A magyar labdarúgó-válogatott március 20-án Törökországban lép pályára, a Nemzetek Ligája rájátszásának első mérkőzésén. A találkozó a nemzeti együttes 1000. hivatalos mérkőzése lesz.

A török-magyar meccset és a három nap múlva esedékes visszavágót az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti. 

Az elmúlt 999 meccsen rengeteg nagyszerű eredményt és számos máig fájó vereséget ért el a magyar válogatott. Mi most a sikerekből válogatunk a teljesség igénye nélkül, hiszen már az 1910-es években is születtek értékes és látványos győzelmek, két vb-döntőben is szerepeltünk, miközben az Aranycsapat menetelése mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Az Évszázad mérkőzésének választott angol-magyar, illetve ennek a visszavágója nem feledékenységből maradt le a listáról, de arról a mérkőzésről szinte már mindent elmondtak, nem véletlen, hogy a meccs napjának évfordulója (november 25.), 1993 óta a Magyar Labdarúgás Napja.

1927 • Magyarország – Franciaország 13-1 (barátságos mérkőzés)

Ez volt a történelem negyedik magyar-francia összecsapása és a korábbi három magyar sikert egy újabb követte. A 38 fokban játszott találkozón elért sikerhez persze kellett az is, hogy a 25. percben kivált a francia balhátvéd és nem volt tartalékjuk erre a posztra. Az akkori sportsajtó szerint a francia együttes klasszisokkal maradt el taktikailag ellenfelétől.

Mindmáig ez a találkozó jelenti a csúcsot a válogatott szerzett góljait tekintve.

„Olyan helyzetekből rúgtak gólokat nekünk, amilyenekből el sem tudtuk képzelni, hogy egyáltalán kapura lehessen lőni” – nyilatkozta a francia kapitány a találkozó után. Takács József a találkozó után útra kelt Romániába a Vasas portyájára, és megkérte Kiss Gyula szövetségi kapitányt, hagy induljon azonnal a meccs után. A kapitány azt mondta, mehet, ha jól játszik: Takács hat gólt szerzett, így rendőri felvezetéssel vitték ki a pályaudvarra.

A korabeli tudósítások szerint a mérkőzés messze elmaradt a klasszikus futballküzdelmektől, akkora volt a magyar csapat fölénye. „Azt hiszem, jobb lenne visszavonulnom. Tudni kell a legjobbkor abbahagyni” – nyilatkozta a meccset követően Maurice Cottenet, a franciák kapusa.

A magyar válogatott összeállítása: Weinhardt Ferenc – Fogl Károly, Fogl József – Pesovnik László, Kvasz János, Rebró Béla – Schmidt János, Takács József, Orth György, Skvarek György, Kohut Vilmos

1938 • Magyarország – Görögország 11-1 (vb-selejtező)

Dietz Károly csapatának mindössze egy meccset kellett vívnia a görög-palesztin meccs továbbjutójával, hogy részt vehessen a franciaországi világbajnokságon. Az első negyedóra „ismerkedése” után, a második negyedórában öt gólt szerzett a magyar csapat, ezzel el is döntötte a találkozót.

Zsengellér Gyula egymaga öt gólt szerzett, a görögök becsületgólja szinte a lefújás pillanatában született. Nemes Józsefnek ez volt az egyetlen válogatott mérkőzése, de sikerült emlékezetessé tennie, háromszor talált be. Ugyanakkor csak a mesterhármast szerző kispesti nem került be májusban a vb-keretbe.

A magyar együttes ezzel a győzelemmel kijutott a vb-re, melyre nem titkoltan úgy készült, hogy meg is nyeri. Ez egészen a döntőig úgy is alakult. . .

A magyar válogatott összeállítása: Háda József – Korányi Lajos, Bíró Sándor – Lázár Gyula, Szűcs György, Balogh István – Sas Ferenc, Vincze Jenő, Nemes József, Zsengellér Gyula, Titkos Pál

1954 • Magyarország – Uruguay 4-2 (vb-elődöntő)

A legendás Aranycsapat az 1954-es világbajnokságon már túl volt két csoportmeccsen, melyeken összesen 17 gólt szerzett (Dél-Korea 9-0, NSZK 8-3), és egy botrányosra sikeredett, az ellenfél rugdosásával és verekedéssel tarkított negyeddöntőn (Brazília 4-2). Így várta a kétszeres világbajok és címvédő Uruguay elleni összecsapást, melyet sokan előrehozott vb-döntőnek tartottak.

