Manapság egy csatár játékát (teljesítményét) nem csak a gólszerzési képesség határozza meg. Nagyon fontos, hogy milyen szerepet tölt be a csapatban támadás és védekezés során, milyen a helyzetbe kerülő képessége, honnan lő kapura, képes-e részt venni a labdajáratásban, a letámadásban vagy akár a pontrúgások levédekezésében.

Elemzésünkben három támadót vizsgáltunk meg az NB I-ből, akik szerintünk a 2024/2025-ös bajnokság eddigi szakaszában a legjobbak közé tartoznak.

Tóth Barna

(fotó: paksifc.hu)

A háromgólos Tóth Barna a Paks színeiben hívta fel játékával az emberek figyelmét. Böde Dániellel szokott osztozni a játékperceken, Tóth nyolc mérkőzésen kapott kezdőként lehetőséget, ezeken szerezte eddig három találatát, 128 percenként veszi ki a részét egy gólból.

Lőtérképéből látszik, hogy lövései többségét a tizenhatos középső területéről adja le, ami nagyon fontos, ez is alátámasztja klasszikus erőcsatár jellegét. 4,71 várható góllal (xG) rendelkezik idén, amiből 3,74 lövés utáni várható gólt ért el, vagyis a befejezései hagynak kívánnivalót maguk után. Az így szerzett 3 gólja arra utal, hogy a helyzetkihasználása nem optimális, azon fejleszteni érdemes, de nem szabad elfelejteni a helyzetek kihasználásának véletlenszerűségét sem.

A kapott xT (várható veszély) ábrán látszik, hogy a tizenhatoson belül elsősorban a bal oldali félterületben, valamint középen kap átadásokat, amiből gólhelyzet alakul ki.

Így volt ez a Ferencváros, illetve a DVTK ellen fejelt góljánál is.

A 29 éves játékos elismerést érdemel védőmunkájáért. A meleg színek kihangsúlyozzák védekezésének intenzitását, aktívan részt vesz az ellenfél letámadásában egészen a pálya legmagasabb zónáiban is.

Ha a befejezésein tudna javítani, az egész liga legjobb csatárai közé kerülhetne, és akár Marco Rossi is számításba veheti őt a válogatottnál.

Lamin Colley

MTI/Kovács Tamás

A Puskás Akadémia játékosa nagyon jól illeszkedett be a magyar élvonalba. Az angol-gambiai játékos már 6 gólos a 2024/25-ös szezonban, 103 percenként talál a kapuba, egy igazi befejező csatárról van szó, akinek legfontosabb feladata a támadások hatékony befejezése.

Profilját jól leírja a lőtérképe is. Szinte csak a büntetőterületen belülről lő, azon belül négy lövést leszámítva kizárólag az tizenhatos középső zónájából tüzelt, az innen leadott 15 lövése 79%-os aránynak felel meg.

4,83 xG-t termelt eddigi mérkőzései során, amiből 5,58 lövés utáni xG jött össze, tehát a helyzetei minőségéhez képest jobban lő kapura. Nem is meglepő, hogy eljutott a 6 gólig. Némi, enyhe túlteljesítésnek minősül ez, de nem olyan mértékű, hogy ne lenne fenntartható, amivel a bajnokság legjobb gólvágójává válhat, a gólkirályi cím egyik legfőbb várományosává avanzsált a szezon elején. (Mellette csak az újpesti Matija Ljujicnak van még hat találata a bajnokságban.)

Az általa kapott labdákból kialakított várható veszélyt mutató ábrán látszik, hogy sok helyen hozzák játékba társai. Akár a tizenhatos jobb oldalán, akár mélyebben, a tengelytől egészen a szélekig nyúló sávban képes az ellenfél számára veszélyes környezetbe kerülni.

Varga Barnabás

MTI/Vasvári Tamás

A Ferencváros magyar válogatott játékosát is érdemes megemlíteni.

Ugyan gólszerzésből még nem vette ki annyira a részét a bajnokságban (2 gól), a nemzetközi kupákban már 4 találatánál jár – múlt héten, a Dinamo Kijev ellen kétszer volt eredményes. Varga is az erőcsatárok közé tartozik, aki emellett csapata első számú befejezője. Ehhez képest csupán 183 percenként veszi ki a részét gólból.

2 gólja 3,17 xG-ből és 3,39 lövés utáni xG-ből (PSxG) jött össze, vagyis nála is érzékelhető a gyengébb helyzetkihasználás. Az Európa-ligában jobb a helyzet, ott a 4 gól mellé 3,78 xG és 4,07 lövés utáni xG párosul. Ez is jól leírja a helyzetkihasználás véletlenszerűségét (randomszerűség), és kiemeli, hogy helyzetei minőségéhez képest képes növelni azok értékén jó lövésekkel.

Az NB I-ben lévő visszafogottabb gólszámot ezért magyarázhatja az ellenfelek kapusainak kiváló teljesítménye, hiszen a PSxG számai alapján nem arról van szó, hogy rosszul lőne kapura.

Varga is szinte kizárólag az optimális zónából próbálkozik gólszerzéssel, ahogyan azt Colley-nál is láttuk. Mivel jó helyzetekbe kerül, ezért előbb-utóbb valószínűleg sikeresebbek lesznek a befejezések a bajnokságban is. 21,13%-os átlagos helyzetminősége nagyon jónak mondható, ez mindenképpen bizakodásra ad okot.

Erőcsatárként nagyon sok légi párbajt is megvív, amelyekben az egyik legsikeresebb az egész bajnokságban, csak Benbouali (ETO FC Győr) és Karamoko (Újpest FC) vív többször 1000 labdaérintésre vetítve. A felívelt labdák ezért hatásos fegyvert jelenthetnek a zöld-fehérek számára, amennyiben nem képesek a földön járatott labdával veszélyeztetni az ellenfél térfelén.

Varga labdaszerzései is azt támasztják alá, hogy védekezésben is mennyire hasznos tud lenni. Csatárok között csak ketten szereznek nála több labdát 1000 labdaérintésre lebontva. Több feladatot is ellát, legyen szó a támadások befejezéséről, párharcok megvívásáról, vagy labdaszerzésekről, Varga Barnabás hozzáadott értéke egyértelműen látszik a Ferencváros játékán.

Összességében elmondható, hogy több érdekes csatárt is felvonultat az NB I. Colley játékát nagyon érdekes lesz nézni, mert a gólvágó futballistákra minden szinten szükség van, és ha az a center megfelelő labdákat kap, átlagon felüli befejezéseivel képes lehet növelni a csapat eredményeinek plafonját.

OTP Bank Liga, 13. forduló:

Nyíregyháza Spartacus FC–MTK Budapest 2–0
Zalaegerszegi TE FC–Puskás Akadémia FC 4–2
Debreceni VSC–ETO FC Győr 2–2
Újpest FC–Paksi FC 0–0
Diósgyőri VTK–Fehérvár FC 1–0
Kecskeméti TE–Ferencvárosi TC 0–1

A 14. forduló programja:

november 23., szombat
13.30 Nyíregyháza Spartacus FC–Puskás Akadémia FC
16.00 MTK Budapest–ETO FC Győr
18.30 Fehérvár FC–Újpest FC

november 24., vasárnap
13.00 Paksi FC–Zalaegerszegi TE FC
15.30 Ferencvárosi TC–Diósgyőri VTK
17.45 Debreceni VSC–Kecskeméti TE