Az első komolyabb védését az első félidő hosszabbításában, Mohammed Abu Fani felívelése után kellett bemutatnia Pécsi Árminnak. Stronati elvétette az ellenfél térfeléről érkező átadást, ezért Traorénak bőven volt ideje átvenni a labdát, majd a tizenegyespont környékéről, ballal próbálkozott, ám a kapus mentett (0,23 xCG).

„Nem tudom, hogy kommunikációs hiba előzte-e meg a lövést, de abban biztos vagyok, hogy Ármin szólt Stronatinak, hogy ne engedje el a labdát. Ármin mindenesetre nagyon jól csinálta, hogy közel került a labdához, ezzel szűkítette a területet. Traoré nem nézett fel, így nem tudhatta, hogy jön felé. Nagyon nagy szöget takart le, és egy blokkoló mozdulat után, a kezében akadt el a labda” – avatott be minket Balajcza. Hozzátette, mint minden csapatra, úgy a Ferencvárosra is külön edzésmódszerrel készültek: tudták, hogy mélyen fognak védekezni, így az egy az egy elleni szituációk helyett inkább a megpattanó lövésekre fókuszáltak.

Nem sokkal a szünet után Saldanha tekert középre a 16-os vonaláról, a gólvonalat jó két és fél méterre elhagyó Pécsi azonban ujjheggyel a keresztlécre tolta a lövést (a kipattanóra érkező Ben Romdán pedig képtelen volt lekezelni a labdát).

„Ez egy féltávoli lövés volt. Ilyenkor nem zárni kell, hanem a reakcióidőt növelni, azaz egy vagy fél lépést hátra kell menni – ezt most hiányoltam. Viszont az pozitívum, hogy nem ugrott bele előre a lövésbe, hanem kivárt, ezért tudta a labda ívét kiszámítani. Jó helyen állt, nagyon jól csinálta, hogy nem topogott bele előre, mert akkor ez gól” – vélekedett az exújpest, aki megjegyezte, hogy jó meglátás volt Saldanha részéről, hogy alábökött a labdának, ami szerencsére középre ment.

Az 52. percben ismét a brazil próbálkozott, a blokkoló lábon megpattanó lövést a földről felszökkenve kellett kiütnie Pécsinek a kapu előterében ólálkodó Ben Romdán elől.

„Itt kiemelném a lábmunkáját, mert nagyon nem mindegy, hogyan áll fel egy kapus, számít, hogyan húzod a lábaidat. Annak köszönhetően tudta egyből tovább tolni magát, hogy jó lábbal állt fel. A másik, a reakcióideje. Nagyon jól reagálta le a lövést, nem állt meg, nem nézte, hová megy a labda, ahogy fölpattant, egyből vetődött hátrafelé. Ez volt a legnagyobb, legnehezebb védése” – hívta fel rá a figyelmet.

Nyolc perccel később Traoré újfent a tizenegyespont környékéről próbálkozott, kellemetlen, lábak között/mellett elhaladó lövésére időben leért a fiatal kapus, Abu Fani pedig lesen volt, így hiába sarkazott a kapuba.

„Egy eszköz segítségével – amit terpeszbe vágónak nevezünk – külön gyakoroljuk ezeket a lövéseket az edzéseken. Nagyon jól tette, hogy nem mozdult el előre, megvárta, míg eljött a lövés a lábak között, és gyorsan reagált rá. Felmerülhet, hogy ilyenkor kézzel vagy lábbal egyszerűbb védeni, mivel nagyon előre dőlt, ilyenkor könnyebb kézzel” – jegyezte meg.

A 77. percben, a baloldalon jutott szabadrúgáshoz a Fradi. Civic középre tett labdájára teljesen üresen érkezett Lenny Joseph, aki okosan a földre fejelte a labdát, ám Pécsi Ármin így is a kapu felé tenyerelt.

„Nem szeretem, de itt meg kell említeni szerencsefaktort, mert hiába pattant le, középre jött a labda. Árminnak el kellett találnia a megfelelő ütemet, a súlypontja végig középen volt, és teljesen kivárt. Sokat gyakoroljuk, hogy ne előre hozzunk döntést, hanem várjuk meg, hogy a csatár milyen opciót választ, és arra reagáljunk.”

A végére maradhatott volna a csattanó, Saldanha bal oldali centerezése után a csereként beálló Pesics körülbelül két és fél méterről lőtt, de a kapuvédő bal vállát találta el (0,81-es xCG), és úgy pörgött fel a labda, hogy Markgráf még a gólvonal mentett.

„Készültünk rá, hogy a Fradinak rengeteg széles beadása és oldalról belőtt labdája lesz. Erre a védésére vagyok a legbüszkébb, mert sok kapus elindult volna a befelé húzó játékos felé, de ha csak egy métert is kilépsz, akkor nem takarod eléggé a kaput. Ő azonban nagyon jól fogta a területet, türelmes volt, csak negyedfordulatot tett, ahogy azt kell, és így tudott benne elakadni a lövés. Markgráfot is dicséret illeti, mert eszméletlen mozdulatot csinált, onnan csak így lehetett kikanalazni a labdát. Az is nagy dolog, hogy a mentésre – ugyanúgy, mint a megpattanó lövésekre – Ármin reagálni tudott. Ráadásul mindez a 94. percben történt” – mondta Balajcza Szabolcs, aki arra is büszke, hogy amikor kellett, Pécsi a gólvonalat elhagyva öklözte el vagy húzta le a labdákat.

A PAFC kapusedzője tudja, hogy tanítványát legtöbbször a fizikuma miatt kritizálják, de mint mondta, ez idővel fejlődik.

„Az izomépítés egy lassú folyamat, két évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk közösen dolgozni, 66 kiló volt, most 77. Nagyszerű, nyúlánk felépítése van, modellkapus alkat. Azt is szoktam hallani, hogy nem elég magas… Lehet, hogy a tévéképernyőkön nem látszik, de 191 centiméter magas. Van egy programunk, ennek segítségével a felsőtestét és a lábát is fejlesszük. Dolgozunk sokat konditeremben, plusz kapusspecifikus erősítések is vannak.”

Balajcza azt is elárulta, hogy Pécsi mentorként tekint rá.

„Rettenetesen profi, mind a magánélete, mind a táplálkozása, mind a focihoz való viszonya. Az elemzés közben folyamatosan kérdezget. Le a kalappal előtte”

A Puskás Akadémiánál öt éve dolgozó exkapus titka, hogy hitelesnek kell maradni. Hitvallása, hogy egy közepes szintű kapusból lehet jót csinálni, a jóból pedig egészen profit. Hozzátette, a terv, hogy amíg tudnak, próbálnak saját nevelésű kapusokkal dolgozni a klubnál.

OTP Bank Liga, 19. forduló
Puskás Akadémia FC–Ferencvárosi TC 1–0 (1–0)
Felcsút, Pancho Aréna, 3821 néző

V: Bogár Gergő

Gólszerző: Nagy Zs. (35.)
Sárga lap: Levi (12.), Nagy Zs. (49.), Pécsi (82.), Markgráf (90.), ill. Makreckis (91.)

PAFC: Pécsi – Maceiras, Harutyunjan, Stronati, Markgráf – Plsek, Favorov – Soisalo (Nissilä, 66.), Levi (Vékony, 90.), Nagy Zs. – Colley (Fameyeh, 66.)
FTC: Varga Á. – Makreckis, Cissé, Gartenmann (Kehinde, 91.), Civic – Tóth A. (Joseph, 67.), Julio Romao – Ben Romdhane (Csirkovics, 56.), Abu Fani, Traoré (Pesics, 67.) – Saldanha