Először is érdemes ránézni, hogy hol is tartottunk akkor – nem nagy titok, éppen ott, ahol a part szakadt. A 2014-es évnek új szövetségi kapitánnyal vágott neki a válogatott, hiszen az előző esztendő végén szaladt bele az együttes a hollandiai 8–1-be, amely után Egervári Sándor lemondott a posztról. Abból az évből még egy mérkőzés hátra volt, Andorra ellen Csábi József ült a padon, de ő csak ideiglenes megoldást jelentett.
2013. december 19-én, amolyan karácsonyi meglepetésként, a magyar labdarúgás megkapta ajándékba Pintér Attilát. A finoman szólva is vitatott megítélésű szakember lett a szövetségi kapitány, s a kinevezése megosztotta a közvéleményt. Tegyük hozzá, hogy a kiválasztása tulajdonképpen logikusnak is tűnhetett, mert irányításával akkor éppen bajnoki címvédő volt az ETO FC Győr, ráadásul hiába akart külföldi edzőt a szövetség, nem találtak olyat, aki az adott feltételek mellett vállalta volna a munkát.
Az megint más kérdés, hogy a kinevezése után egy szavazáson a szurkolók 46 százaléka szerint hiba volt a megbízása és külföldi kapitányt kellett volna választani, mindössze 14 százalék értett egyet az MLSZ döntésével.
Pintér Attila öt meccset kapott. Sorrendben: vereség a finnektől (1–2), döntetlen a dánokkal (2–2), győzelem Albánia (1–0) és Kazahsztán (3–0) ellen, és az első Eb-selejtezőn kudarc Észak-Írországgal szemben (1–2). Tizenegy nappal az utolsó vereség után el is küldték Pintért – Csányi Sándor elnök akkor azt mondta, hogy érezhető volt a feszültség az edző és a játékosok között. Nem mellékesen egyébként Szalai Ádám le is mondta a válogatottságot, de nem volt előzmény nélküli a döntése. Emlékezetes, hogy a csatár tartott egy sajtótájékoztatót a már említett 8–1 után, amelyen felsorolta a magyar labdarúgás vélt és valós problémáit – erre hétfőn még visszatérünk –, s ez nem tetszett Pintérnek, aki már a kinevezésekor is odaszólt egyet a csatárnak: „Szalai Ádám a beszéde előtt két héttel teljesen mást mondott, mint amit ott a teremben vázolt, márpedig szerintem hiba úgy véleményt formálni, hogy a játékos nincs tisztában vele, a magyar edzők mennyi energiát fordítanak rá itthon, a klubcsapatoknál, hogy a csapatuk sikeres legyen (Szalai Ádám akkor már javában Németországban futballozott – szerz.). Valószínűleg az elkeseredettség is beszélt Szalai Ádámból. Amúgy ebből nem csinálok gondot, ha a csatár tenni akar a magyar labdarúgásért, szívesen látom a válogatottban.”
Rögzítsünk egy tényt: Szalai egyetlen alkalommal sem szerepelt Pintér keretében, pedig csak az északírek elleni meccs előtt mondta le a válogatottságot…
Tíz esztendős Dzsudzsák gólja, amely napra pontosan egy évvel a hollandoktól elszenvedett 8-1-es vereség után született. Amíg egyiket a magyar futball mélypontjának nevezzük, a másikat egy felfelé ívelő út első állomásának, pedig a különbség mindössze egy év.
Szóval nem volt egyszerű a helyzet pontosan tíz évvel ezelőtt, egy évvel a Hollandia elleni 8–1 után, amikor a bukott szövetségi kapitány helyére Dárdai Pált nevezték ki, és az akkor 38 éves szakember, azonnal Bukarestbe ment a csapatával. Oda, ahol azt megelőzően 1972-ben szerzett gólt a magyar válogatott utoljára, pontot egy 1981-es 0–0-s döntetlen jelentett, de azt követően csak vereségeket hoztak a román túrák.
A történet ismerős lehet: Dzsudzsák Balázs a mérkőzés 82. percében 25 méterről, Ciprian Tatarusanu kapujának a jobb felső sarkába lőtte a labdát. Mondhatjuk, hogy ez csak egy gól volt, de legyünk őszinték, a magyarok többségének egy Bukarestben szerzett találat nem egy a sok közül, pláne, hogy 42 évente van ilyen alkalom. A csapatnak egészen biztosan jót tett ez a gól és ez a pont, hiszen visszaadta az elveszett önbizalmat és hitet.
Bukarest, 2014. október 11.A román Ciprian Tatarusanu, miután Dzsudzsák Balázstól gólt kapott a labdarúgó Európa-bajnokság selejtezõjének F csoportjában vívott Románia-Magyarország találkozón a bukaresti Nemzeti Stadionban 2014. október 11-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A magyar válogatott ezt követően csak egyetlen tétmérkőzést veszített el a selejtezősorozatban – akkor már Bernd Storck volt kapitány, és a görögök ellen idegenben 4–3-ra kapott ki a csapat. Elérte a pótselejtezőt, és Norvégia ellen kettős győzelemmel (1–0, 2–1) ki is jutott a 2016-os Európa-bajnokságra (utoljára 1986-ban sikerült eljutni egy nagy tornára), amelyen csoportelsőként – Portugália, Izland és Ausztria előtt – került be a legjobb 16 közé, ahol aztán Belgium már nagy falat volt (0–4). Azóta minden Eb-n ott van Magyarország, sorozatban már háromnál tart a gárda, amely példátlan a labdarúgásunk történetében.
ÍME A GÓL:
Visszatérve Dzsudzsák Balázs ma tízéves góljára: talán nem túlzás kijelenteni, hogy a XXI. század egyik legfontosabb magyar válogatottban született találata volt, ugyanolyan fontosságú, mint Kleinheisler László norvégiai pótselejtezőn szerzett gólja (2015. november 12.) vagy Szoboszlai Dominik Izland ellen 2020. november 12-én szerzett találata, amely Eb-részvételt jelentett, de ezekre majd 2025-ben és 2030-ban visszatérünk. Persze ha Dzsudzsák Balázsé nincs Bukarestben, akkor lehet, hogy Kleinheisler és Szoboszlai találata sem születik meg, mert az a romániai gól sok mindent új pályára állított a magyar válogatottnál.