Ferencváros

A 11. forduló után ↘️

Helyezés: 1. ➡️ 2.
Pont/90: 2.60 🆚 1,14
Gól/90: 3,30 🆚 1,57
xG/90: 2,61 🆚 2,05

Amennyire fájdalmas volt a Klaksvíktól kapott brutális pofon, annyira ellenállhatatlanul indult az FTC bajnoki szezonja: legyen Máté Csaba vagy Dejan Sztankovics a kispadon, az első 11 fordulóban gyakorlatilag lenyűgözően játszott, egy Puskás Akadémiától becsúszó vereség mellett a Loki elleni döntetlen és nyolc siker – közte 5-6 gólos találkozók is bőséggel. Az impozáns sorozat utolsó eleme az Újpest elleni derbi volt, ezt követően viszont megszűnt a henger. Egy héttel később a Kecskemét otthonában kapott ki a címvédő, ezt még sokan a dagonya számlájára írták, majd a Fehérvár nyert a Groupama Arénában, iksz a Puskás és a Mezőkövesd ellen és persze vereség a Paks elleni őszi döntőn.

A pálfordulást követő 2-2-3-as mérleg közepes, de a Ferencváros játékoskeretéhez és első tíz meccséhez képest durva visszaesés. Mindez persze természetes jelenség egy ilyen bomba kezdés után, de a Paks tartós harapása és az ezzel járó nyomás az őszi elsőség elvesztését is eredményezte, pedig nem lett volna az az elvakult lila-fehér, aki erre fogadott volna október végén.

Ferencvárosi gólöröm a labdarúgó OTP Bank Liga 11. fordulójában játszott Ferencvárosi TC – Újpest FC mérkõzésen a Groupama Arénában 2023. október 29-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.

A hullámvölgy elsőszámú magyarázatának általános konszenzusként a meccsdömping lett kikiáltva: miközben a Ferencváros a Konferencia-ligában is talpon volt (talpon is maradt), játékosai a nemzeti válogatottaknál is falták a meccseket, meg amúgy az egészet a Puskás elleni nettó 140 perces kupacsata vezette fel; jöttek az izomfáradások, kisebb sérülések, általános tompaság. Nyilván Varga Barnabás hiánya volt a legszembetűnőbb a vizsgált időszakban, az FTC 6,88-as G-xG mutatója 1,61-esre esett vissza az ősz végére. Habár Pesic fontos gólt vágott Leskovacban, a bajnokságban csöndben maradt az ellenfél kapuja előtt. De Ben Romdhane is sérüléssel bajlódott, Abu Fani teljesítménye is visszaesett, a kulcsjátékosok közül talán csak Marquinhos játszott kiemelkedően ebben az időszakban.

A Ferencváros helyzetkihasználása látványosan romlott Varga Barnabás hiányában. Az utolsó hat fordulóban (plusz a Mezőkövesd elleni bepótolt meccs) mindössze fél órát töltött a pályán.

A fő kérdés pedig nyilvánvalóan ebből is adódik: meddig terjed a Ferencváros kettős terhelése, mi lesz a kulcsjátékosokkal? A február rögtön elég rákenrollnak tűnik: a hétközi forduló és kupanyolcaddöntő körbeöleli a két Olympiakosz-meccset, nyilván előbbi kettő a magyar riválisoknak is a menetrendben. De itt most nem annyira lehet már beragadni, mert minél később ragadja magához a kezdeményezést a Fradi, annál görcsösebb lesz a végjáték. Izgiiii!

Fehérvár

A 7. forduló után ↗️

Helyezés 9. ➡️ 3.
Pont/90: 0,71 🆚 2,08
Kaput eltaláló lövések/90: 4,28 🆚 6,30

Miután angyalföldi kispadokon összekapaszkodva, az m4sport.hu internetes közvetítése előtt kuksolva kiszurkolta a maga bennmaradását a Fehérvár, hatalmas változásokon ment keresztül nyáron a csapat: meghatározó játékosok mellett a főszponzor is távozott. Maradt viszont a vezetőedző, Bartosz Grzelak, aki állandó optimizmusával, látszólagos naivitásával egyfajta Ted Lasso-karakternek tűnt a fehérváriaknál.

Bár a csapat hasonló kilátástalansággal kezdte a bajnokságot, mint ahogy az előzőt befejezte, a svéd mester szinte megállás nélkül dicsérte a csapatát, ha épp a játék nem ment, akkor az edzésmunkával volt elégedett, ha csak az eredmény nem jött, magát a játékot méltatta. Márpedig az eredmények nem annyira jöttek, az első hét fordulóban megszerzett öt pont karcsú, ráadásul a Mezőkövesd elleni győzelem során sem igazán volt meggyőző a csapatjáték. Mindennek tetejébe jött a csúfos kupakiesés Pesterzsébeten, no meg Juhász Roland sportigazgató távozása. Egy ember maradt rendíthetetlen: Grzelak mester.

