Musorujsag
Élő Eredmények

Marco Rossi az Eb után is biztosan marad, változhat az NB I lebonyolítása – interjú Csányi Sándorral

Marco Rossi az Eb után is biztosan marad, változhat az NB I lebonyolítása – interjú Csányi Sándorral

m4sport.hu
Csányi Sándor az M4 Sportnak adott interjút, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökével a hazai labdarúgás aktuális és fontos kérdéseit érintettük: a közelgő Európa-bajnokságot és a válogatott addig vezető útját, a szövetségi kapitány, Marco Rossi szerződését, az OTP Bank Liga őszi szezonját, a fiatalszabályt és a közeljövő lehetséges változásait.

A teljes interjút a lejátszóra kattintva tekinteti meg:

Csányi Sándor a szurkolók számára megnyugtató hírrel szolgált, mint hangsúlyozta, a felnőtt válogatottat 2018 nyara óta rendkívül sikeresen irányító Marco Rossi maradása a nyári Európa-bajnokság után is biztosított.

„2026. január 1-ig szól a szerződése, tehát a Nemzetek Ligájában és a világbajnoki selejtezőkön biztos, hogy Marco Rossi vezeti a csapatot. Olyan a szerződése, hogy el se tud menni, ha szeretne, akkor sem” – mondta az MLSZ elnöke.

MTI/Koszticsák Szilárd

Az olasz szakember vezetésével a nemzeti csapat tavaly 1985 után először jutott ki egyenes ágon egy nagy tornára, miután veretlenül végzett Európa-bajnoki selejtezőcsoportja élén. Nyáron pedig már egymás után a harmadik Eb-jén szerepelhet a válogatott, amelyet rengeteg szurkoló szeretne Németországban buzdítani.

Az európai szövetség (UEFA) adatai szerint az együttes Svájc, Németország és Skócia elleni csoportmeccsére is 400 és 500 ezer közötti jegyigénylés futott be Magyarországról. Közülük azonban sorsolás után csak találkozónként 10 ezren vehetnek részt. Ezzel kapcsolatban Csányi Sándor hangsúlyozta, az MLSZ fontosnak tartotta, hogy minden szurkoló egyenlő esélyekkel indulhatott az UEFA felületén.

„A 400-500 ezer jegyigénylés nyilván nem ugyanennyi embert takar, hiszen többen két-három címen jelentkeztek be jegyekért az én ismerőseim közül is. Másrészt pedig 200 ezer tagja van az MLSZ Szurkolói Klubjának, tehát valószínű, hogy a zömét a jelentkezőknek ők tették ki. A másik, hogy 10 ezer jegy volt összesen, amit ki tudunk sorsolni, ki tudtuk volna más feltételekkel is, de úgy gondoltunk, hogy figyelembe véve az előbb mondott arányokat ez egy korrekt megoldás, és nem tettünk különbséget” – mondta.

MTI/Szigetváry Zsolt

Csányi Sándor a labdarúgó-válogatott kontinenstornáig tartó programját is megosztotta: „kilencvenkilenc százalék biztonsággal lehet mondani, hogy tavasszal Törökország és Koszovó lesz az ellenfél és itthon fogunk játszani.”

A törökök tavaly megverték Horvátországot és Németországot is, míg a koszovóiak a leendő csoportrivális Svájccal kétszer is döntetlent játszottak a selejtezőben.

„Később, közvetlenül az Európa-bajnokság előtt Írországgal játszunk – a szövetségi kapitány kérése volt egy Skóciához hasonló stílusú csapat – és Málta lesz még az ellenfél. Írország idegenben, Málta itthon, valószínűleg valamelyik vidéki stadionban vagy a Groupama Arénában” – foglalta össze az MLSZ vezetője.

Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy Dárdai Márton után is várható még olyan játékos, aki bár külföldön kezdte pályafutását, a magyar felnőttválogatottat fogja választani.

Dárdai Pál középső gyermekének választásában Csányi Sándor elmondása szerint nagy érdeme van Marco Rossinak, mert a szövetségi kapitány tárgyalt a családdal és a játékossal, bár „nagyon nem kellett győzködni” őt.