Puskás után Tóth II is kidőlt, viszont a brazilok ellen kiállított Bozsikot nem tiltották el, így rá számíthatott Sebes Gusztáv szövetségi kapitány. Bár az együttest féltették az újabb dél-amerikai ellenféltől, a találkozó a nagy tét és heves küzdelem dacára is sportszerű volt.

A mérkőzés nem okozott csalódást, nem véletlenül írták már előtte is, hogy a világ két legjobb csapata találkozik. A magyar válogatott a második félidő elején már két góllal vezetett, de ellenfele a hajrában kiegyenlített. A hosszabbításban aztán a torna későbbi gólkirálya, az egyébként is extraklasszis teljesítményt nyújtó Kocsis Sándor két fejesgóllal eldöntötte a mérkőzést. Amíg a brazilok rugdosódással és provokációval reagáltak a magyar győzelemre, addig az uruguayiak elleni egy kifejezetten sportszerű meccs lett.

A magyar válogatott összeállítása: Grosics Gyula – Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály – Bozsik József, Zakariás József – Palotás Péter – Budai László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Czibor Zoltán

1966 • Magyarország – Brazília 3-1 (vb-csoportmeccs)

A magyar együttes egy portugáloktól elszenvedett vereséget követően találkozott a vb-címvédővel, akinél sérülés miatt nem játszhatott Pelé, viszont hét olyan játékos is ott volt a kezdőben, aki korábban már pályára lépett valamelyik megnyert vb-döntőben.

„A brazil válogatott jobb felkészültségű csapat, mint a magyar, papíron tehát nem sok esélyt adhatunk és adnak fiainknak. De a portugálok elleni játék alapján azt feltétlenül remélni lehet tőlük, hogy igen komoly vetélytársai lesznek Brazíliának” – írta a találkozó előtt a Népsport.

A liverpooli Goodison Parkban rendezett találkozóra a dél-amerikaiak sorozatban 13 veretlen vb-meccsel érkeztek, és közben nyertek két világbajnokságot is. Legutoljára vb-n épp a magyar csapattól kaptak ki, még 1954-ben.

A találkozó elején Bene pazar szóló után szerzett vezetést, amit a brazilok szabadrúgásból kiegyenlítettek. A második félidő közepén Bene gólpasszt adott Farkasnak, akinek a találatát a másnapi angol sajtó szerényen csak az „évszázad góljának” nevezte. A hajrában még büntetőből Mészöly is betalált, majd mivel Farkas újabb gólját nem adták meg, maradt a 3-1-es végeredmény.

A népsport beszámolója szerint: „A mieink nem ismertek el­veszett labdát, bátrak voltak a közelharcban, nem kímélték magukat, s ha szükség volt rá, testi épségük kockáztatásával küzdöt­tek„.

Farkas János, a második magyar gól szerzõje örül a Magyarország-Brazília labdarúgó mérkõzésen a labdarúgó világbajnokságon. A mérkõzés eredménye: 3:1. (MTI/LVB)

A magyar együttes olyan teljesítményt nyújtott, hogy sokan azonnal a vb egyik esélyesének kiáltották ki, volt olyan lap, amely a találkozó után azt írta: „Most már nyugodtan haza lehet utazni, ennél jobb játékot ezen a vb-n úgysem láthat senki”. Brian Glanville, angol újságíró World Cup című könyvében a világbajnokságok legpazarabb találkozói közé sorolja a Liverpoolban rendezett mérkőzést.

A magyar válogatott összeállítása: Gelei József – Káposzta Benő, Mészöly Kálmán, Mátrai Sándor, Sipos Ferenc, Szepesi Gusztáv – Mathesz Imre, Albert Flórián, Rákosi Gyula – Bene Ferenc, Farkas János

1982 • Magyarország – El Salvador 10-1 (vb-csoportmeccs)

Két kimaradt világbajnokság (1970, 1974) és egy rosszul – három vereséggel zárult – vb (1978) után 1982-re egy viszonylag nehezebb selejtezőcsoportból kvalifikálta magát a magyar válogatott, ahol első meccsét a számára teljesen ismeretlen salvadoriakkal játszotta.

