Musorujsag
Élő Eredmények

Kondás Elemér: A külföldi edzőknek több lehetőséget, bizalmat adnak, több tolerancia van velük szemben – nagyinterjú

Kondás Elemér: A külföldi edzőknek több lehetőséget, bizalmat adnak, több tolerancia van velük szemben – nagyinterjú

m4sport.hu
A két-két bajnoki és kupagyőzelmet elérő szakember szerint a veretlenül megnyert bajnoki cím visz mindent a pályafutásában, de egyébként is úgy véli, ahol dolgozott, mindenhol sikereket értek el, kivéve a Vasast, ami „nem is tett jót az ázsiójának”. Ennek ellenére csalódott, azt gondolta, az elmúlt egy évben valahol csak felmerül a neve – többek között erről is beszélt az m4sport.hu-nak adott nagyinterjúban.

Kondás Elemér két bajnoki címet és két kupagyőzelmet ünnepelhetett a Debrecen labdarúgócsapatának vezetőedzőjeként, az egyik legsikeresebb magyar edző, mindmáig ő az utolsó magyar szakember, aki bajnoki címre vezette csapatát az NB I-ben.

Ezek után furcsának tűnhet, hogy éppen egy éve, április ötödikén irányított utoljára csapatot, a Vasast a Magyar Kupa elődöntőjében, ahol az akkor még első osztályú angyalföldiek 3-0-s vereséget szenvedtek az NB II-es Budafoktól.

Őszinte leszek, hiányzik a kispad, a futballban élek 12 éves korom óta. Elsősorban a kihívások és az adrenalin hiányzik. Sok edzőkolléga azt mondja, jó az edzősködés, csak a meccsek ne lennének. Én pont a meccseket várom” – mondta el az m4sport.hu-nak adott interjújában a 61 esztendős szakember, aki azt is elárulta, az elmúlt egy évben nem kapott komolyabb megkeresést.

Utolsó tétmeccsét követően – még a lemondása előtt – elnézést kért a szurkolóktól, de vajon az angyalföldiektől elnézést kért tőle valaki?

Teljesen korrektül váltunk el, de azon a találkozón úgy éreztem, nem volt teljesen tiszta a meccs, nem tett meg mindenki mindent azért, hogy a csapat bejusson a döntőbe” – mondta Kondás, aki azóta is kijár meccsekre, de olyan helyre nem, ahol az edzőkollégának nem úgy megy, nehogy azt higgyék, meg akarja őt fúrni.

Dolgozott mindkét osztályban, meglátása szerint amellett, hogy más a miliő, az első osztályban jobban dominál a játék, míg a második vonal inkább fizikálisabb, több a párharc, az ütközés.

A Kisvárdával feljutott, szerződést bontottak vele, a Debrecennel és a DVTK-val feljutó helyen állt az NB II-ben – szintén.

Megéri ma Magyarországon edzőnek lenni?

„Szeretek edzősködni, voltam pályaedző, második csapat trénere, sok sikerben volt részem, az elmúlt 23 év alatt kevés olyan volt, amikor nem lettünk bajnokok, kupagyőztesek, vagy nem végeztünk dobogón. Amiket elvállaltam, azokat sikerült teljesíteni, illetve részben teljesíteni, ha hagyták volna befejezni. A Lokinál türelmesebbek voltak, mostanában könnyeben váltanak edzőt, én öt és fél évig voltam ott. Ma már a külföldi edzőknek több lehetőséget több bizalmat adnak, több tolerancia van velük szemben”.

A veretlenül megnyert bajnoki cím visz mindent. Előtte 1966-ban a Vasas tudta megcsinálni, és jól látszik, nem olyan egyszerű ez, hiszen azóta sem sikerült senkinek. Sok történelmi jelentőségű esemény valósult meg velem, hiszen a Loki veretlen bajnoki címe mellett a Kisvárda első NB I-es szezonjában is szerepem volt. Ahol dolgoztam, mindenhol sikereket értünk el, kivéve a Vasast, ami nem is tett jót az ázsiómnak. Csalódott vagyok, azt gondoltam, valahol felmerül a nevem, de jelentkezni nem fogok, ha valahol szükség van rám majd szólnak” – mondta azzal kapcsolatban, mit tart pályafutása legnagyobb sikerének.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A debreceni bajnoki címekben szerinte fontos szerepe volt annak, hogy a jó játékosok, jó emberek is voltak, akik jó közösséget alkottak. Mindenki végezte a dolgát és ezért sikeres tudott lenni a csapat. Fontos, milyen emberek vannak egy csapatban, de a csapat saját magát formálja. Véleménye szerint más lélektana van a dobogóért küzdeni mint a kiesés elkerüléséért hajtani, utóbbi sokkal nagyobb nyomás edzőnek játékosnak egyaránt, de a labdarúgókat jobban befolyásolja, mert hamar eltudják veszíteni a hitüket.

Kell, hogy legyen mindenkinek egy belső motivációja. Sokszor mondják, hogy nem tudjuk motiválni a játékost. Azt, amelyiket motiválni kell, megeszi a fene. Azt csinálja, amit szeret, ezért még erkölcsi és anyagi juttatás, elismerés is jár. Ha egy játékosnak nincs meg a belső motivációja, hagyja abba a futballt” – véli Kondás, aki szerint nem volt olyan megbízatása, amit megbánt volna, még a Vasas sem.

„Ha az embert hívja egy patinás klub, azt el kell vállalni. Úgy gondoltam, nagy nevű játékosok vannak ott, velük meg fogjuk tudni oldani a bennmaradást, ami valószínűleg az én hibám, mert a siker az közös, a sikertelenség mindig az edző hibája. Abban a csapatban nem mindenki nyújtotta azt a teljesítményt, amit elvárhattunk volna.”

Vannak ma Magyarországon olyan edzők, akik hasonlóképen meg tudnák oldani azt, amit a külföldiek. Több lehetőséget lehetne adni a magyar edzőknek, miközben egyre több helyen hoznak külföldieket” – véli Kondás, aki önmagát olyan edzőnek tartja, aki szigorú is tud lenni, de tud poénkodni is, amikor viszont munka van, akkor munka van, utána jöhet a szórakozás, de a kettőt nem szabad összekeverni.

Az interjúban szóba kerül Dárdai és Lőw németországi munkája, valamint Marco Rossi sikerei, a kazincbarcikai játékos-pályafutás és a BATE Boriszov is. Elárulta, minden egyes klubvezetővel tudott együtt dolgozni, miért csak egy-egy évet volt adott csapatainál, mi alapján dönt egy megkeresést illetően és miként viszonyulnak hozzá az ellenfél szurkolói a civil életben, mit csináltak a Fradi szurkolói a kocsijával Zalaegerszegen.

További tartalmak