Ugyan korábban már többször is foglalkoztunk az MLSZ ösztönzőrendszerével (itt, itt, itt és itt is), a friss diagramok és táblázatok előtt gyorsan elevenítsük fel, hogy pontosan hogyan is épül fel.
Kapcsolódó tartalom
Fél távnál harmadannyival kevesebb lehetőség – így állnak a „fiatalpercek” az NB I-ben
Jelentősen kevesebb lehetőséget kapnak az U21-es magyar játékosok – de mi a helyzet a fiatalszabályból kiöregedőkkel?
A Honvédnál játszottak a legtöbbet, Kecskeméten voltak a legeredményesebbek – így teljesítettek az U21-es magyar játékosok az NB I-ben
Élen a Honvéd, az FTC a sereghajtó – így állnak az U21-es játékpercek az NB I-ben
A szövetség azzal a céllal vezette be az ajánlást a 2022–2023-as szezonban, hogy a fiatal magyar labdarúgók több játéklehetőséghez jussanak, ennek érdekében pedig egy pontrendszerhez kötötte a központi támogatás egy részét. Az előző szezonban 325 millió forintos támogatást kapott az a klub, amely a feltételrendszer minden elemét teljesítette – arról, hogy ez az összeg változott-e, nincs hivatalos információnk.
Az ösztönzőrendszer működéséről hivatalosan nem adott tájékoztatást az MLSZ, de a kluboktól tudni lehet, hogy a maximális támogatási összeg megszerzéséhez 29 700 pontot kell gyűjteni, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) a támogatott korosztályú (jelenleg 2003-ban vagy utána született) magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.
A pontszámítás jelenlegi tudásunk szerint így áll össze:
- minden támogatott korosztályú (2003-ban vagy utána született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 10 pont/perc,
- minden, az előző szezonban még támogatott korosztályú, de már kiöregedő (azaz 2002-ben született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 5 pont/perc,
- minden további (2001-ben vagy előtte született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 1 pont/perc.
A fiatalajánlásnak egyébként sok kritikusa van, legtöbbször Révész Attila és Bognár György volt az, aki nyilvánosan is rámutatott az ösztönzőrendszer problémáira – erről itt írtunk bővebben.
A Kisvárda kapusa, Kovács Marcell kapta a legtöbb játéklehetőséget a fiatalok közül (Fotó: Kisvárda FC)TÖBBEN KAPTAK LEHETŐSÉGET, DE KÖZEL 9 EZER FIATALPERC ELTŰNT
A játékpercekkel kapcsolatban most is fontos kiemelni, hogy a cikkben található táblázatokban a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi ráadásban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.
Az ösztönzőrendszer bevezetése utáni első idényben összesen 62 fiatal kapott lehetőséget az NB I-ben, és ugyan ez a szám hárommal nőtt a most zárult idényben, ha a játékperceket vizsgáljuk, akkor jelentős visszaesést láthatunk: összesen 8832 perccel kevesebb lehetőséget kaptak az ajánlásnak megfelelő fiatalok.
Ráadásul a képet tovább árnyalja, hogy a csapatok leginkább a szezon végéhez közeledve kezdték el „használni” a fiataljaikat. Ahogy a fordulónkénti megoszlást ábrázoló diagramon látszik, az utolsó hat kör előtt egyszer sem érték el az 1000 fiatalpercet a csapatok. Ráadásul az utolsó három forduló kimagaslik, a teljes idényre vetítve itt jött össze az összes fiatalperc közel egyötöde, egészen pontosan 17 százaléka.
Ez pedig jó eséllyel nem a véletlen műve, ugyanis a szezon végére a legtöbb lényegi kérdés eldőlt: a Ferencváros a 29. fordulóban biztosította be a bajnoki címét, és a korábbi idényekkel ellentétben a kiesés kérdése sem volt nyitott az utolsó meccsekig, a Mezőkövesd búcsúja a 29., a Kisvárda kiesése pedig a 31. fordulóban vált véglegessé. Emellett az európai kupaindulást érő helyek is elkeltek a 32. forduló végére, ezek fényében pedig nagyon úgy néz ki, hogy az edzők bátrabban adták meg a lehetőséget a fiataloknak a sok esetben már valós tét nélküli meccseken.
A legtöbb lehetőséget ezúttal a DVSC-ben kapták a 2003-ban vagy utána született magyar labdarúgók – érdemes megjegyezni, hogy ez a 3309 perc az előző idényben „csak” az ötödik helyre lett volna elég a listán. A 3000 perces határt még az MTK-nak sikerült átlépnie, majd jön a két kieső, a Kisvárda és a Mezőkövesd.
