Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

You are the Ferencváros – a showmannek meghajolni sincs lehetősége

You are the Ferencváros – a showmannek meghajolni sincs lehetősége

m4sport.hu | Szerző: Martí Zoltán

2023. december 13., Népliget, a Ferencvárosi Torna Club bázisa, sötét, szakadó eső és téli hideg.

Én az M4 Sport riportereként várom, hogy elkezdődjön a Ferencváros sajtónyilvános edzése, körülöttem több tucat olasz újságíró didereg. A Fiorentina elleni Konferencia-liga-mérkőzés előtt egy nappal vagyunk, nagy az érdeklődés a vendégek részéről, de ez elsősorban nem a csapatnak szól, hanem edzőjének, a gyakorlatilag olaszként tisztelt és legendának számító Dejan Sztankovicsnak. Nyílik az ajtó, kopognak a stoplik, jönnek a játékosok és a szakmai stáb. Sztankovics meglát engem – és egyenesen elindul felém. Széles mosollyal üdvözöl, megölel – az olaszok csodálkozva néznek, hogy én ki lehetek, majd halkan odasúgja, immáron sokkal szigorúbban, hogy csak én hallhassam: „Soha többet ne kérdezz a bírókról engem. Soha többet!”

Ebben a történetben minden benne van, ami jellemezte a Ferencvárosnál eltöltött rövid ideje alatt Sztankovicsot.

Ha Mourinhótól a szakmát is olyan ügyesen eltanulta volna, mint a show-t, akkor nem itt lenne – és nem is Moszkvában. Valószínűleg engem ért az a megtiszteltetés, hogy a legtöbb 1-on-1 interjút készíthettem vele a ferencvárosi időszaka alatt. Szöges ellentétben állt a célja Rebrovhoz és Csercseszovhoz képest: nem legyőzni vagy ignorálni akarta az újságírót, hanem maga mellé állítani, az első perctől kezdve. Szinte már-már színpadiasan kedves volt, az egész stábbal kezet fogott, ő volt az első külföldi edző a Fradinál, aki a tolmácsnak megköszönte a fordítást minden interjú után.

A futball színpadán játékosként hatalmasat alkotott, és miután abbahagyta a futballt a színpad megmaradt. Óriási kettősség jellemezte. Pireuszban a görög újságírók egészen szokatlan provokatív kérdéseire is pókerarccal válaszolt, de a néhány tucat mérkőzésén, amikor a közelében voltam a kispadnál az összes olasz káromkodást megismerhettem. Amíg Rebrov dühösen, Csercseszov gyilkos tekintettel, de némán nézett a játékvezetőkre, addig Sztankovics kendőzetlen vulgaritással tette meg mindezt. Viszont pontosan tudta, hogy hol van, az egyik NB I-es mérkőzésen a negyedik játékvezető felé ezt ordította angolul: „Hány magyar bíró van a BL-ben? Csak a Kovács, de ő Romániából!” Maga a sporttárs is láthatóan meglepődött, hogy Sztankovics ennyire képben van a magyar nemzetiségű játékvezetők helyzetéről…

Kettős kommunikáció szinte mindenhol: ameddig kellett, addig dicsérte az elnököt, a legszebb szavakkal. A már említett Fiorentina elleni mérkőzés után ő maga szaladt a folyosón, „Presidente, presidente!” kiabálással, hogy megölelhesse Kubatov Gábort. Aki később zokszó nélkül engedte el, hogy Milánóba utazhasson a gyermekéhez. Rengeteg gesztust kapott, meg volt becsülve és ezt hangzatos szavakkal viszonozta. De ezek a szavak utólag derültek ki, hogy inkább lózungok voltak, tartalom nélküli PR-szövegek.

A „We are the Ferencváros” mondatról néhány hónap alatt kiderült, hogy igazából „You are the Ferencváros”.

A nagyecsedi stadionban kezdődött és a Puskás Arénában ért véget Sztankovics ferencvárosi kalandja. Kaland, valahogy így foghatta fel ő maga is. A showmannek viszont meghajolni sincsen lehetősége, mert a derbin már nem ő irányítja – immáron volt – csapatát. A függöny most legördül, a shownak vége. A játékosként halhatatlan Sztankovics hiába távozik bajnoki címmel, hiába igaz a tény, hogy két korábbi ellenfele játssza az Kl-döntőt, a szájíz csalódott lehet a kilencedik kerületben. A szólamok és az ígéretek alapján ebben sokkal több volt.

We are Szpartak Moszkva – hallhatják hamarosan a szurkolók Moszkvában.

Borítókép: Dejan Sztankovics

További tartalmak