Neki lett igaza. A pálfordulás első lépéseként átállt a csapat háromvédős rendszerre, s bár a ZTE ellen még rengeteg hibával játszott, ebben a játékrendszerben jobban tudott érvényesülni, összeállt egy kulturáltan és eredményesen játszó csapat, amely nagyszerűen használta ki a lehetőségeit. Tegyük hozzá, hogy a csapat stílusa egyre inkább látszódott az azt megelőző bajnokikon is (a svédnek ez is fő küldetése volt), de az eredmények elmaradása miatt ez aligha vigasztalt bárkit is. Ha csak a játékosok pozícióját nézzük, Schön Szabolcs balszárnyként talált újra magára, Gergényi Bence védőként is nagyon hatékony, a Flores-Kalmár-Katona középpálya pedig óramű pontossággal futballozott. A 3-5-2-re való átálláson túl azonban eszmei, közösségi újjászületést produkált a Vidi, amiben kulcsszerepe volt a vezetőedzőnek.

A Fehérvár új játékrendszerében könnyebben váltotta lehetőségekre labdabirtoklási fölényét – kérdés, a csapatból kieső minőség mellett is sikerül-e fenntartani a hatékonyságot.

Grzelak a Büntetőnek adott interjújában néhány napja felfedte módszereit, ezekből kettőt citálnék ide:

• „Az egész csapat együtt ül. Ahogy az edzőteremben sem elkülönülve dolgoznak a játékosok, hanem egy kupacban. A stábbal odafigyelünk rá, hogy mindig keverjük a futballistákat a szobabeosztásnál, a közösségi helyiségekben. Az öltözőbe nem vihetik be a mobilt. Így nem az ezer kilométerre lévő barátjukkal csetelnek, hanem egymással társalognak. Ez a pályán kamatozik.”
• „Minden gyakorlatunk a versenyről szól, folyamatosan versenyeztetjük a futballistákat, amellyel a meccshelyzetekre készítjük fel őket. Versenyeket szervezünk az edzésen, most az edzőtáborban pontokat kapott, aki edzésen a győztes csapatban volt, aki este nyert bowlingban vagy aki megnyerte az intervall futást. Számomra ez sportpszichológia, olyasvalami, amire minden nap edzel.”

A szocio-affektív kapcsolatok nyilván csak elmélyedhettek azóta, ráadásul Grzelak egy olyan karakternek tűnik, aki az esetleges vadhajtásokat, konfliktusokat is kezelni tudja a szellemisége mentén. A Fehérvár fő kérdése tavaszra a minőségé. A csapat egyértelműen gyengült télen, az említett középpályás trojkából csak Katona Mátyás maradt (Kalmár ugye sérült), elölről pedig Kenan Kodro eredményessége és vezéregyénisége is hiányozni fog. Nem véletlenül hangsúlyozta az M4 Sportnak Grzelak, hogy hiába harmadikok, a bennmaradás a céljuk. Jelen állás szerint azzal nem lehet baj, így pedig megmaradhat a szeptember óta stagnáló pozitív légkör Székesfehérváron – mégha esetleg a dobogó csak hiú ábránd is marad. A kispadon kuporgásnál méltóságteljesebb szezonzárás néz ki egyelőre.

Újpest

A 10. forduló után ↘️

Helyezés: 3. ➡️ 9.
Pont/90: 1.82 🆚 0,71
xG/90: 1,63 🆚 1,10
G-xG: 3,68 🆚 -3,73

A mezőny leglátványosabb bukását az Újpestnek „köszönhetjük”, amely az első tíz fordulóban bemutatott masszív játékát feledtette hét meccs teljes homállyal. Azaz nem is teljes hét meccs, a derbin hiába kapott ki 3–0-ra, az első hetven percben bőven meccsben volt, de egy hét múlva Fehérváron is sokáig vezetett.

A visszaesés szembetűnő és legalább ennyire érthetetlen. Nem is a vereségek mivolta, mert a Paks ellen otthon és kétszer idegenben ki lehet kapni, az utolsó fordulók 11–2-es gólkülönbsége rémisztő. Akárcsak az Újpest-játékosok testbeszéde: a pályán legkevésbé tűntek közösségnek, s hát az sem segített a IV. kerületi kedélyállapotokon, hogy a kisvárdai pofont Insta-sztorikkal tarkított bulizással feledtették a futballisták.

Az újpesti helyzetkihasználás is rengeteget romlott az utolsó fordulókra, de a visszaesés valódi okát talán a pályán kívüli okokra lehet leginkább visszavezetni.

A december egyetlen örömteli fordulatot hozott Vignjevicsnek: a klub megerősítette pozíciójában, nem kiáltotta ki bűnbaknak. A keret nem igazán erősödött télen, Lirim Kastratit Albi Doka váltotta, de az ősz elején sem feltétlenül a nagy neveknek köszönhette jó szereplését a csapat, hanem szervezett csapatjátékának, amely labdával és gyors kontrákból is hatékonynak bizonyult. Talán egy Grzelak-féle terápia jót tenne az Újpest játékosainak, ha az elmúlt másfél hónapban sikerült visszaépíteni a csapatszellemet, akár a szeptemberi idill is visszatérhet. A duchateleti kurzus révén nem a klasszis játékosok adják a klub erejét, de ha a lelátó szenvedélyét elkapják a lentiek, újra bonyolult lehet pontot lopni a Szuszából.

