Horváth Ferenc hirtelen tűnt el a hazai edzőpalettáról. Miután 2023-ban befejezte a munkát az NB III-as Dunaújvárosnál Ciprusra költözött a családjával. Az év első napjaiban Magyarországon járt, ekkor állt szerkesztőségünk rendelkezésére. Elmondta, hogy jól érzi magát, de már tudja, mikor jön haza.

„Ciprus nagy szerelem nekem. Nyilván más, amikor az ember nyaralni megy oda, mint amikor dolgozni, de nem panaszkodom. Minden Magyarországhoz köt minket, a gyerekeink és a feleségem családja is itt van, szóval sok olyan összetevő van, ami miatt haza akarunk jönni. Hiányzik nekem is, hogy itthon legyek, hiányzik a foci is, így nyáron hazajövünk.”

Az Enoszisz Neon Paralimniu U17-es csapatának játékosai tudják, hogy ki tartja nekik az edzéseket, de nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy egy volt válogatott csatár írja elő a feladatokat.

„Nagyon élvezem a munkát, de teljesen más, mint a magyar gyerekekkel foglalkozni. Más a mentalitás, nem veszik annyira komolyan az egészet. Nagyon erős érzelmi megnyilvánulások vannak, ha nyerünk, ha veszítünk, akkor is sír valaki. Élvezem a dolgot, elveszem a futballtól, ami kell most nekem. Bevallom volt abban az egy évben, amit pihenésre szántam, olyan időszak, amikor azt gondoltam, hogy vége, ennyi. De ez egy visszatérő szerelem, amitől nem tudok szabadulni.”

Horváth Ferenc nyártól ismét Magyarországon él majd, vagyis akár munkát is vállalhat egy csapatnál, de van más terve is.

„Nagyon sokan hívtak, hogy nem kellek… Nem mondanám azt, hogy sorban állnak a klubok, nem reklámozom magam. Nem vagyok benne a körforgásban, ha hazajövök, akkor majd megemlítem, hogy szívesen dolgoznék. Vannak más terveim is, jó lenne támadókkal foglalkozni egyéni képzés keretében. Abban is gondolkodom, hogy ilyen irányba megyek el, de a lényeg, hogy a labda pattogjon valahol.”

A szakember szinte minden percét a futball tölti ki, de a játékos pályafutását fontosabbnak érzi.

„Ha azt elvette volna tőlem valaki, akkor nem éltem volna túl. Az edzőség az már nem ilyen. Az is szerelem, de nem olyan nagyon nagy. Ha nem dolgozom, akkor nem dolgozom. A lényeg az, hogy benne legyek a futballban és komoly dolgokat csináljak. Sok tapasztalatom van, nem tartom magam sikertelen edzőnek. Ha megtalál valami, akkor állok elébe.”

Horváth Ferenc edzőként formabontó nyilatkozatokat is tett korábban. Szó esett az értékeléseiben ló szülésről és kecske áldozásról is. A furcsa monológok kialakulásának története van.

„Amikor NB II-ben voltam edző, akkor elmagyaráztam, hogy mi történt, de mindig kihagytak belőle egy-egy mondatot. Totál hülyének éreztem magam, mert értelmetlen volt, ami megjelent. Aztán eldöntöttem, hogy olyat mondok, amit biztos leírnak. Sosem erőltettem a dolgot.

Alapvetően nem sok értelmes gondolat van a fejemben, ez a marhaság jön belőlem folyamatosan.

Ez valakinek tetszik, valakinek meg nem.”

Az egykori csatár ezer szállal kötődik a Videotonhoz. A Honvédtól került Fehérvárra, ahol NB I-es játékos lett. Pályafutása során három alkalommal is szerepelt a piros-kékeknél, akik egyszer vezetőedzőnek is kinevezték. 2015-ben, szezon közben kapta meg a feladatot, azzal a kitétellel, hogy a bajnokság végén biztosan távozik.

„Úgy kezdtem el dolgozni, hogy pár hónapot itt vagyok és megpróbálok bizonyítani, de nem ment. El kellett hitetnem magammal azt, hogy ha sikerül a nemzetközi kupába juttatni a Videotont, akkor meg fogják hosszabbítani a szerződésem és így jobban tudtam dolgozni, mert volt távlati célom is. Nagyon megérintett, amikor azt mondták, hogy nem folytathatom, de nem mondhatok semmit, mert megmondták előre, hogy így lesz.”

Az edzői pályával és a magyar szakemberek helyzetével kapcsolatban Horváth Ferenc keményen fogalmazott. A véleménye nem változott: szerinte a határokon kívülről érkező edzők előnyt élveznek.

„Ha valaki külföldről jön az borzasztó jó. Ha valaki átutazott vonattal Németországon, akkor az már biztos, hogy jó.