„Az MLSZ-ben folyamatosan figyelünk és kutatunk olyan játékosokat, akik magyar származásúak és rendszeresen játszanak valamelyik magasan jegyzett ligában, vagy pedig ifjúsági válogatottak valamelyik országban. Van még néhány olyan jelöltünk, akiket szívesen látnánk és magyar származású, még korai lenne nevekről beszélni, de azt elmondhatom, hogy biztosan lesz még ilyen.”

A hazai klubfutballról

Csányi Sándor továbbá kitért a pénteken folytatódó OTP Bank Ligára is, amelynek őszi szezonjával a színvonal növekedése szempontjából kifejezetten elégedett, a nézőszámok terén azonban még bízik az előre lépésben. Hozzátette, jelenleg is zajlik az egyeztetés arról, hogy a 2025/2026-os szezontól hogyan folytatódjon a bajnokság lebonyolítása.

„Szakmai szempontból úgy tűnik, hogy a 12 csapatos OTP Bank Liga és a 16 csapatos Merkantil Bank Liga egy jó kombináció. Ami komolyan felmerül, hogy két kieső legyen vagy egy, utóbbi esetben az NB I. utolsó előtti helyezettje osztályozót játsszon az NB II. másodikjával, valamint az, hogy úgy alakítsuk át a bajnokságot, hogy a háromszor 11 mérkőzés helyett kétszer 11 legyen, annak eredménye alapján pedig legyen rájátszás felső és alsó ligával. Én nem szeretem a felső-alsó ligás megoldásokat, de az is igaz, hogy a háromszor 11-es lebonyolítás igazságtalan, hiszen így valaki többet játszik otthon, mint a másik” – fejtette ki.

A fiatalszabályt ért kritikákkal kapcsolatban Csányi Sándor hangsúlyozta, nem szabályról van szó, hanem egy ösztönzési rendszerről, amelyben nem kötelező részt venni egyik klubnak sem, ugyanakkor az utánpótlás-képzésre kapott állami támogatásért cserébe elvárható lenne a klubok részéről fiatal játékosok szerepeltetése. Ezzel szemben nagyon kevés fiatal játszik az NB I-ben és az NB II-ben, példaként Horvátországot és Dániát említette, előbbiben kétszer, utóbbiban háromszor ennyi a fiatal játékpercek száma.

„Amikor fiatalokról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Magyarországon az utánpótlás-képzés nem magánpénzből történik, hanem az MLSZ-en keresztül az állam finanszírozza az utánpótlást. Az nem fogadható el, hogy az államtól elfogadják a pénzt, kinevelnek vagy nem nevelnek ki játékosokat, de ha kinevelnek is, akkor sem játszatják őket. Akkor le kell mondani az utánpótlás-nevelésre felhasznált pénzekről és akkor a saját pénzét arra költi, amire akarja. De talán ösztönözhetjük arra, hogy ha már megkapta ingyen az utánpótlás-nevelésre a pénzt, és még ráadásul jutalmat is adunk érte, akkor játszassa őket az NB I-ben vagy az NB II-ben, vagy felejtsék el az utánpótlást és az állami pénzeket” – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, a hazai játékvezetőket érő kritikával önmagában nincs probléma, azzal viszont már van, ha ez nagy befolyással rendelkező klubvezetőtől érkezik, ráadásul szerinte a játékvezetés mellett a futballklubok menedzselése terén, valamint a futballtársadalom vezető tisztségviselői és a sportigazgatók esetében is lenne tennivaló.