Mezőkövesd

A 10. forduló után ↗️

Helyezés: 12. ➡️ 10.
Pont/90: 0.40 🆚 1,38
Pontos beadás/90: 2,77 🆚 5,25
Pontos progresszív passz/90: 34,41 🆚 44,88

Rendkívül impotensen kezdte a bajnokságot a Mezőkövesd, igaz, már bőven taposták a fordulókat, amikor játékosok jöttek és mentek, emellett sérülések is nehezítették Kuttor Attila dolgát. Az összkép ennek ellenére is borzalmasan festett, a csapat szinte egyik bajnokiján sem tudott kikecmeregni saját félpályájáról, az első hat fordulóba csupán egy újpesti pontszerzés jutott, azt is az utolsó pillanatban, egy jókora kapushibával sikerült összehozni.

A hetedik fordulóban aratott kecskeméti győzelem már egy apró életjel volt, hogy Stefan Drazicsokkal azért lehetne valamit kezdeni ebben az osztályban, de a valódi pálfordulás a 10. fordulót követte: az MTK legyőzése után hazai pályán az Újpestet és a Debrecent is verte a Kövesd, emellett ponttal tért haza a Groupamából és a Pancho Arénából – de még a Fehérvár, a DVTK és a Fradi elleni két vereség során is értettük, hogy miért dicséri csapatát Kuttor Attila, mert abszolút nem játszott alárendelt szerepet.

Tóth László sportigazgató még ősszel mondta, hogy ők egyáltalán nem pánikoltak az első forduló gyenge eredményeikor, tudták, hogy van a csapatban potenciál, pláne ha az általuk megálmodott kezdőtizenegy léphet pályára. Van benne valami:

1. forduló, DVSC ellen: Piscitelli – Kállai, Lukic, Pillár, Filip – Babunszki, Illés, Brtan, Vajda – Prudnyikov, Drazics
12. forduló, DVSC ellen: Piscitelli – Kállai, Beriasvili, Pillár, Vajda (egy sorral hátrébb) – Gomis, Cseke – Molnár G., Babunszki (tízesként), Cseri – Drazics

A kövesdi játéképítés egy klasszikusa: Molnár Gábor lép a belső védők elé szervezni. Cseri Tamástól szintén gyakran látunk hasonlót – az első fordulókban e két játékos híján szenvedett a csapat ebben a fázisban.

A változás egyébként nemcsak személyekben, de játékrendszerben és –építésben is megfigyelhető. A belső védőktől indított labdakihozatalokat korábban a két védekező középpályás egészítette ki, Cseri Tamás és Molnár Gábor visszatérésével azonban olyan tükörszélsők játszanak a Kövesdben, akik rendszerint visszalépnek közvetlenül a védelem elé mélységi irányítónak, mintegy kezükbe véve az építkezést, egyben a helyükön lehetőséget teremtve a szélső védők felnyomulására. A másik visszatérő elem a mérkőzések elejének látványos megnyomása: amíg augusztus-szeptemberben a Mezőkövesd rendszerint kapásból sündisznóállásban vegetált, utána az MTK, a Loki és az Újpest elleni meccseken is már az első negyedórában dűlőre vitte a három pont sorsát, de még a felcsúti 0–0 során is a 10. percig dolgozta ki nagyobb lehetőségeit.

Nyilvánvalóan a kövesdi játékosok képessége véges, az NB I-ben nem a legacélosabb, ezáltal ezt a pozitív pálfordulást is nyilván helyén kell kezelni, főleg kövesdi kontextusban kell értékelni. A csapat egységes és szervezett lett az ősz végére, de az újabb bennmaradás kulcsa az ellenfél tizenhatosán belül dőlhet el: Drazics mellé is kellenek a gólszerzők, extra megoldások, hogy a pálfordulás szezon végén bennmaradásban manifesztáljon. De az abszolút nem véletlen, hogy a jelenlegi kiesőjelöltek különcsatájában a Mezőkövesd úgy vezet, hogy mindkét riválisától kikapott.

Az OTP Bank Liga összes mérkőzését továbbra is élőben nézhetik az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.

OTP BANK LIGA
18. FORDULÓ
Február 2., péntek
20.00: MTK Budapest–Újpest FC
Február 3., szombat
12.30: ZTE FC–Fehérvár FC
15.00: Kisvárda Master Good–Ferencvárosi TC
17.30: DVSC–DVTK
Február 4., vasárnap
15.00: Mezőkövesd Zsóry–Kecskeméti TE
17.30: Paksi FC–Puskás Akadémia FC

Az OTP Bank Liga állása a tavaszi folytatás előtt

A cikkben felhasznált adatok és grafikák forrása: Wyscout.