A 2022–2023-as idényben történt bevezetése óta több alkalommal is foglalkoztunk (itt, itt, itt, itt és itt is) az MLSZ ösztönzőrendszerével, amelynek célja, hogy a fiatal magyar labdarúgók több játéklehetőséghez jussanak az NB I-ben.

A szövetség ennek érdekében megalkotott egy pontrendszert és ehhez kötötte a központi támogatás kifizetésének egy részét: az első szezonban 325 millió forintos támogatást kapott az a klub, amely a feltételrendszer minden elemét teljesítette – arról, hogy ez az összeg azóta változott-e, nincs hivatalos információnk.

Az ösztönzőrendszer működéséről hivatalosan nem adott tájékoztatást az MLSZ, de a kluboktól tudni lehet, hogy a maximális támogatási összeg megszerzéséhez 29 700 pontot kell gyűjteni, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) a támogatott korosztályú (jelenleg 2004-ben vagy utána született) magyar játékos pályára küldésével kell elérni.

A pontszámítás így működik:

• minden támogatott korosztályú (2004-ben vagy utána született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 10 pont/perc,
• minden, az előző szezonban még támogatott korosztályú, de már kiöregedő (azaz 2003-ban született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 5 pont/perc,
• minden további (2002-ben vagy előtte született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 1 pont/perc.

Fiatalok csatája a labdáért: a DVSC-ben alapembernek számító Szűcs Tamás (jobbra) és a ZTE-ben többször is lehetőséget kapó Bakti Balázs párharca (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

FORDULAT AZ ÉLVONALBAN: TÖBBET JÁTSZANAK A FIATALOK

A játékpercekkel kapcsolatban most is fontos kiemelni, hogy a cikkben található táblázatokban csak a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi ráadásban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban. Emellett még egy fontos megjegyzés: az 5. fordulóból elhalasztott ZTE–FTC mérkőzést február 5-én rendezik meg, így ez a két csapat a többiekhez képest eggyel kevesebb, azaz 16-16 meccsel szerepel a kimutatásban.

A kötelező körök után nézzük, hogyan teljesítettek a csapatok és a fiatalok a szezon első felében!

Lendület vagy tendencia? – tettük fel a kérdést a 3. fordulót követően, mivel a támogatott korosztály játékosai alaposan bekezdtek az OTP Bank Ligában. A fiatalok játékpercei már akkor meghaladták az előző szezonban látott átlagot, és ugyan tendenciát talán még mindig korai emlegetni, a lendület az idény feléig mindenképp kitartott.

Az ösztönzőrendszer bevezetése óta a mostani félszezonban lépett pályára a legtöbb támogatott korosztályú játékos, és ugyan ez önmagában nem jelent még semmit (az előző szezonban például többen léptek pályára, mint a 2022–2023-asban, azonban így is „eltűnt” közel 9 ezer fiatalperc), most az összjátékperc is felülmúlta az eddig látottakat.

Mindez a számokra lefordítva: ahogy az az első diagramon is látszik, az első 17 fordulóban 49 támogatott korosztályú fiatal 16 167 játékpercet kapott az edzőktől, ez mind a két korábbi „fiatalszabályos” idényt felülmúlja. Az előző idényben látottakat nem is kicsit, hiszen a most zajló kiírás első felében 60 százalékkal több játékidőt kaptak a fiatalok, mint a 2023–2024-es szezon első 17 fordulójában.

Az előző szezonban összesen hat olyan forduló volt, amikor a támogatott korosztályú játékosok legalább 1000 játékpercet kaptak, ráadásul mindez az utolsó hat körben történt, amikor a legtöbb csapat számára már nem nagyon volt tét.

Ehhez képest most, a szezon felénél már hat olyan fordulónál járunk, amikor 1000 fölötti fiatalpercet számolhattunk össze, és nem elképzelhetetlen, hogy ez a szám hétre nő a ZTE–FTC meccs pótlása után.

A csapatokat megvizsgálva a legtöbb (szám szerint 7-7) 2004-ben vagy utána született magyar játékosnak a Fehérvár és a DVTK adott lehetőséget (az előző szezon felénél egyébként még ez a két csapat volt a sereghajtó a játékperceket vizsgálva), de minden csapatban játszott már legalább két ilyen labdarúgó.

