Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

A szilánkos törés után látása is veszélybe került, most Lőw Zsolték útját járná Tímár Krisztián | nagyinterjú

A szilánkos törés után látása is veszélybe került, most Lőw Zsolték útját járná Tímár Krisztián | nagyinterjú

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor, Tóth Zoltán
Miután tavaly 18. helyen végzett a Nyíregyháza a labdarúgó Merkantil Bank Ligában, és csak osztályozón harcolta ki a bennmaradást, kevesen gondolták, hogy idén a feljutásért küzdhet – márpedig nem csak küzdött, tükörsimán megnyerte az NB II-t. A siker egyik kulcsszereplője Tímár Krisztián vezetőedző volt, aki az m4sport.hu-nak adott nagyinterjújában mesélt játékosi és edzői pályafutásának legfontosabb elemeiről, azokról a pontokról, amelyek hozzájárultak a Szparinál végzett munkájához. A Fradi kizárásától kezdve, angliai horrorsérülésen át, az NB I-es kispadig és külföldi álmokig – Tímárral a kis híján kész nyíregyházi stadionban beszélgettünk.

Détári Lajos hívására érkezett a Nyíregyházához Tímár Krisztián – no nem vezetőedzőként, még játékosként, bő húsz évvel ezelőtt. Akkor sok időt nem töltött el a klubnál, hiszen innen szerződött a Ferencvároshoz, amelyet egy szezonnal később kizártak az első osztályból.

„Az egy nehéz időszaka volt a klubnak, nagyon furcsa érzés volt. A Ferencváros az Ferencváros, hihetetlen összefogás jellemezte akkor a Fradi-családot. Akármerre játszottunk, mindenhol telt ház fogadott minket, az Üllői úti mérkőzésen még a kandelábereken is lógtak az emberek. Nyilván nem ugyanazok az anyagi körülmények voltak, bőven csúsztak a fizetések, az idősebb játékosoknak adtak kölcsön a fiataloknak, de bajban ismerszik meg, ki milyen ember. Nem azt mondom, hogy pozitív sztori volt, mert pályán kívül történő kizárás volt, de a szurkolóink mellénk álltak” – mesélt a zöld-fehérek 2006-os állapotáról.

A másodosztályú Fradiban mindössze fél évet játszott, hiszen Angliába vezetett az útja, a Championshipben szereplő Plymouthoz – mint mondta, Gera Zoltán remeklése a szigetországban megnyitotta a lehetőséget több magyar játékosnak is, neki is sikerült magára irányítani a figyelmet.

„Óriási ugrás volt. Pár napos próbajáték után fél évre kölcsönvett a Plymouth, utána pedig kaptam egy kétéves szerződést. Szerencsére gyorsan felvettem a ritmust, nekem feküdt a fizikális játék. Mindig is álmom volt kikerülni Angliába, nagyon büszke vagyok, hogy sikerült ott közel öt évet eltölteni” – mesélte az egykori védő, akit az első teljes szezonjában a szurkolók az év játékosának is megválasztották, értékelték az általa képviselt, édesapjától örökölt csupaszív futballt. Ugyanakkor a szezon utolsó meccse nem alakult ideálisan: a Wolverhampton elleni szezonzárón – ami az idényben már 56. mérkőzése volt, mintha itthon két teljes évadot lenyomott volna – egy párharc során összefejelt az ellenfél támadójával.

„Szilánkosra tört az arcom, nagyon komoly műtétet hajtottak rajtam végre, egy szilánk majdnem beleállt a szemembe, veszélybe került a látásom. Miután visszatértem, nehéz volt leküzdeni a pszichés gátakat, nem a fejeléssel volt a nehézségem. Jelenleg is 13-14 platinalemez van a fejemben. Azért amikor hazamentem egy pingponglabdányi lyukkal a fejemen, a feleségem meglepődött, nem volt egy szép látvány” – mondta Tímár, akinek a Plymouth szerzett egy koponyaspecialistát a rehabilitációhoz, a horrorsérülés miatt pedig nem is tudott családjával hazajönni, első gyermeke Angliában született meg. Az angliai klubbal – amely azóta újra a másodosztályban szerepel és idén ki is harcolta a bennmaradást – azóta is tartja a kapcsolatot.

