Néhány hónappal ezelőtt egy budapesti taxisofőrrel a fociról beszélgettem – mesélt egy utasáról, egy NB I-es játékos édesanyjáról, elmondása szerint a fia heti négy különedzést végez, mert egyszerűen jobb és jobb szeretne lenni. Pőre kíváncsiságból visszakérdeztem, ki lehet ez: „Újpesten játszik és asszem Kevinnek hívják”.

Stimmel.

Ha Csoboth Kevin nem is fut(ott) be olyan pályát, mint mondjuk kortársa, barátja, Szoboszlai Dominik, mentalitására és a munkához való hozzáállásával mindig is kiemelkedett a magyar mezőnyből, mindezt pedig apukájától, a korábban közel kétszáz NB I-es meccsig jutó Csoboth Róbertnek is örökölte. Pécsi születésű és nevelésű srácként került a Főnixhez, ahol pont Szoboszlai édesapjával készült, akárcsak a csapatkapitány és Bolla Bendegúz is. Ahogy fogalmazott, a Székesfehérváron töltött idő nagyban hozzájárult, hogy külföldre szerződjön, de az sem ártott ázsiójának, hogy az U17-es válogatottal két góllal járult hozzá a franciák legyőzéséhez 2017-ben. Próbajátékon járt a Herthánál is, ám végül a Benfica igazolta le, ahol szépen kapaszkodott a ranglétrán, de az első csapathoz nem volt elég, négy év kintlét után a Fehérvár igazolta le.

Szabics Imre, a Vidi akkori edzője nem igazán számolt vele, ami láthatóan ki is kezdte az önbizalmát, ezt Szegeden nyerte vissza, ahol fél évet futballozott. Nem véletlen, hogy a szegedieknek mondott köszönetet hétfői sajtótájékoztatóján, hiszen az itt eltöltött rövid időszakban tért újra vissza a magyar futball látképére, többek között Horváth Krisztoferrel is együtt játszott, 14 meccsen öt gól és három gólpassz volt a mérlege.

Bár rövid ideig még visszatért Fehérvárra (Szabics Imréből addigra már Michael Boris vált), az Újpest gyorsan kivásárolta szerződéséből, a 2022/2023-as idény volt számára az első, amikor igazán megmutathatta magát az NB I-ben. A projekt nem is sikerült rosszul, főleg tavaszra lett a lila-fehérek vezére, Marco Rossi már márciusban is meghívta a válogatottba, amellyel

Aztán ahogy Nebojsa Vignjeviccsel megtorpant a csapat, úgy állt bele a földbe Csoboth is. Az Újpest dobogósból kiesőjelölt lett, az edzőváltással pedig egy újabb nehézség következett: Mészöly Géza gyorsan átvezénylete a csapatát a manapság idehaza igen divatos 3-5-2-be, amelyben Csoboth helyét nem lelték – mégsem szárnyvédő, mégsem támadó, inkább klasszikus egyegyező tükörszélső, ami ebben a felállásban pont nincs. Mivel egyébként sem volt csúcsformában, az első megoldás a kispad lett, de Mészöly hozzátette, vannak még vele tervei.

Márciusban, azaz három hónappal ezelőtt Marco Rossi kihagyta aktuális keretéből, a Mezőkövesd ellen közel féléves gólcsendjét törte meg, ami után el is sírta magát. Jogosan merült fel a kérdés: hogyan kerülhet a válogatott elit Eb-keretébe a játékos, aki még a magyar élvonal 10. helyezettjébe sem fér be kezdőként?

De ő bekerült. Előbb az Újpestben harcolta ki a helyét, aztán a válogatottban is. Vasárnap este óta pedig egy ország bólogat Marco Rossi döntésének – Csoboth Kevin beállt, kihasználta a maga területeit és a végén eldöntötte a meccset. Volt már egy meccslabdája, amit a kapufa köpött ki, s az emberben akkor automatikusan felmerültek a márciusi kérdőjelek, hogy azok tíz perccel később kitörölhetetlen felkiáltójellé változzanak.

Minden jóban van valami rossz: családja és párja nem élhette át élőben a stuttgarti sikert, ráadásul még a benzinkúton is fizetnie kellett a csapat fogyasztását. De a hullámvölgyeinél, könnyeinél, különedzéseknél mind-mind ezért a pillanatért dolgozott.

S édesanyja legközelebbi taxizásnál már vélhetően nem a különedzésről fog beszélni: „Az én fiam lőtte azt gólt a skótoknak a ’24-es Eb-n!”