Persze több olyan fiatal is van, aki egyelőre éppen csak kipróbálhatta magát az NB I-ben: összesen 19 olyan játékost találunk a listában, aki 45 percnyit sem töltött a pályán az OTP Bank Ligában. Éppen ezért érdekesebb az összjátékpercet vizsgálni.

A Puskás Akadémia fiatalperceinek jelentős részét Pécsi Ármin szállította (Fotó: Puskás Akadémia)

Ebben jelenleg a bajnokságot is vezető Puskás Akadémia áll az élen. A felcsútiakat az újonc Győri ETO és a kieső helyen telelő DVSC követi a képzeletbeli dobogón, majd a másik újonc Nyíregyháza Spartacus és a szintén a kiesés elől menekülő ZTE következik. Igaz, az egerszegiek akár a második helyre is könnyen felugorhatnak a listán, ha a Fradi elleni pótláson egy vagy több fiatal legalább 52 percet játszik – ez pedig az eddig látottak alapján közel sem elképzelhetetlen.

Az előző szezon felénél egyébként csak három (MTK, Kisvárda, ZTE) olyan csapat volt, amely átlépte az 1000 perces határt, ezúttal viszont csak kettő olyat találunk, amely nem: a Kecskemét 662, a Ferencváros 330 fiatalpercnél jár. A maximális központi támogatás megszerzéséhez (részben) szükséges 14 850 pont szempontjából időarányosan a KTE sem áll rosszul, míg a Ferencvárosnál emiatt aligha izgulnak a kisebb költségvetésű csapatokkal ellentétben.

Ha a játékosokat egyénileg vizsgáljuk, akkor öt fiatalt találunk, aki már most átlépte a 900 játékpercet, azaz 10 teljes mérkőzésnyi játékidőt kapott az idény első felében.

A lista élén Szűcs Tamás áll: ugyan a DVSC kispadján meglehetősen nagy volt a mozgás, a dán FC Köbenhavntől hazatérő középpályás mind a 17 őszi mérkőzésen lehetőséget kapott, ráadásul 15-ször kezdő volt, azaz egyértelműen alapembernek számított a Lokiban.

Összesen mindössze 10 játékperccel maradt el tőle Tóth Rajmund, aki szintén kirobbanthatatlan volt a Győri ETO kezdőjéből. A 20 éves középpályás egyedül a 17. fordulóban rendezett DVTK elleni mérkőzést hagyta ki, így nem csoda, hogy Szűcshöz hasonlóan ősszel ő is bemutatkozhatott az U21-es válogatottban.

Az első ötbe még két kapus, Pécsi Ármin (PAFC) és Tóth Balázs (Nyíregyháza) fért be, valamint ott van még a sok játékpercet két góllal és öt gólpasszal megháláló Dénes Csanád is a ZTE-ből.

Dala Martin nyolc meccsen kapott lehetőséget a Vidiben (Fotó: Fehérvár FC)

KIEMELKEDŐEN SOK LEHETŐSÉGET KAPNAK A FIATAL KAPUSOK

A születési év szerinti megoszlást vizsgálva aligha lep meg bárkit is, hogy a 2004-esek kapták a legtöbb lehetőséget a támogatott korosztályból: a fiatalpercek közel 60 százalékán osztozik a 24 pályára lépő 2004-es labdarúgó.

Kicsit több mint a játékpercek harmadát viszik el a 2005-ösök, mellettük pedig három 2006-os és négy 2007-es labdarúgó is lehetőséget kapott már a mostani kiírásban. A legfiatalabb pályára lépő a fehérvári Kovács Patrik volt, aki 2007 augusztusában született.

Jóval érdekesebb, ha a posztonkénti megoszlást vizsgáljuk: ősszel összesen öt 2004-es vagy fiatalabb kapus jutott lehetőséghez az NB I-ben, ez az összes pályára lépő fiatal (49 játékos) 10 százalékát jelenti. A korábban már emlegetett Pécsi Ármin (PAFC) és Tóth Balázs (Nyíregyháza) mellett Dala Martin (Fehérvár) és Simon Barnabás (Paks) is sok lehetőséget kapott, míg Csenterics Adrián a 17. fordulóban mutatkozott be az MTK-ban.

