Az MLSZ ösztönzőrendszerével és a fiatalok játékperceivel korábban már többször is foglalkoztunk (itt, itt és itt), de azért gyorsan itt is foglaljuk össze, hogy mi is ez. A szövetség azzal a céllal vezette be az ajánlást a 2022–2023-as szezonban, hogy a fiatal magyar labdarúgók több játéklehetőséghez jussanak, ennek érdekében pedig egy pontrendszerhez kötötte a központi támogatás egy részét. Az előző szezonban 325 millió forintos támogatást kapott az a klub, amely a feltételrendszer minden elemét teljesítette – arról, hogy ez az összeg változott-e, nincs hivatalos információnk.

Az ösztönzőrendszer működéséről hivatalosan nem adott tájékoztatást az MLSZ, de a kluboktól tudni lehet, hogy a maximális támogatási összeg megszerzéséhez 29 700 pontot kell gyűjteni, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) a támogatott korosztályú (jelenleg 2003-ban vagy utána született) magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.

Amint az a Kisvárda klubhonlapjáról kiderült, a pontszámításban némi változás történt az előző idényhez képest – igaz, erről csak napokkal a bajnoki nyitány előtt jött ki a rendelkezés, miszerint az előző szezonban még a támogatott korosztályba tartozó játékosok szerepeltetése is többet ér egy idősebb magyar labdarúgóénál. A pontszámítás jelenlegi tudásunk szerint így áll össze:

• minden támogatott korosztályú (2003-ban vagy utána született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 10 pont/perc,
• minden, az előző szezonban még támogatott korosztályú, de már kiöregedő (azaz 2002-ben született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 5 pont/perc,
• minden további (2001-ben vagy előtte született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 1 pont/perc.

Révész Attila, a „fiatalszabály” egyik legnagyobb kritikusa (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

KRITIKÁK MÁR A TABELLA MINDKÉT VÉGÉRŐL ÉRKEZNEK

A „fiatalszabály” vagy „fiatalajánlás” egyik leghangosabb kritikusa eddig is Révész Attila volt, az utolsó helyen telelő Kisvárda sportigazgatója pedig tavaly ősszel sem fogta vissza magát, ha erről a témáról kérdezték.

„Értem én a szövetség fiatalszabállyal kapcsolatos törekvéseit, de továbbra is tartom, hogy a jelenlegi alkalmazása csak árt a kluboknak és az érintett játékosoknak is. (…) A jelenlegi rendszer igazságtalanságot és versenyegyenlőtlenséget szült, ami nem tartható fenn, és bízom benne, hogy ezt mások is belátják” – idézte a kisvárdai klubhonlap Révészt, aki azt is hozzátette, nem erre akarja fogni csapata gyengébb szereplését.

Éppen ezért érdekes, hogy Révészhez csatlakozott Bognár György, az őszi bajnok Paks vezetőedzője is. Bognár több meccs utáni nyilatkozatában is a kisvárdai sportvezetőhöz hasonlóan fogalmazott.

„A fiatalok tehetségesek, de akkora átütőerő bennük még nincs. Tisztázzuk a dolgot: mi azért játszatjuk őket, mert a központi támogatást a fiatal játékpercekre adják. Jó ötlet a szabály, de egy kicsit fals, a versenyhelyzet nem egyenlő sokszor” – mondta Bognár a DVTK elleni 4–1-re megnyert találkozót követően, erre pedig a Vidi elleni meccs után adott nyilatkozatával még egy lapáttal rápakolt…

„Ezen a meccsen elértük célunkat, 145 fiatalpercet szereztünk. A versenyegyenlőségről most ne beszéljünk – fogalmazott a Vidi elleni 3–0-s vereség után a Paks vezetőedzője, aki akkor így folytatta. – Nyilván tavasszal is küszködni fogunk a fiatalpercekkel, mert ha ezt figyelembe kell vennünk, akkor nem a legjobb csapatunk van a pályán – mint ahogy ma sem az volt.”

Éles bírálatok tehát a tabella első és utolsó helyén álló csapattól is érkezett, Csányi Sándor azonban a februári folytatás előtt adott exkluzív interjút az M4 Sportnak, amiben kifejtette a véleményét a fiatalok szerepeltetéséről és az ahhoz kapcsolódó ösztönzőrendszerről.

„Amikor fiatalokról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Magyarországon az utánpótlás-képzés nem magánpénzből történik, hanem az MLSZ-en keresztül az állam finanszírozza az utánpótlást. Az nem fogadható el, hogy az államtól elfogadják a pénzt, kinevelnek vagy nem nevelnek ki játékosokat, de ha kinevelnek is, akkor sem játszatják őket. Akkor le kell mondani az utánpótlás-nevelésre felhasznált pénzekről és akkor a saját pénzét arra költi, amire akarja. De talán ösztönözhetjük arra, hogy ha már megkapta ingyen az utánpótlás-nevelésre a pénzt, és még ráadásul jutalmat is adunk érte, akkor játszassa őket az NB I-ben vagy az NB II-ben, vagy felejtsék el az utánpótlást és az állami pénzeket” – jelentette ki az MLSZ elnöke.

