A legfontosabb tudnivalók a szavazás menetéről:
- A szavazás március 11-én, kedden indul és március 19-én, szerdán 17:00-kor ér véget.
- Az álomcsapat előre meghatározott felállása 4–1–3–2.
- Minden nap egy adott posztra lehet majd szavazni, az M4 Sport Facebook-oldalán közzétett bejegyzésre reagálva.
- Minden posztra egy-egy, a középhátvédnél és a középcsatárnál két-két játékost lehet majd kiválasztani.
- A jelöltek listáját az m4sport.hu szerkesztősége állította össze, legfőképp a játékosok magyar válogatott karrierjét, a nemzeti csapatban nyújtott teljesítményét figyelembe véve.
Sorozatunk hetedik részében a jobbszélső poszt jelöltjeit mutatjuk be, szavazatát az alábbi Facebook-bejegyzésre reagálva adhatja le.
Bene Ferenc (1944-2006)
Válogatott mérkőzések száma: 76 (36)
Budapest, 1965. szeptember 5.Bene Ferenc akció közben a Magyarország – Ausztria labdarúgó vb-selejtező mérkőzésen, a Népstadionban. A mérkőzést a magyarok nyerték 3:0-ra.
MTI Fotó: Petrovits László
Grosics Gyula búcsúmeccsén, két hónappal 18. születésnapja előtt mutatkozott a válogatottban, amelyben „csak” 36 gólig jutott 1964 és 1979 között játszott 76 mérkőzésén. Pedig ha kellett, ontotta a gólokat: az 1964-es tokiói olimpián 12-vel vette ki a részét az aranyérem megszerzéséből, ami máig rekord az ötkarikás játékok történetében.
Ahogyan oly sokszor – a nagy rivális Ferencváros ikonjával, Albert Flóriánnal az oldalán -, két évvel később az angliai világbajnokságon is emlékezetest alakított, amikor a kétszeresen is címvédő Brazília elleni 3-1 során meglőtte a válogatott történetének egyik legszebb gólját, gólpasszt adott, majd büntetőt harcolt ki. Világbajnokságon az akkor megszerzett hatodik hely a legjobbja, Eb-ről viszont egy bronzérme (1964) és egy negyedik helye is (1972).
Újpesti klublegendaként nyolcszor nyert bajnokságot a lilákkal, hétszer sorozatban. 418 bajnokiján 303-szor talált a kapuba, ötször lett gólkirály, három kupagyőzelmet ünnepelhetett, járt BEK- és KEK-elődöntőben, valamint VVK-döntőben. Kétszer volt Európa-válogatott és kétszer az Év labdarúgója Magyarországon.
Dzsuzdzsák Balázs (1986)
Válogatott mérkőzések száma: 109 (21)
A válogatottsági rekorder 2007-ben, Várhidi Péter kapitánykodása idején játszotta első meccsét a válogatottban és 2022 novemberében az utolsót. A kettő között 21 gólt szerzett címeres mezben, közte számos emlékezetes találatot, mint például a 2014-es Eb-selejtezősorozatban Románia ellen Bukarestben, ahol mesteri szabadrúgásgóllal egyenlített. Csapatkapitányként vezette a válogatottat a 2016-os Európa-bajnokságon, a kontinenstornán Portugáliának lőtt két góljával oroszlánrészt vállalt abban, hogy nyolcaddöntőbe jutott a csapat.
Nyírlugosról indulva pályafutása során játszott többek között a Debrecenben, a PSV Eindhovenben, az Anzsi Mahacskalában és a Dinamo Moszkvában. A Lokival – amelyhez 2020-ban tért vissza – háromszor jutott csúcsra az élvonalban, egyszer a Magyar Kupában, a PSV-vel is szerzett egy bajnoki aranyat, a Dinamóval pedig kupadöntőt játszhatott Oroszországban. 2010-ben az Év magyar labdarúgójának választották.
Fazekas László (1947)
Válogatott mérkőzések száma: 92 (24)
1968 és 1983 között 92 válogatott meccse volt, amivel a hatodik helyen áll az örökranglistán. 24 gólt jegyzett a nemzeti tizenegyben, nem sokkal debütálása után, 1968-ban, Mexikóvárosban olimpiai bajnoki bajnok lett. Ott volt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon, utóbbin két gólt szerzett Salvador 10-1-es kiütése során, majd az utolsó csoportmeccsen, 1-0-s magyar vezetésnél őt gázolta le a később kiegyenlítő, ezzel továbbjutó belgák kapusa, Jean-Marie Pfaff, aki büntetlenül megúszta az esetet.
Mexikóváros, 1968. október 26.Fazekas László (j, sötét mezben) bravúros beadása Atanasz Hrisztov mellett a Magyarország-Bulgária olimpiai döntő mérkőzésen az Azték Stadionban. A mérkőzés végeredménye: 4:1.
(MTI/UPI/OL)
Magyarországon kizárólag csak az Újpesti Dózsában játszott, Göröcs Jánossal, Bene Ferenccel, Dunai II Antallal és Zámbó Sándorral minden idők egyik legjobb magyar támadósorát alkották a liláknál.
Tizenöt éves újpesti karrierje alatt 408 találkozón 254 találatot szerzett, nyert kilenc bajnokságot és három kupát, háromszor lett gólkirály, utoljára 1980-ban, amikor 36 góljával az európai Ezüstcipőt is elhódította. A második magyar labdarúgó volt, aki engedéllyel igazolhatott külföldre a szocializmus ideje alatt, a Royal Antwerpen és a St. Truiden színeiben 105 mérkőzést játszott a belga élvonalban, 34 gólt szerzett.
Kiprich József (1973)
Válogatott mérkőzések száma: 70 (28)
A rendszerváltás korának egyik legjobb magyar támadója 1984-től kezdődően 11 év alatt 70 alkalommal lépett pályára a válogatottban, amellyel megjárta a rossz emlékű 1986-os mexikói világbajnokságot. Egyik legemlékezetesebb alakítását 1985-ben Bécsben nyújtotta, ő szerezte a 0-3-ra végződő osztrák-magyar vb-selejtező első két gólját, összesen egyébként 28-ig jutott a válogatottban.
Két csapatnál is legendaként tisztelik: nevelőegyesületénél, Tatabányán 1980 és 1989 között focizott, két-két bajnoki ezüsthöz, illetve bronzhoz segítette csapatát, 1985-ben Détári Lajossal holtversenyben gólkirály lett. 1989-ben szerződött Hollandiába, ahol a Feyenoorddal bajnok lett és négyszer ünnepelhetett kupagyőzelmet, a rotterdamiakkal 1992-ben KEK-elődöntőt játszott. Utóbb megfordult a ciprusi APOEL Nicosiánál és a Den Boschnál, mielőtt visszatért Tatabányára.