Ők öten majdnem elvitték az összfiatalperc egynegyedét, egészen pontosan a 23 százalékát, ami a többi posthoz viszonyítva kiemelkedő adat. Ez persze nem újkeletű, a fiatalajánlás bevezetése óta sok klubvezetés mezőnyjátékos nélkül, csak egy kapus szerepeltetésével próbálja megszerezni a központi támogatás megszerzéséhez szükséges pontokat, ahogy arra korábban a Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila is rámutatott.

Az edzők a védelemben mindössze hét fiatalt próbáltak ki, így az összfiatalperc 10 százaléka lett a hátvédeké. A fiatalok közül legtöbben a támadósorban kaptak lehetőséget, de a játékperceket vizsgálva a középpályások állnak egyelőre a legjobban.

Dénes Csanád a Fehérvár és a DVSC ellen is saját gólt ünnepelhetett (Fotó: ZTE FC)

ŐSSZEL A ZTE FIATALJAI VOLTAK A LEGEREDMÉNYESEBBEK

Végül nézzük, hogy a fiatalok közül kik tudtak gólokkal vagy gólpasszokkal is hozzájárulni csapatuk szerepléséhez. Az őszi szezonból eredményesség tekintetében magasan kiemelkedik Dénes Csanád, aki két gólja mellett öt gólpasszt is kiosztott, így utóbbi kategóriában a legjobbak között van a teljes mezőnyt vizsgálva az NB I-ben. Mellette a 2007-es születésű – állítólag az angol élvonalbeli Brentford érdeklődését is felkeltő – Kovács Patriknak van még két gólja, mindezt úgy hozta össze a Fehérvár tehetsége, hogy összesen 142 percet játszott a bajnokságban.

Érdemes még kiemelni Jurek Gábort, aki egy gól mellett négy gólpasszal segítette a DVTK-t, mellette még Molnár Ádin (MTK) és Geiger Bálint (Újpest) is sokat hozzátett csapata támadójátékához.

Ha csapatonként vizsgáljuk a fiatalok eredményességét, akkor a ZTE emelkedik ki, ahol Dénes Csanád mellett Bakti Balázs rakott még a közösbe egy gólt és két gólpasszt. Összesen hét olyan csapat volt, amelyben volt „fiatalszabályos” gólszerző, de ha a gólpasszokat is vizsgáljuk, akkor legalább egy assziszttal mindegyik csapat felkerült a listára.

Összességében elmondható, hogy ősszel az eddigiekhez képest több lehetőséget kaptak a fiatalok az OTP Bank Ligában, közülük pedig többen éltek is a bizalommal. Hogy a szezon második felében is kitart-e a lendület és az előző szezonokhoz képest több lehetőséget kapnak a fiatalok, vagy a központi támogatás megszerzéséhez szükséges ponthatár elérése után már nem jutnak annyi játékidőhöz, az hamarosan kiderül.

És persze amellett, hogy a lendület egyáltalán kitart-e, az is kérdés, hogy az NB I-ben most látott fordulat mit jelent nemzetközi összehasonlításban – következő cikkünkben azt járjuk majd körbe, hogy viszonyul az OTP Bank Liga fiatalperceinek mennyisége a környező országokban látottakhoz, illetve a hasonló méretű és erősségű bajnokságokhoz.

Ami biztos, hogy ahogy eddig is, a folytatásban is élőben közvetítjük az OTP Bank Liga összes mérkőzését az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.

OTP Bank Liga, 18.forduló:
február 1., szombat:

Paksi FC–ETO FC Győr 14.30 (M4 Sport+)
Fehérvár FC–Puskás Akadémia FC 17.00 (M4 Sport)
DVTK–Újpest FC 19.30 (M4 Sport)

február 2., vasárnap:

DVSC–Nyíregyháza Spartacus FC 12.45 (M4 Sport)
Kecskeméti TE–ZTE FC 17.30 (M4 Sport+)
Ferencvárosi TC–MTK Budapest 20.15 (M4 Sport)