Bő tíz perc után már kétgólos előnyben volt Mészöly Kálmán csapata, amely a szünetben már hárommal vezetett. A második félidő aztán még meggyőzőbb volt, Nyilasiék végül tíz gólig jutottak, és a világbajnokságok valaha volt legnagyobb gólkülönbségű győzelmét aratták (saját és a jugoszlávok 9-0-ás rekordját beállítva). Kiss László csereként beállva hét perc alatt jutott mesterhármasig, ellenfelünk 5-0 után szerezte meg szépítő találatát.

A győzelem értékét növelte, hogy a csoport másik két csapata közül a belgák 1-0-ra, az argentinok pedig 2-0-ra tudták csak verni a salvadoriakat, akik később elmondták, a magyarok ellen úgy készültek, hogy őket talán le tudják győzni, így támadólag léptek fel.

A találkozó számos olyan rekordot hozott, melyet azóta sem sikerült megdönteni: legtöbb, egy csapat által szerzett gól egy világbajnoki mérkőzésen legtöbb gól a második félidőben egy világbajnoki mérkőzésen, legtöbb, egy csapat által szerzett gól egy félidőben egy világbajnoki mérkőzésen, leggyorsabb mesterhármas egy világbajnoki mérkőzésen, mesterhármas cserejátékosként egy világbajnoki mérkőzésen.

A magyar válogatott összeállítása: Mészáros Ferenc – Martos Győző, Bálint László, Garaba Imre, Tóth József – Sallai Sándor, Nyilasi Tibor Müller Sándor (Szentes Lázár, 69.) – Fazekas László, Törőcsik András (Kiss László, 57.), Pölöskei Gábor

1985 • Ausztria – Magyarország 0-3 (vb-selejtező)

A magyar együttes úgy készülhetett a bécsi mérkőzésre, hogy addigra már túl volt négy megnyert selejtezőn – többek között egy idegenbeli, Gullit, Rijkaard, van Basten által képviselt Hollandia elleni sikeren -, így egy pont megszerzése is azt jelentette volna, ott van az 1986-os világbajnokságon.

Az osztrákok nem a jóval nagyobb Ernst Happel stadionba vitték a meccset, hanem a mindössze 22 ezres Hanappi-stadionba, mert attól féltek, egy nagyobb helyen sokkal több lenne a magyar szurkoló, mint az osztrák.

Ennek ellenére a magyar válogatott bátran, támadólag lépett fel és a 21. percben Kiprich szólója után már vezetett is. Szűk negyedóra múlva már kettővel vezetett, a tatabányai támadó duplázott. Nem véletlen, hogy a félidő közepén már az osztrák közönség is csendben nézte a magyar mezőnyfölényt.

A második félidő elején Détári egy pazar labdalevétel és lövőcsel után bombázott a kapuba. Bár a hazaiak mindent megtettek a szépítésért, esélyük sem volt a remekül védekező és kontrázó magyar együttessel szemben.

A mérkõzés két hõse: Détári és Kiprich ünnepel az Ausztria – Magyarország világbajnoki selejtezõ-mérkõzés után a bécsi Hanappi-stadionban. MTI Fotó: Németh Ferenc

Mezey György csapata így a hátralévő selejtezők eredményétől függetlenül a házigazda Mexikó, a címvédő Olaszország és Uruguay után negyedikként, a selejtezőket tekintve Európából elsőként kvalifikálta magát a tornára.

A magyar válogatott összeállítása: Disztl Péter – Sallai Sándor, Garaba Imre, Róth Antal, Péter Zoltán – Kardos József, Nagy Antal, Détári Lajos – Kiprich József, Nyilasi Tibor, Esterházy Márton

2015 • Magyarország – Norvégia 2-1 (Eb-pótselejtező)

A magyar együttes selejtező-csoportjában a harmadik helyen végzett, így jogot szerzett, hogy pótselejtezőn kiharcolja 44 után az Eb-szereplést. A sorsoláskor a norvégok az asztalt csapkodták örömükben, majd az Oslóban elszenvedett hazai vereség – Kleinheisler első válogatottságán győztes gólt szerzett – után észbe kaptak, de még akkor sem érezték, hogy baj lehet.

