Robbie Keane vezetőedzői karrierjét elemezve meglehetősen kis minta áll a rendelkezésünkre, ugyanis egyetlen szezon erejéig vezette csak az izraeli Makkabi Tel-Avivot, amellyel bajnokságot és Toto-kupát nyert, a Konferencia-ligában pedig a legjobb 16 közé jutott. Ráadásul mindezt kifejezetten domináns játékkal érte el.
A Makkabi lőtte a legtöbb és kapta a legkevesebb gólt az izraeli első osztályban, a várható lőtt és várható kapott gólokat tekintve is kiemelkedtek, nekik volt a legmagasabb xG-jük és a legalacsonyabb xGA-juk.
Mindemellett náluk volt a legtöbbet a labda (58,6%) és ők rendelkeztek átlagosan a legtöbb passzból álló szekvenciákkal is, több mint 15 passzt teljesítettek átlagosan mire az ellenfelek közbe tudtak avatkozni.
A Makkabi 2023/24-es és a Ferencváros 2024/25-ös szezonjának passztérképe alapján több hasonlóság is felfedezhető, ami mindenképpen segítheti Robbie Keane és a csapat szinergiáinak mihamarabbi megerősödését.
Csak úgy, mint a Fradi, a Makkabi is négy védővel építkezett, a két szélsővédő pedig nem vett fel túlságosan magas pozíciót. A védelem előtt általában egy hatossal játszott Keane, míg Jansen előszeretettel alkalmazta a duplaszűrőt, ugyanakkor annak egyik tagja, általában Abu Fani rendszeresen feljebb lépett és szinte teljesen hasonlóan a négy védővel és az egy hatossal alakult ki a 2-3-as lánc az utolsó sorokban. Tehát, ha Keane folytatja a befelé húzódó szélsővédőkkel történő építkezést az sok újdonságot önmagában sem Makreckis, sem Ramírez számára nem fog tartogatni, hiszen az elmúlt félévben is ez volt a feléjük támasztott elvárás.
Kapcsolódó tartalom
Keane a labdabirtoklási fázisról alkotott elképzeléseit Rio Ferdinand podcastjában még tavaly novemberben részletesebben is kifejtette. Ebből kiderül, hogy fontosnak tartja hátulról, a kapustól történő építkezést és a labdabirtoklást, ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, nála minden egyes megmozdulásnak konkrét céljának kell lennie, a cél pedig nem lehet más, mint minden körülmények között előre juttatni a labdát.
A Ferencváros szurkolóinak minden bizonnyal tetszene egy ilyen felfogásban futballozó csapat, amely többgólos előny birtokában sem áll le, azonban Keane ezen szavai azt is sugallják, a manapság divatos defensive possessiont (az a típusú labdatartás, amelynek elsődlegesen nem az a célja, hogy a csapat előre jusson a pályán, hanem az, hogy az ellenfél ne tudjon labdába érni) nem túlzottan kultiválja. Ennek pedig hátulütője lehet a kontrollvesztettség is.
Rákanyarodva Robbie Keane labda elleni játékára, filozófiájára, ismét a Ferdinanddal folytatott beszélgetésből szükséges idézni, ahol hitet tett a letámadás mellett. Ezt egyébként megerősítik a Makkabival elért statisztikák is. Az izraeli bajnokságban ők hagyták a riválisaiknak a legkevesebb lehetőséget labdát birtokolni, ezt mutatja a 7,74-es PPDA mutató, ami az jelenti, hogy átlagban az ellenfelek 8 passzt sem tudtak teljesíteni úgy, hogy egy Makkabi-játékos ne avatkozott volna közbe. A Konferencia-ligában is 10-es alatti volt ez a szám, ami még egészen intenzív letámadásnak tudható be.
Összességében Keane-től labdabirtoklásra és letámadásra épülő játék várható, amit Izraelben már megmutatott, hogy képes sikeresen adaptálni az adott klubhoz, azonban megvan benne a gyakran elengedhetetlen pragmatizmus is.
A Makkabi és a Ferencváros hasonló helyzetben lévő csapatok, hazájuk bajnokságában kiemelkednek, ezáltal dominálniuk kell, míg a nemzetközi porondon gyakran más felfogással kell pályára lépniük, de Keane számára ezek ismert szituációk, amely ugyancsak előnyt jelenthet.
Robbie Keane a rövid januári felkészülés után két nemzetközi tétmérkőzésen mutatkozhat be a Ferencváros kispadján: január 23-án az Eintracht Frankfurt, 30-án pedig az AZ Alkmaar ellen vívnak a továbbjutás szempontjából kulcsfontosságú mérkőzést az Európa-liga alapszakaszának utolsó két fordulójában. A bajnokságban az MTK ellen kezdi a atvaszt az FTC, a 18. fordulót február első hétvégéjén rendezik.