Vannak tehetséges magyar edzők, akik megütik ezt a szintet. Vagy ha nincsenek, akkor úgy kell tanítani minket, hogy megüssük ezt a szintet. Itt képeznek minket és itt nem kellünk. Külföldön más a helyzet, nem nekem segítenek… Ha Magyarországra jön valaki, akkor szentírás, amit mond. Itthon egy klubban elmondtam, hogy mit kell csinálni a sikerekhez, de nem fogadták el, aztán jött egy külföldi, akinek ugyanaz volt a terve, ő megvalósíthatta. Nekem csak az nem tetszik, hogy zsigeri szinten utasítják el a magyar edzőket.”

Horváth Ferenc beszélt arról is, hogy találkozott olyan klubtulajdonossal, aki bele akart szólni a csapat összeállításába, de 14 mezőnyjátékost tett be a kezdőbe.

A karrierjének meghatározó két éve volt, amikor az Üllői úton futballozott, elmondása szerint sokat köszönhet a Fradinak.

„Azt szoktam mondani, hogy a Videoton a feleségem, a Ferencváros a szeretőm. A Fradi nagyon érdekes dolog, akkor egy életérzés volt, tartoztál valahova, szerettek az emberek. Ez mindenkit megfog, aki volt ott valaha. A feleségem is a Ferencvárosban kézilabdázott, úgyhogy többet is adott ez a klub annál, minthogy csak futballoztam benne.”

Az egykori csatár elmondta, hogy a belga Genkbe igazolni jó döntés volt, ellenben ezt követően hibázott, amikor a német Cottbust választotta, még akkor is, ha ott több magyar légiós is volt a csapatnál. Hozzátette, hogy innen menekült az izraeli Maccabi Tel-Avivba, amely az egyetlen volt, akkor, amely kivásárolta a szerződéséből. Innen pedig Újpestre került.

„A Fradi hazacsalt Izraelből. Felbontottam a szerződésem, megbeszéltünk mindent és vártam, hogy jelentkeznek. Két nappal az átigazolási időszak vége előtt felhívtam a klubot, hogy mi a helyzet, de közölték velem, hogy mást választottak. Kerestek akkor Debrecenből és Zalaegerszegről is, de akkor én ötéves légióskodás után Pesten akartam maradni és jött az Újpest.

Minden jó volt az elején, de azt az érzést kerestem, amit a Fradinál találtam, de nem volt meg.

Sok mindent adott a klub, de nem éreztem jól magam, még akkor sem, ha egy nagyon jó szezont futottam. Aztán volt egy meccsünk a Fradi ellen, amely előtt éjszaka született meg a fiam, nem aludtam semmit. Jeleztem az edzőnek, hogy nem tudok játszani, amit el is fogadott, de aztán meggondolta magát és mégis betett a csapatba. Jött egy beadás, ami után ziccerből fölé lőttem a labdát, pedig gólt akartam rúgni, de attól kezdve volt több olyan is, hogy a meccs után már mindenki hazament, de engem a rendőrök vittek haza, mert vártak rám a szurkolók.”

Szó esett arról is, hogy a pályafutása során több helyen nem kapta meg a fizetését: „Egy kisebb házat fel tudnék húzni ebből a pénzből…”

Horváth Ferenc elmondta azt is, hogy mi a számára a legfontosabb a futballban.

„Érzékeny vagyok. Sok mindenre. A focival is úgy vagyok, hogy

ha odamegyek valahova, akkor ne azt mondják, hogy jó edző vagyok, hanem azt, hogy jó ember vagyok, mert próbálok az lenni.

Fontos, hogy a dolgok rendben menjenek. Próbálok mindig harmóniát kialakítani, félelemből nem lehet jól futballozni csak egy darabig.”

A volt labdarúgó immár másfél évtizede dolgozik edzőként. Azt is elmondta, hogy miért választotta ezt a szakmát.

„Régen azt mondtam, hogy annyi hülye edzőm volt, hogy ilyen hülye én is tudok lenni. Úgy éreztem, hogy ezt én jobban is tudnám csinálni. Volt olyan, hogy még játékosként én tartottam a taktikai értekezletet. Aztán elkezdtem elvégezni a tanfolyamokat, mert nekem a pályán kell lennem. Akkor egyszerűbbnek gondoltam, mit amilyen valójában lett.”

Horváth Ferenc a Honvédnál nevelkedett és motiváltan látott munkának Kispesten, amikor 2021-ben kinevezték a kiesés ellen küzdő csapat vezetőedzőjének. Aztán…

„…a Honvéd küldött a padlóra a legjobban eddig. Kispesten nőttem fel, nagyon szegény család voltunk, volt olyan, hogy anyukám a tányérba öntött étolajat, amit aztán lehetett tunkolni. Ez volt az ebéd.

Kevés választott el attól, hogy bűnöző legyek, a foci mentett meg.

Nem mondom, hogy Honvédos vagyok, de amikor odakerültem edzőként akkor az fantasztikus volt. Nem csináltam én ott annyira rosszat, benntartottam a Honvédot, ami a legnagyobb dolog, amit valaha az edzői pályámon csináltam. Nem voltunk kieső helyen egy pillanatig sem, amikor ott voltam. Amit a szurkolóktól kaptam azt nem éreztem jogosnak. Kicsit kifilézett a Honvédos időszak, nehéz volt ebből felállni.”