„Hány olyan igazolást látunk, aki aztán pályára se lép, csak kidobtuk érte a pénzt… Lehet kritizálni a védőt, a kapust a csatárt, tehát nem azon az egy gólon múlik, amit esetleg nem adott meg a játékvezető. A játékvezetők rengeteget, 10-12 kilométert futnak 90 perc alatt és közben döntéseket kell hozniuk, mindenkire koncentrálniuk kell, ebben benne van hiba, bárki is vezetné, követne el hibákat. Más kérdés, hogy ha azt nézzük, hogy a magyar klubok mit tettek hozzá a játékvezetés színvonalának fejlesztéséhez, akkor azt mondhatom, hogy semmit. Nem bánom, ha kritizálják a játékvezetőket, mi is megtesszük, még ha nem is nyilvánosan, hiszen minden mérkőzésen van egy játékvezető-ellenőr, minden egyes játékvezetőt értékelnek, ez alapján adott esetben pihentetik, tehát anyagi konzekvenciája is van. Azt nem szeretem, amikor magas rangú, akár politikában is érintett klubvezető kritizálja a játékvezetést, mert ezt egyfajta nyomásgyakorlásként élem meg, az pedig soha nem jó. A vezetőknek elsősorban arra kellene koncentrálni, hogy a saját kispadjuk elfogadhatóan viselkedjen és ne a Mourinho-féle, az Európa-liga-döntőben látott viselkedés legyen a mérvadó. Mert azt látjuk, hogy úgy viselkedni már tudnak egyes edzők és kispadok, mint Mourinho viselkedett, de még nem olyan képességű edzők” – fogalmazta meg kritikáját.

Az őszi szezonban több szempontból is nagy visszhangja volt a novemberi Kecskemét–Ferencváros mérkőzésnek: a meglepő hazai győzelem mellett a pálya rossz minőségű talaja szolgáltatott témát. Arra a kérdésre, hogy jó döntés volt-e a Széktói Stadionban megrendezni a meccset, Csányi Sándor azt mondta, abban az esetben jogos a kritika, ha csak azt az egy mérkőzést vesszük figyelembe, ráadásul a jövőben változni fog a helyzet, hiszen megújul a KTE stadionja.

„Ha az egész szezont nézzük, akkor mégiscsak van egy csapat, amelyik az NB III-ból feljutott az NB I-be, ott is megállta a helyét. Ezt követően mi is szerettük volna, mint ahogy a szurkolók és a támogatók is, hogy otthon játsszák a meccseiket. Sok jó meccset játszottak otthon, ebbe belecsúszott egy ilyen, mint a Ferencváros elleni, ahol joggal érhette kritika a pályát. De én az összes meccs alapján szeretném értékelni, így talán megérdemelte Kecskemét, hogy ott játsszák a mérkőzéseket. De ez nem lesz így a jövőben, jóvá van hagyva egy 500 milliós TAO-keret a pálya fejlesztésére, úgyhogy a következő szezonban már megfelelő körülmények lesznek.”

MTI/Szigetváry Zsolt

Az interjúban Csányi Sándor arról is beszélt, hogy szinte minden feltétel adott a budapesti Bajnokok Ligája-döntő megrendezéséhez, jó eséllyel a 2026-os finálénak lehet a házigazdája a magyar főváros.

„Majdnem minden feltétel megvan, hiszen nagyon sok nemzetközi mérkőzést, európai kupadöntőt és Eb-meccset rendeztünk. Az UEFA nagyon szeret Budapesten meccseket rendezni, mert szinte minden feltétel rendelkezésre áll, egyedül a repülőtéren nincs elég hely arra, hogy a magángépek itt parkoljanak, erre vonatkozóan vár az UEFA garanciákat, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Készülünk a tárgyalásra, csak az a probléma, hogy épp egy eladási folyamat kellős közepén vagyunk, a jelenlegi tulajdonos már nem akar kötelezettséget vállalni, az állam meg még nem tud kötelezettséget vállalni, miközben nekünk a jelentkezéshez ezeket a garanciákat le kellene adni. De bízom benne, hogy ez nem lesz akadály és van esélyünk arra, hogy ez a mérkőzés, amit itthon rendezünk, a 2026-os Bajnokok Ligája-döntő legyen” – mondta az MLSZ elnöke.

Borítókép: Budapest, 2024. január 29. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke interjút ad Székely Dávidnak, az M4 Sport csatornaigazgatójának az MTVA Kunigunda útjai stúdiójában 2024. január 29-én. MTI/Szigetváry Zsolt

További tartalmak