A korábbi védő pályafutásában talán kevésbé ismert elemek, de légiósként szerencsét próbált Finnországban és Vietnámban is, utóbbinál bajnoki címet ünnepelt. S ugyan ott is magasak voltak az elvárások a légiósok felé, mentalitásával megszerettette magát a helyi szurkolókkal. Tímár a magyar válogatottban mindössze négyszer szerepelt, egyetlen tétmeccsén viszont óriásit hibázott a svédek ellen, amit Zlatan Ibrahimovic természetesen kihasznált.

„Abból a szempontból éreztem ezt igazságtalannak, hogy jó pár játékos hibázott az elmúlt években, csak nekem nem adatott meg, hogy ezt kijavítsam. De ez motivál, hogy próbáljak olyan maradandót alkotni a magyar labdarúgásban, hogy ezt a hibát elfeledtessem az átlagemberekkel. Angliában biztattak, ott jobban elfogadják, hogy a hiba a labdarúgásnak a része, a játékosaimnak is ezt mondom, hogy ez a legjobb a labdarúgásban, ha az egyik hétvégén nem úgy megy a játék, ráteszel egy lapáttal, jövő héten egyből lehet javítani” – hangsúlyozta Tímár Krisztián, aki ebből az időszakából rengeteget át tud adni a fiataloknak, hiszen a kudarcot tűrni kell, nem szabad, hogy a negatív hozzászólások rányomják a bélyegét egy-egy futballista teljesítményére.

Miután abbahagyta a labdarúgást, már az utolsó szezonjában készült az edzői pályára, a Szeged NB II-es csapatához úgy szerződött, hogy mellette a Grosics Akadémia U10-es csapatával is foglalkozott, később az egész szekció vezetését rábízták. Dolgozott a Fehérvár második csapatánál, amire azért is büszke, mert abból a csapatból többen is az élvonalban, sőt például Bolla Bendegúz révén a magyar válogatottnál kötöttek ki.

„Szerencsére időben kezdtem el tanulni, magamat fejleszteni, így kezdtem el edzősködni. Végigmentem a ranglétrán, utánpótlásban és második csapatnál dolgoztam, aztán az MLSZ hívására szövetségi edző lettem, ahol nagyon sokat tanultam. Közben a licenceken haladtam, mindig igyekeztem a következő papírt megszerezni, hogy minél magasabb szintén dolgozhassak. A szövetségtől már kértem, hogy nagyobb korosztállyal dolgozhassak, hiszen hosszabb távon, ott pedig a játékelképzelésemet, filozófiámat még tovább fejlesztettem, közben pedig tovább figyeltem a nemzetközi trendeket” – mesélt organikus edzői fejlődéséről Tímár Krisztián, aki az U19-es válogatottat kis híján ki is vezette az Európa-bajnokságra, a törökök elleni elitkörös selejtezőn alig tíz percen múlt a kvalifikáció.

Edzőként az első másodosztályú klubja az ETO FC Győr volt, ahol úgy érezte, több lehetőséget érdemelt volna.

„Nyáron még azzal csábítottak el, hogy fiatal játékosokat próbálnak összeszedni, a magyar Zsolnát megvalósítva, három év alatt kiharcolva a feljutást. Elindult a munka, a céloknak megfelelően teljesítettünk, az elmúlt tíz év legfiatalabb csapatával domináltunk, de mindenkinek az volt az érzése a klubvezetésben, hogy ez lehetne még jobb. Ezt követően egyik napról a másikra megváltozott a gondolkodás, leváltották a sportigazgatót, külföldi játékosok, külföldi edző és egy teljesen más vonal, érzésem szerint ennek lettem az áldozata. De levontam a tanulságokat, rengeteg bátorító üzenetet kaptam akkoriban. Viccesen mondják a kollégák, hogy addig nem edző egy edző, amíg ki nem rúgják, velem ez elég hamar megtörtént” – mosolygott a szakvezető, aki szerint a klubvezetők sok esetben az edzőben látják a hibást, pedig ez nem mindig helytálló, példának hozva az idei Fehérvárt, vagy éppen Mikel Arteta projektjét az Arsenalnál. Ha nem is pont ilyen, de ehhez hasonló projekt ígérete sejlett fel számára a Nyíregyháza Spartacusnál.