Az elmúlt 30 évben ez volt az ötödik alkalom, hogy harmadikként zárt a válogatott a selejtezőben, de most jelentett először lehetőséget a pótselejtezőre. Ennél jobban csak az 1998-as vb-selejtezőjén szerepeltünk, második lett az együttes, ami akkor a jugoszlávok elleni rájátszást ért, de az nem ennek a cikknek a témája. . .

Bernd Storck a visszavágón ismét váratlant húzott, hiszen Priskint kezdette egyetlen támadóként. Ez a húzása – miként Kleinheisler oslói szerepeltetése – ismét bejött. A találkozón Priskin az első negyedóra végén szépségdíjas gólt szerzett, majd a hajrában egy öngóllal segítettek minket a skandinávok, így a végén a szépítő találatuk már nem sokat jelentett egyik fél számára sem.

A találkozó után Guzmics Richárd, a magyar csapat egyik legjobbja így összegezte a párharcot: „Ők már úgy érezték, hogy kint vannak az Eb-n, mi meg kijutottunk.”

A magyar válogatott összeállítása: Király Gábor – Fiola Attila, Guzmics Richárd, Lang Ádám, Kádár Tamás – Elek Ákos (Pintér Ádám, a szünetben) – Dzsudzsák Balázs, Kleinheisler László (Németh Krisztián, 75.), Nagy Ádám, Lovrecsics Gergő – Priskin Tamás (Böde Dániel, 62.)

A magyar válogatott ünnepli gyõzelmét a Magyarország-Norvégia labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtezõ mérkõzés végén a budapesti Groupama Arénában. Magyarország 2-1-re gyõzött Norvégia ellen, így kettõs gyõzelemmel jutott ki a 2016-os, franciaországi kontinensviadalra. MTI Fotó: Illyés Tibor

2016 • Magyarország – Ausztria 2-0 (Eb-csoportmeccs)

Az első Eb-meccs nem is kezdődhetett volna szerencsésebben, hiszen Alaba az első osztrák támadást a kapufára lőtte. Kellett is tíz perc Dzsudzsákéknak, hogy megnyugodjanak. A találkozón az osztrákok irányítottak, de a magyar védelem szervezetten verte vissza ezeket a próbálkozásokat. Gera ezúttal amolyan szűrőt játszott, és így is a mezőny legjobbjának bizonyult.

A legfontosabb történések nyolc perc alatt lejátszódtak, hiszen az 59. percben megsérült és cserét kért Junuzovic, aki az osztrákok legfontosabb játékosa volt, majd a 62. percben Kleinheisler és Szalai összjátéka után utóbbi szerzett vezetést, Hajdú B. Istvánt azóta is számtalanszor idézik. („Be lehet azt piszkálni, pöckölni, tuszkolni!”).

A 66. percben pedig a végig idegesen játszó Dragovicot második sárga lapja után kiállította a játékvezető. A hajrában még Stieber is betalált, ami 2-0-s győzelmet jelentett.

Ez azért is volt nagy szám, mert a magyar válogatott 44 év után tudott kijutni Európa-bajnokságra, és ott az első kör után rajtuk kívül csak a francia, német, olasz együttes tudott két gólt szerezni.

A magyar válogatott összeállítása: Király Gábor – Fiola Attila, Guzmics Richárd, Lang Ádám, Kádár Tamás – Gera Zoltán, Nagy Ádám – Dzsudzsák Balázs, Kleinheisler László (Stieber Zoltán, 79.), Németh Krisztián (Pintér Ádám, 89.) – Szalai Ádám (Priskin Tamás, 69.)

2020 • Magyarország – Izland 2-1 (Eb-pótselejtező)

Marco Rossi csapata ezúttal csak a negyedik helyen végzett selejtezőcsoportjában, de a korábban a Nemzetek Ligájában nyújtott jó teljesítményének köszönhetően így is pótselejtezőket játszhatott. Előbb Bulgáriát verte idegenben, majd Izland ellen hazai környezetben harcolhatta ki a részvételt.