Mellettük a Puskás Akadémia, a DVTK és a Paks fiataljai kaptak legalább 2000 játékpercet, de az ösztönzőrendszer egyik fontos pontját (miszerint a 29 700 pont felét támogatott korosztályú játékosok játékperceivel kell megszerezni) a ZTE, az Újpest és a Kecskemét is teljesíti.
A két sereghajtó azonban elmarad ettől, így a Ferencváros és a Fehérvár biztosan nem kapja majd meg a maximális támogatási összeget.
A csapatok vizsgálata után nézzük, kik voltak azok a fiatalok, akik a legtöbb lehetőséget kapták a 2023–2024-es idényben. A dobogón két kapust is találunk: az élen a kisvárdai Kovács Marcell zárt, míg a harmadik helyre a Puskás Akadémiában a tavaszi szezont végigvédő Pécsi Ármin futott be. Közöttük a debreceni Baranyai Nimród fért még oda a dobogóra, a top tízben pedig találunk többek között két MTK-játékost, de van ferencvárosi, paksi és diósgyőri labdarúgó is.
Itt is érdemes egy rövid összehasonlítást tenni az előző szezonnal: míg most az első Kovácsnak sem sikerült elérnie az 1800 játékpercet, az előző évadban négyen is 2000 perc fölött zártak.
Az alábbi táblázat mind a 65 pályára lépő fiatal magyar labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével névre, csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk.
A legfiatalabb pályára lépő a fehérvári Kovács Patrik volt, a 2007-ben született támadó négy meccsen összesen 22 percnyi játéklehetőséget kapott Bartosz Grzelaktól. Érdekesség, hogy a lehetőséget kapó támogatott korosztályú játékosok közül a legtöbben 2005-ben születtek, a játékpercek több mint felét viszont a 2003-as születésűek kapták.
A posztonkénti megoszlást vizsgálva azt láthatjuk, hogy a játékosok számában hiába végeztek az élen a támadók, a középpályások több játékpercet kaptak az edzőktől. Érdemes még kiemelni azt a trendet, hogy sok esetben egy fiatal kapussal szerzik meg a klubok a fiatalpercek nagy részét: az előző szezonhoz hasonlóan most is így járt el a Kisvárda, de ezúttal a Puskás Akadémia és az Újpest is csatlakozott hozzá, tovább a ZTE is próbálkozott vele, de Senkó Zsombor a szezon első hét meccse után már nem kapott lehetőséget.
Lisztes Krisztián nyolc góllal zárta a szezont (MTI/Koszticsák Szilárd)LISZTES KRISZTIÁN VOLT A LEGEREDMÉNYESEBB, CSAK A PAKSNÁL NEM SZÜLETETT „FIATALGÓL”
Az előző szezon végén berobbanó Lisztes Krisztián nagyjából ott folytatta, ahol abbahagyta: ősszel hat góllal segítette a Ferencvárost. 2024-re viszont nem sikerült átmentenie a jó formát, igaz ebben egy bokasérülés is akadályozta. Végül nyolc góllal és egy gólpasszal zárt, ezzel a nyáron munkára már az Eintracht Frankfurtnál jelentkező 19 éves támadó volt a szezon legeredményesebb fiatalja az NB I-ben.
Jól teljesített Gruber Zsombor is, aki a Puskás Akadémiában és (az FTC-től való kölcsönadása után) a ZTE-ben is három-három gólt jegyzett – utóbbinál mindezt úgy, hogy néhány meccset ki is kellett hagynia sérülés miatt. A dobogóra még a RangAdó-díjátadón az év felfedezettjének választott debreceni csatár, az öt gólt szerző Vajda Botond fért fel.
A csapatokat vizsgálva Lisztesnek köszönhetően a Ferencváros zárta az élen a versenyt, mögötte pedig a DVSC és a Kecskemét végzett a dobogón. A 12 csapatból végül 11-nek sikerült legalább egy „fiatalgólt felmutatnia”, egyedül a Paks zárt gól és gólpassz nélkül ebben a statisztikában.
Összességében tehát elmondhatjuk, jelentősen kevesebb lehetőséget kaptak az előző szezonhoz viszonyítva a támogatott korosztályú játékosok az OTP Bank Ligában. Hogy emiatt változtat-e az ösztönzőrendszerén az MLSZ, az majd a nyáron kiderül(het), mi mindenesetre a következő szezonban is figyelemmel kísérjük majd a fiatalok szereplését az NB I-ben.
Az OTP Bank Liga 2023–2024-es idényének végeredménye