„Már a győri távozásomkor is jött egy puhatolózás a Nyíregyházától, majd nyáron, amikor kiderült, hogy bennmarad a Szpari, megkerestek, hogy az általam képviselt habitusra, szakmaiságra szükségük lenne. Megígérték, hagyni fognak dolgozni, s amikor átnéztem a keretet, azt láttam, hogy alulteljesítettek az előző szezonban. Pozitívabb gondolkodású játékosokat hoztunk, elsődleges szempont mindig is a mentalitás nekem a kiválasztásnál, kerestük azokat a karaktereket, akik szeretnének fejlődni” – mondta az első nyíregyházi lépésekről. Az igazolások kimondottan jól sikerültek, s hamar kiderült, hogy a bennmaradásnál jóval merészebb célokat is kitűzhetnek maguk elé.

„Érezni akartuk, hogy ott tudunk lenni az élboly közelében, s látszik, hogy mit akarunk játszani. Egy kétéves projektben gondolkodtunk, hogy a második év végére versenyben lennénk a feljutásért, ez itt viszont gyorsabban alakult, hamar megnyertem az öltözőt magamnak, kialakult egy munkamorál, amiben nap-nap után többek akartak lenni” – mesélt a csapat pálfordulásáról Tímár, aki a feljutásban titkon már ősz közepén is hitt. Kiemelte, hogy a Vasas elleni első vereségükre miként reagáltak, a következő tíz bajnokijukból kilencet is megnyertek.

S miközben a Merkantil Bank Ligában behozhatatlan előnyre tettek szert, a MOL Magyar Kupában is fantasztikusan meneteltek – az első osztályú Kecskemét kiejtése után a Fradi ellen is sokáig vezettek, az egész meccsen bátor támadójátékot mutattak be a magyar bajnok ellen, amellyel rengeteg szurkoló tudott azonosulni.

„Én ezt úgy fogtam fel, hogy a saját filozófiámat, játékmodellemet tesztelgetem, mik a korlátai bizonyos ellenfelekkel szemben. Kíváncsi voltam, hogy egy ilyen stabil csapat ellen, mint a Kecskemét, mit tudunk a jelenlegi Nyíregyházával, s miután ez nagyon jól sikerült, jött a Ferencváros, jó kihívásnak tekintettük. Meg sem fordult a fejünkben, hogy feltartott kézzel menjünk ki, s ugyanazzal a munkafolyamattal készültünk a Fradira, mint mondjuk a Szentlőrincre. Az utolsó taktikai edzés előtt megnéztem az Olimpiakosz elleni meccsüket, hogy a görögök milyen agresszívan játszanak a Fradi ellen, s akkor eldöntöttem, hogy ezt nekünk is meg kell próbálnunk. Láttuk azokat a jeleket, hogy ez működhet ellenük, ha okosan csináljuk” – avatott be minket a kupameccsre való felkészülésbe Tímár.

S mit hoz a jövő számára?

„Szeretném magam kipróbálni az NB I-ben, ott is érmekért küzdeni, sikeresnek lenni. Tízéves távlatban arra lennék büszke, ha én lehetnék az az edző, aki külföldre kiigazol Magyarországon. Van két elismert edzőnk, akik kint dolgoznak, de az utóbbi időszakban nagyon kevesen tudtak Nyugat-Európába igazolni edzőként – utalt Lőw Zsoltra és Dárdai Pálra a szakember. – Bízom benne, hogy egyszer lehetek én, aki ezt kipróbálja, ezért tanulok folyamatosan.”

További nagyinterjúink:

Dzsudzsák Balázs

Bognár György

Kondás Elemér

Hornyák Zsolt

Borítókép: m4sport.hu

További tartalmak