Ez így leírva jól hangzik, de ha hozzávesszük, hogy a Covid miatt nézők nélkül rendezték a találkozót a Puskás Arénában és a szövetségi kapitány is kidőlt, így ott sem lehetett a stadionban, akkor már nem is volt olyan jó a helyzet.

Ráadásul a selejtezőkön megbízhatóan teljesítő Gulácsi a mérkőzés elején bevédett egy könnyűnek tűnő szabadrúgást. A magyar együttes ment ugyan előre, de komolyabb lehetőségekig nem igazán jutott el. Az izlandiak sokszor kilenc emberrel védekeztek, a hajrában már egyértelműen az időt húzták, a magyar csapatnak pedig semmi nem akart összejönni a betömörülő védelem ellen.

Sokan már a lefújást várták, amikor a négy perce pályán lévő Nego a szintén csereként beálló Nikoliccsal történő remek kényszerítőzést követően a 88. percben betalált – a 2016-os Eb-meccsen szintén a 88. percben egyenlítettünk, és Nikolics akkor is gólpasszt adott.

A hátralévő pár percben egy kimaradt izlandi lehetőség után a 92. percben Sigér passzolt Szoboszlaihoz, aki végigment a pályán, majd 28 méterről kilőtte a bal alsó sarkot, a csapatot pedig az Eb-re.

A magyar válogatott összeállítása: Gulácsi Péter – Botka Endre, Wili Orbán, Szalai Attila – Fiola Attila (Lovrencsics Gergő, 61.), Kalmár Zsolt (Sigér Dávid, 61.), Nagy Ádám (Loic Nego, 84.), Szoboszlai Dominik, Holender Filip (Nikolics Nemanja, 72.) – Szalai Ádám (Könyves Norbert 84.), Sallai Roland

2022 • Anglia – Magyarország 0-4 (NL-csoportmeccs)

Az Eb-ezüstérmes angolokat fűtötte a visszavágás vágya, hiszen az odavágón kikaptak a B-ligából felkerült magyar együttestől. Ennek megfelelően határozottan kezdtek, próbálták folyamatosan a magyar térfélen tartani a labdát, és nyomást helyezni a védelemre.

Ezek után meglepő volt, hogy a magyar csapat került előnybe, amely aztán a folytatásban is szervezetten védekezett és kontrákból próbált meg veszélyeztetni. A hajrában Sallai ismét betalált és hiába kapcsoltak nagyobb sebességre az angolok, Nagy Zsolt, majd Gazdag is gólt szerzett. (Az angolok 1928 után veszítettek hazai pályán négy góllal, akkor a skótok 5-1-re nyertek.)

Gareth Southgate angol szövetségi kapitánnyal először fordult elő, hogy hazájában kifütyülték egy válogatott meccs után. „Szerencsések voltunk, mert az angol válogatottnak is megvoltak a helyzetei, ám ezek így vagy úgy, de kimaradtak. Ezzel szemben mi szinte az összes lehetőségünket gólra váltottuk. Ez most ilyen este volt, de nagyon ritkán fordul elő ilyesmi a labdarúgásban” – összegzett Marco Rossi a találkozó után.

Az 1953-as Évszázad mérkőzése (6-3) óta ez volt az első alkalom, hogy a magyar együttes a szigetországban tudott nyerni, és szintén először fordult elő, hogy Angliát tétmeccsen vertük. Nem véletlen, hogy amikor Marco Rossit a találkozó után megkérdezték, hogy ez volt-e edzői pályafutása csúcsmeccse, csak annyit mondott: Hogyne!

A magyar válogatott összeállítása: Dibusz Dénes – Lang Ádám, Willi Orbán, Szalai Attila – Fiola Attila, Styles Callum (Nagy Ádám, 56.), Schäfer András, Nagy Zsolt – Sallai Roland (Nego Loic, 78.), Szoboszlai Dominik (Gazdag Dániel, 56.) – Szalai Ádám (Ádám Martin, 68.)