A szezon első felében Kovács Mátyás jutott egyedül 1000 játékperc fölé a támogatott korú játékosok közül (Fotó: MTK Budapest/Facebook)

FÉL TÁVNÁL HARMADANNYIVAL KEVESEBB LEHETŐSÉGET KAPTAK A FIATALOK

Igazságot aligha lehet tenni a felek között, éppen ezért inkább ezúttal is azt vizsgáltuk meg, hogy a klubok hogyan állnak az ajánláshoz, a szezon első felében mennyi lehetőséget kaptak a fiatalok.

A játékpercekkel kapcsolatban most is fontos előre kiemelni, hogy a cikkben található táblázatokban a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi ráadásban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.

Nézzünk először egy fontos összehasonlítást az előző és a mostani idény első 17 fordulója között. A jelenleg is zajló bajnokság első felében 38 támogatott korosztályú játékos lépett pályára, ellenben az ajánlás bevezetése utáni első évadban, a 2022–2023-as szezon első 17 meccsen pályára küldött 46 játékossal. Ez elsőre nem tűnik olyan nagy különbségnek, a játékpercekre ránézve azonban már jól megfigyelhető a változás:

a most futó szezonban harmadannyival kevesebb lehetőséget kapnak az ajánlásnak megfelelő játékosok.

A tavaszi folytatás előtt három olyan csapatot találunk, amely már legalább 1000 játékpercet adott a támogatott korosztályú játékosoknak (egy éve 17 kört követően még nyolc ilyen csapat volt). A lista élén az egyik feljutó, az MTK áll, mögötte pedig a két kieső helyen telelő csapatot, a Kisvárdát és a ZTE-t találjuk.

A maximális központi támogatás megszerzéséhez szükséges 14 850 szempontjából időarányosan a DVSC, a Paks, a Mezőkövesd, az Újpest és az FTC is jól áll. Tőlük egy kissé lemaradva következik a Puskás Akadémia, amely az előző szezonhoz képest jelentősen kevesebb lehetőséget ad a támogatott korú játékosoknak: a mostani 614 perccel (4 játékos) szemben az előző idény első 17 meccse után 2358 percnél (6 játékos) jártak a felcsúti fiatalok. A PAFC-ot a Kecskemét és a Diósgyőr követi, a lista végén pedig a Fehérvárt találjuk.

Ha a játékosokat egyénileg vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy míg az előző szezonban 17 meccs után hat olyan fiatal volt, aki legalább 1000 percet töltött a pályán az OTP Bank Ligában, addig most csak egyet találunk: Kovács Mátyás, az MTK U21-es válogatott támadója vezeti a listát 1043 játékperccel. A dobogóra még a Kisvárda kapusa, Kovács Marcell, illetve Lisztes Krisztián fért fel.

Lisztes Krisztián 17 meccs után hat gólnál jár az NB I-ben (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A gólokat és gólpasszokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az előző idény végén berobbanó Lisztes Krisztián ebből a szempontból kiemelkedik a fiatalok közül, hiszen már hat találatnál jár a Ferencvárosban. Ezzel – öt másik játékossal holtversenyben – az összesített góllövőlistán is az előkelő ötödik helyről várja a folytatást, Fradin belül pedig csak Varga Barnabás (8) és a Viditől a télen megszerzett Kenan Kodro (11) áll nála jobban. A Ferencváros 18 éves játékosa mellett a Puskás Akadémia támadóját, a három gólt és egy gólpasszt jegyző Gruber Zsombort lehet leginkább kiemelni – nem véletlen, hogy januárban olyan sajtóhíreket lehetett olvasni, hogy a listavezető bejelentkezett érte.

Végül nézzük a támogatott korosztályú játékosok születési év és poszt szerinti megoszlását.

Természetesen a legtöbb ajánlásnak megfelelő játékos 2003-ban született (15), de már pályára lépett 11-11 2004-es és 2005-ös labdarúgó, valamint a felcsúti Pál Barna személyében egy 2007-es játékos is. Ezek után nem meglepő az sem, hogy az összes játékperc több mint felét elviszik a 2003-as játékosok.

A posztok szerinti megoszlást elemezve az látszik, hogy az edzők leginkább a támadósorban számítanak a fiatalokra: az ajánlásnak megfelelő támadók (16-an) osztoznak az összjátékidő 47 százalékán. A támadókat a középpályások, a kapusok és a hátvédek követik a sorban.

Az OTP Bank Liga összes mérkőzését továbbra is élőben nézhetik az M4 Sporton és az m4sport.hu-n. 

OTP BANK LIGA
18. FORDULÓ
Február 2., péntek
20.00: MTK Budapest–Újpest FC
Február 3., szombat
12.30: ZTE FC–Fehérvár FC
15.00: Kisvárda Master Good–Ferencvárosi TC
17.30: DVSC–DVTK
Február 4., vasárnap
15.00: Mezőkövesd Zsóry–Kecskeméti TE
17.30: Paksi FC–Puskás Akadémia FC

Az OTP Bank Liga állása a tavaszi folytatás előtt