Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Mi áll az MTK jó szereplésének hátterében?

Mi áll az MTK jó szereplésének hátterében?

m4sport.hu | Szerző: Csernus Attila
Az MTK a negyedik helyen áll az OTP Bank Ligában, egy pontra a második helyen álló Paks mögött. Horváth Dávid vezetőedző irányításával kiválóan kezdték a szezont a kék-fehérek, bár eredmények tekintetében szélsőséges időszakokat lehet észrevenni, három győzelmet három vereség, majd azokat négy újabb siker követett – döntetlent még nem is játszott az MTK. Lássuk, minek köszönheti a jó formáját a fővárosi csapat!

Az MTK passztérképén a pozícióorientált játékszervezés látható. A két szélsővédő magasan, agresszív pozícióban helyezkedik, akik a játék szélességéért is felelnek. A kezdeti labdajáratás inkább jobbra indul el, Kata Mihály pedig a belső védőktől veszi fel a labdát. Előtte Kosznovszky Márk és Bognár István játszanak, akik középső középpályás létükre közel helyezkednek a támadókhoz. Volt olyan is, hogy három védővel állt fel az MTK az idei szezonban. 

A két Molnár, Ádin és Rajmund segítik a középcsatárt, Marin Jurinát. Molnár Rajmund vesz fel direktebb pozíciót, még Jurina előtt is helyezkedik sokszor, ahogyan azt a Kecskemét ellen szerzett góljánál láthattuk. A center visszalépett a felpasszért, az általa kiürített területre indult be Molnár Rajmund, aki Bognár István átadását váltotta gólra. 

A csapat várható veszélyt kialakító hőtérképéről az olvasható le, hogy a széleken előszeretettel bontják meg ellenfeleiket Horváthék. A bal oldal az aktívabb, ami összhangban van a passztérképen látottakkal.

Molnár Rajmund és Bognár gyakran játszanak össze a bal oldalon: Itt egy 2v2-es szituációt oldanak meg az Újpest védőinek kíséretében.

Miután megkapta a labdát Bognártól, Molnár befelé vezette azt, majd jobbal bekanyarította a két védő között. Középen hiába van létszámegyenlőség, Jurinára két ember figyel, Molnár Ádin így szabadon vehette le a labdát, majd a kapuba lőtt. 

A következő szituációban a csereként beálló Polievka gyűjtött be egy jobb oldalról érkező, Kosznovszky számára magas beadást. Kosznovszky azonnal visszamozgott lesről, hogy egy kényszerítővel Polievka továbbjátszhassa a labdát.

Az egyérintőzést követően Németh Krisztián közelről lőhetett kapura, de a próbálkozását Piscitelli hárítani tudta. Ez csak két példa volt arra, hogy miként bontja meg az MTK az ellenfelek védelmét a bal szélen. Molnár Rajmund kulcsszerepet vállal ebben, de a többiek is képesek intelligens mozgásokkal és átadásokkal helyzeteket kialakítani. 

Az MTK ellenfelei által kialakított várható veszély hőtérképen az látszik, hogy mindkét szélen képesek ellenük veszélyeztetni. Az xT hőtérképek nagyon hasznosak, a labdabirtoklással kapcsolatos mutató létrehozása még a várható gólénál is fontosabb, de nagyon fontos a kontextus ezeknél az ábráknál. 

Mivel a kapu az alapvonal közepén helyezkedik el, ezért a csapatok általában úgy védekeznek, hogy az ellenfelek a széleken veszélyeztethessenek. Egy gyengeség azonban fellelhető a védekezésükben: a félterületeken is nehézségbe ütközik az MTK, ami viszont általában nem célja a csapatoknak.

Akit viszont érdemes kiemelni védekezésben, az Varju Benedek. A 23 éves játékos most töltötte le három mérkőzéses eltiltását, amit a Debrecen elleni kiállításáért kapott. Az NB I-hez viszonyított ábra is mutatja, hogy remekül teljesít a belső védő, aki támadásban, védekezésben és labdabirtoklásban is jó mutatókkal rendelkezik.  

Ennél a szituációnál 1v1-ben, viszonylag nagy területen kellett védekeznie Kocsis Dominikkal szemben. Időben kezd el közelíteni a szélső felé, megakadályozva, hogy a Loki játékosának ideje legyen szembe fordulni vele. 

Visszafelé tereli őt, majd amint megpróbál megfordulni Kocsis, Varju készen áll, és szabályosan szerel. Ha a DVSC szélső átjátszotta volna őt, akkor egy 2v1-es létszámfölény alakulhatott volna ki az MTK jobb oldalán.

Egy újabb 1v1-es szituáció a két játékos között: a védő ismét el van szigetelve társaitól, nem szabad, hogy Kocsis kicselezze, vagy buktassa őt, mert akkor tizenegyessel jöhetne a Debrecen. 

Varju kifejezetten tetszetős megoldást választott. Nem félt közel engedni magához Kocsist és csak akkor indult meg, amikor a szélső eltolta a labdát az egyik irányba. Varju azonnal – szabályosan – kitette a karját, fizikai párharcot létrehozva ezzel. 

Mivel jó pozícióban és egyensúlyban volt, kinyúlt és a támadó lábai között, elpiszkálta a labdát, amit zavartalanul átvehetett és indíthatta az MTK labdabirtoklási fázisát.

A Varju labdaszerzéseit ábrázoló zónatérkép is alátámasztja a látottakat: egészen nagy területen is tud takarítani, képes a szélre kimozogva megakadályozni az ellenfelek támadóit a gólhelyzetek kialakításában, de a saját tizenhatosán belül is hatékonyan hárítja el a veszélyt.

Az MTK sok lövést ad le a tizenhatos középső területéről, valamint a szélső zónákból is. Ugyan a tizenhatoson kívülről is szereztek már négy gólt, fontos, hogy csökkentsenek a távoli lövések számán (kísérleteik 45%-a a tizenhatoson kívülről történik). 

Összességében elmondható, hogy az MTK jó szereplésében hosszabb távon fenntartható és kevésbé fenntartható elemek is vannak. Az átlövések nem fognak ilyen arányban beakadni, úgyhogy mindenképpen érdemes lenne csökkenteni azok gyakoriságát és mennyiségét (a 45%-os mutatót nagyjából 30–35%-ra). Mivel a támadóharmadban kreatív, jól leoktatott labdás és labda nélküli játékot is képesek bemutatni, így ezeket kellene még gyakrabban előtérbe helyezni az átlövések helyett.

 

 

Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt

További tartalmak