Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Portugáliai vereség miatt nevezték át a holland–magyart Csikók–Fecskékre

Portugáliai vereség miatt nevezték át a holland–magyart Csikók–Fecskékre

m4sport.hu, Kecskés István
A magyar válogatott péntek este Hollandiával csap össze. A két ország válogatottjának ez már a 18. hivatalos mérkőzése lesz, de akad a történelemben három nem hivatalos találkozó is, amelyek közül az egyik igencsak érdekes.

Kicsit több, mint kilencven évvel ezelőtt, 1934. januárjában a magyar csapat európai portyán vett részt. Ennek keretében Németországban, Franciaországban és Hollandiában is pályára lépett, de az akkori szabályrendszer alaposan megbonyolította túra szervezését és lebonyolítását. Abban az időben nagy divat volt a kluboknál és a válogatottnál is, hogy külföldi utakat szerveztek, amelyeken több meccset is játszottak az együttesek. Ennek az egyesületek esetében leginkább a bevételszerzés volt az oka. A korabeli lapok szerint ugyanis a klubok nagyon nehéz anyagi helyzetben voltak és a meccseken szerzett pénzből tették rendbe a költségvetést.

Igen ám, de az akkor erősnek számító válogatott – ne feledjük nem sokkal később, az 1938-as világbajnokságon második volt a magyar együttes – elkövette azt a hibát, hogy 1933. január 29-én pályára lépett Portugáliában és kikapott 1:0-ra. Lett is belőle feszültség bőséggel és a magyar szövetség hosszú ideig nem volt hajlandó hivatalos meccsnek elismerni a találkozót, amelyről így írt a korabeli Nemzeti Sport: „Portugáliában most is esküszik mindenki arra, hogy a tél folyamán Magyarországot győzte le Lisszabonban a portugál válogatott.” Pedig ugye 1933. januárjában Közép-Németország (3:0), Párizs (4:0), Dél-Némtország (12:1), Bordeaux (5:0) és Oporto (8:4) ellen is a profiválogatott szerepelt a beszámolók tanulsága szerint, nem pedig a hivatalos nemzeti együttes. Végül az MLSZ 2002-ben ismerte el ezt a lisszaboni meccset hivatalos, nemzetek közötti találkozónak.

Szóval ezen a vereségen alaposan berágtak a honi sport vezetői és alaposan megszigorították a külföldi túrák szabályait. Egy évvel a portugáliai blama után ismét portyára készült az MLSZ, amely ravasz módon közölte az Országos Testnevelési Tanáccsal (OTT) a tervét: „Az MLSz a magyar válogatott mérkőzéseinek tüntette fel az OTT-hoz intézett beadványában a párisi és amsterdami nem hivatalos meccseket” – állt a Nemzeti Sport 1934. január 12-i számának címlapján. A cikkben megszólalt Kelemen Kristóf, az OTT akkori elnöke is:

„Különösen gondolkodóba ejtett bennünket az MLSz levele, amelyben bejelentette a téli válogatott túramérkőzéseit. Ennek a levélnek a szövege a következő: »Kérünk engedélyt válogatott csapatunk számára, amely Frankfurtban, Párisban, Amsterdamban fog játszani január 14., 21. és 24-én.« Csak a sajtóból tudtuk meg, hogy Párisban és Amsterdamban nem is nemzeti válogatott csapat lesz a mieink ellenfele. Elhatározott szándékunk, hogy véget vetünk az ilyen túráknak, mert meggyőződésünk, hogy ez csak ártalmára lehet annak a labdarúgó sportnak, amelynek érdekei fölött is kötelesek vagyunk őrködni.”

Mint kiderült, az első meccset Németország legjobbjai ellen szerette volna megvívni a válogatott, aztán azonban az MLSZ-től átvette a túra szervezését a profi alszövetség, amely lekötött egy párizsi és egy (Amszterdam helyett) rotterdami mérkőzéseket is. Az is gyorsan kiderült, hogy Franciaországban Párizs–Budapest, Hollandiában pedig Csikók–Fecskék név alatt rendezik a találkozókat, vagyis lényegében egy holland–magyart neveztek át így. Hogy miért volt szükség erre a cselre? Nézzük a Nemzeti Sport már hivatkozott cikkét:

„Köztudomású, hogy mennyi bajunk volt már az ilyen túrákkal. Tudjuk, hogy egész Európa Portugáliának Magyarország fölött aratott győzelmeként könyvelte el profiválogatottunk múltévi – január 25-i – lissaboni 1:0-ás vereségét. Ilyen tekintélyromboló mérkőzésekre igazán nincs szüksége a magyar futballnak. Az ellen úgysem tudunk védekezni, hogy a külföldi lapok hasábjain a mérkőzések beharangozójában ne hangsúlyozzák, hogy a magyar profiválogatott, vagy Budapest csapata, vagy a Csikók együttese nagyjában azonos a magyar válogatottal, de ha már nem ilyen minőségben kötötték le a mérkőzést, gondoskodjanak arról, hogy a hivatalos közlésekben, bejelentésekben így is tüntessék föl ezeket a mérkőzéseket.”

Az OTT persze végül engedélyezte a mérkőzések megrendezését, ami nem csoda, hiszen az MLSZ vezetése „különös nyomatékkal kérte az elnökség a párisi és a rotterdami mérkőzések engedélyezését. Usetty elnök rámutatott arra, hogy micsoda súlyos nemzetközi sportbonyodalom keletkeznék abból, ha most letiltaná az OTT a meccset, amikor csapatunk már Párisban van.” (Nemzeti Sport, 1934. január 18.)

És még emelte is a tétet a szövetség: egy nappal a meccs előtt kiderült a sportlapból, hogy „Nádas Ödön, az MLSz szövetségi kapitánya elutazott Rotterdamba, hogy ott holnap jelen legyen a Csikók–Fecskék mérkőzésen.”

Rotterdamban a magyar válogatott, illetve a fecskék így álltak fel: Háda – Sternberg, Biró – Seres, Szűcs, Szalay – Fenyvesi, Vincze, Teleki, Toldi, P. Szabó. A németek elleni tíz nappal korábban rendezett hivatalos meccshez képest két helyen változott az összeállítás…

Hogy minden jó legyen, végül aztán Hollandiában is megkavarták a dolgokat. Végül egy úgynevezett szövetségi csapat lett a Fecskék ellenfele, amelyben több olyan játékos is helyet kapott, aki korábban szerepelt már a holland válogatottban. A meccset egyébként a magyar együttes 5:1-re megnyerte – akár el is lehetne ismerni hivatalosnak – és lezárta a téli túrák sorozatát. Legközelebb négy évvel később volt januári meccse a csapatnak, akkor is Portugália volt az ellenfél és a magyar együttes 4:0-s vereséget szenvedett.

Borítókép: Ilyen máshol nem nagyon fordult elő: összecsaptak a holland csikók a magyar fecskékkel

További tartalmak