Remekül szerepelt a holland válogatott a nyári Európa-bajnokságon: a lengyelek 2–1-es legyőzése és a franciák elleni 0–0 után már biztos volt a továbbjutás, így belefért, hogy a csoport utolsó meccsén 3–2-re kikaptak az osztrákoktól. A négyes harmadik helyén léptek tovább, a nyolcaddöntőben a csoportját meglepetésre megnyerő Románia volt az ellenfél, a párharcot simán, 3–0-ra nyerték. A 8 között hátrányból felállva, 2–1-re győzték le a törököket, az elődöntő viszont épp ellentétesen alakult, egy korai holland találatra gyorsan válaszoltak az angolok, majd a 90. percben megszerezték a mindent eldöntő gólt. A kontinenstornán elért 3. hely után gólgazdag hazai mérkőzésekkel kezdték a Nemzetek Ligája-sorozatot, a bosnyákokat 5–2-re verték, majd Németország ellen 2–2-es döntetlent értek el.

Ronald Koeman szövetségi kapitány szinte kivétel nélkül 4–2–3–1-es felállásban küldi pályára csapatát (az Eb kezdete óta egyedül a bosnyákok elleni NL-meccsen álltak fel 4–3–3-as hadrendben). A hátsó alakzat magján nem változtat, a négyvédős rendszerben Denzel Dumfriesnek, Virgil van Dijknak és Nathan Akénak biztos helye van, egyedül a Van Dijk melletti belső védő poszton rotálja Matthijs de Ligtet és Stefan de Vrijt. Aké a németek elleni, szeptemberi NL-meccsen megsérült, a helyén az előző idényben a Dortmunddal BL-döntőt játszó, jelenleg az Aston Villát erősítő Ian Maatsen vagy az Ajax újabb értékes – 18 évesen a Transfermarkt szerint már 30 millió eurót érő – saját nevelésű játékosa, Jorrel Hato kaphat lehetőséget, így nagy minőségbeli visszaesésre nem lehet számítani.

Az ellenfeleknek engedett várható veszélyt (xT-t) jelző hőtérkép azt mutatja, hogy a védelmük bal oldala sebezhetőbb volt az Eb-n. Átlagosan 1,4 xG-t engedtek az ellenfélnek, amiből kiderül: annyira nem stabil a védekezésük, hogy ne adódjon az oppozíció előtt nagy gólszerzési lehetőség. A kontinenstornán is általában beadások és rögzített helyzetek után vették be a hollandok kapuját, így Szoboszlai pontrúgásai az átlagosnál is nagyobb szerepet kaphatnak.

A baloldali védekezésbeli hiányosságok mellett fontos megemlíteni, hogy ezen a szélen futnak legveszélyesebb támadásaik – itt elsősorban Cody Gakpót érdemes kiemelni, aki általában betör középre és vagy a hollandok legendájához, Arjen Robbenhez hasonlóan maga fejezi be az akciókat, vagy gólhelyzetbe hozza társait. Gakpo mellett Xavi Simons is remekül cselező, lövésekkel bátran próbálkozó játékos, a narancsmezesek akciói javarészt rajtuk futnak keresztül.

A középpálya közepén nem került be az alapember Jerdy Schouten, aki az Eb-meccseken és a szeptemberi NL-találkozókon is a kezdőcsapatban szerepelt. A PSV játékosa sérüléssel bajlódik, akárcsak Teun Koopmeiners, de így is van bőven opciója Koemannak erre a posztra: Ryan Gravenberch, Tijjani Reijnders és Quinten Timber klubjukban hétről-hétre a BL-ben játszanak, Mats Wieffer pedig a nyáron szerződött 32 millió euró ellenében a Brightonhoz.

Az Eb-hez képest változást jelent, hogy ezúttal nem került be a keretbe a 9-esként szereplő Memphis Depay, illetve az inkább klasszikus befejezőcsatárnak számító Wout Weghorst. A jól cselező Depay személyében egy sokoldalú támadó maradt ki.

Kérdés, hogy milyen taktikát választ a hollandok ellen Marco Rossi, de amennyiben ismét a zárt védekezés mellett teszi le a voksát az olasz mester, akkor Weghorst hiánya igen szembetűnő lehet. A remekül fejelő 32 éves támadó azokban a szituációkban tudna különbséget jelenteni, amikor egy betömörülő védelem ellen nehéz helyzetbe kerülni. Alternatívaként még mindig ott van Joshua Zirkzee: a Manchester United csatárának magassága Weghorstéhoz hasonlóan bőven 190 cm felett van, így a légi csatákban szintén veszélyt teremthet.

Ha viszont a magyar válogatott mégis támadószellemben lép pályára, a szélsebes hollandok ellen nem csúszhat hiba a letámadásba, mert a rendkívül gyors játékosaik pillanatok alatt áttörhetnek a védelmen. Amint azt az alábbi pizzadiagram is mutatja, sokoldalú a helyzetkialakításuk, a kontratámadásaik pedig nagyon veszélyesek.

A hollandok a sokpasszos játékot preferálják, a labdabirtoklási adatokból pedig kiolvasható, hogy ebbe a kapust, a Brightonban védő Bart Verbruggent is előszeretettel bevonják.

A sikeres kontrák mellett érdemes szót ejteni arról is, hogy nem csak a támadók villámgyorsak: Micky van de Ven a Premier League leggyorsabb védője – 2024 februárjában 37,38 km/h-s végsebességet mértek nála, ami rekord az angol élvonalban –, Jeremie Frimpong – aki a jelenleg futó Bundesliga-idényben ötödik az erre vonatkozó listán – a Bayer Leverkusen háromvédős rendszerében a világ egyik legjobb szélsővédőjévé nőtte ki magát, viszont Koeman rendszerében nincs helye, a 61 éves kapitány általában csereként vagy jobbszélsőként számít rá. Ha a támadásban is igen erős – az előző idényben 14 gólig és 12 gólpasszig jutó – Frimpong a magyarok ellen is a találkozó végén lép pályára, sebességével komoly fegyvert fog jelenteni a fáradó védelemmel szemben.

A Nemzetek Ligája történetének első kiírásában döntős németalföldiektől látványos futballra lehet számítani, sikerének megakadályozása minden válogatott számára nagy kihívást jelent – hogy erre lesz-e ellenszere Marco Rossinak és csapatának, péntek este kiderül.

A Magyarország–Hollandia Nemzetek Ligája-mérkőzést pénteken 20:00-tól az M4 Sport élőben közvetíti (kezdés: 20:45).

A hollandok kerete:
kapusok:
Mark Flekken (Brentford), Nick Olij (Sparta Rotterdam), Bart Verbruggen (Brighton)
védők:
Virgil van Dijk (Liverpool), Denzel Dumfries (Internazionale), Jeremie Frimpong (Bayer Leverkusen), Lutsharel Geertruida (RB Leipzig), Jorrel Hato (Ajax Amsterdam), Matthijs de Ligt (Manchester United), Ian Maatsen (Aston Villa), Micky van de Ven (Tottenham Hotspur), Stefan de Vrij (Internazionale)
középpályások:
Ryan Gravenberch (Liverpool), Guus Til (PSV Eindhoven), Tijjani Reijnders (AC Milan), Xavi Simons (RB Leipzig), Quinten Timber (Feyenoord), Mats Wieffer (Brighton)
támadók:
Brian Brobbey (Ajax Amsterdam), Cody Gakpo (Liverpool), Justin Kluivert (AFC Bournemouth), Donyell Malen (Borussia Dortmund), Joshua Zirkzee (Manchester United)