácsony folyamán.”

A Paksnak innentől nem volt esélye pontszerzésre, de Bognár György szerint így is elérték céljukat, 145 fiatal játékpercet (azaz 1450 pontot) pakoltak fel magukkal a csapatbuszra. A bognári szürrealizmusban – meg a magyar foci „versenyegyenlőtlenségében” (Bognár után szabadon) – most ez fontosabb három bajnoki pontnál.

A Paks labdaszerzései Fehérváron. A csapat nem cáfolt rá önmagára, a 145 fiatalperc mellett 47-szer szerzett labdát az ellenfél térfelén (forrás: Wyscout).

A Fehérvár meg egészen elképesztő, gyakorlatilag homlokegyenest az Újpest ellenkezője ezen az őszön. Amilyen gyengén kezdte a szezont, annyira bomba a befejezés, s az a helyzet, hogy nemcsak eredményekben jutott előbbre a piros-kék csapat, de a mutatott játék is hatalmasat változott a negatív irányba.

A Fehérvár progresszív passzainak hőtérképe a Paks ellen. Jól látható, hogy a bal oldali hármas – Gergényi, Schön és Katona – mennyivel feljebb játszott (forrás: Wyscout).

Azt hiszem, jár egy össznépi megkövetés Bartosz Grzelaknak, akit néhány hónappal ezelőtt még bőven „egy a sok közülnek” gondoltunk, rendíthetetlen bizakodását meg talán egészségtelen naivitásnak diagnosztizáltuk. A svéd szakember szerkezetváltása olyat dobott a Fehérvár csapatjátékán, amit rég nem láttunk az öt évvel ezelőtti bajnoktól, nem mellesleg a teljes kilátástalanságból dobogóra vitte a csapatot. Kíváncsian várjuk, tavasszal is fenntartható lesz-e a fejlődés.

Még apuka is megkönnyezte

Nyilván lehet az ember szép, okos, gazdag, az életben a szerencse és az egészség a legfontosabb. Kérdezzék csak meg Banó-Szabó Bencét, aki képességeit tekintve bőven a magyar válogatott környékén mocoroghatna, de valahogy a lábai csak nem akarnak üzemszerűen funkcionálni. Anno még a Honvéd színeiben volt egy közel egyéves kihagyása, s most sem kezdődött számára ideálisan a szezon: még július végén, a Riga elleni Kl-meccsen szenvedett combsérülést. Műtét és közel öthónapos kihagyás jutott osztályrészül erre az őszre.

Banó-Szabó múlt héten került vissza a Kecskemét meccskeretébe, édesapja, Szabó István a 75. percben cserélte be, a fiú pedig öt perccel később pontot jelentő gólt szerzett. Meseszerű visszatérés, abszolút megérdemelten.

„Apaként majdnem meg is könnyeztem, mert tudom, hogy ez a fiú mennyit küzd azért, hogy jó labdarúgóvá váljon, és egy keresztszalag-szakadás, majd egy ilyen műtét után így tud visszatérni, és ez ráadásul pontot jelent nekünk, mindenki el tudja képzelni, hogy mit érez ilyenkor egy szülő” – mondta a meccs után Szabó István, akinek tényleg nagy élmény lehet. Apaként, edzőként.

Maga a főszereplő is megszólalt egyébként az M4 Sportnak, a családjának és a párjának ajánlotta a találatot, hiszen ők segítették át a legnehezebb időszakon. Egy egészséges Banó-Szabó aranyat (vagy legalábbis tuti bennmaradást) érhet a Kecskemétnek.

Valahogy kiszenvedték

A Fiorentina elleni Kl-meccs után már nagyon válságos hangulat uralkodott az Üllői úton, legalábbis a játékosok állapotát, a sok sérültet illetően.

„Dögfáradtak vagyunk, mindenki elfáradt, de muszáj megnyernünk a hétvégi bajnokit” – küldte az utolsó 2023-as csatájukba játékosait Dejan Sztankovics. És az a helyzet, hogy nem a Fradi tűnt fáradtnak, az elmúlt hetekhez képest kimondottan meggyőzően verte meg az egyébként támadójátékban gyakorlatilag semmit nem mutató Zetét.

forrás: Wyscout
A Ferencváros fölényét a játékosok egyéni xG-adatai is mutatják. Szegény Zachariassen 1,2-es értéket hagyott kihasználatlanul (forrás: Wyscout).

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

OTP Bank Liga, 17. forduló:

Fehérvár FC–Paksi FC 3–0
Kisvárda-Master Good–Újpest FC 4–0
Diósgyőri VTK–MTK Budapest 3–3
Kecskeméti TE–Debreceni VSC 1–1
Ferencvárosi TC–ZTE FC 3–0
Puskás Akadémia–Mezőkövesd Zsóry FC 0–0

Folytatás 2024. február 3-án.

Borítókép: M4 Sport

További tartalmak