Edzőváltással a bennmaradásért

Most már hetek óta egyféle tendencia rajzolódik ki a kiesés elkerüléséért folytatott harcban: a Kecskemét megállíthatatlanul száguld az NB II felé – holott abszolút nem játszik rossz focit, korábban ment ez el –, előtte pedig négyen csatáznak, hogy elkerüljék a 11. helyet és a vele együtt járó kiesést. Kimondottan nagy a tét: bár hivatalos döntésig még van két hét, nem kizárt, hogy élesedik a határ a két liga között, ami a gyakorlatban a jobb kieső és rosszabb feljutó osztályozóját jelentené. Azaz aki most kiesik, valószínűleg nehezített pályán juthat csak vissza, pláne abban az esetben, ha a Vasas szokása szerint hoppon marad, a Honvéd pedig olyan szezont produkál, mint tavasszal. Nyilván a hídon akkor kell átmenni, ha odaértek, de mégiscsak egy plusz adalék.

Az viszont folyamatos problémát jelent a csapatok számára, hogy elég masszív a különbség feltételrendszer és anyagi megbecsülés terén a két osztály között, ami a bennmaradásból nem is csak szakmai, de gazdasági kérdést is csinál. A klubvezetők a kelleténél korábban térnek le egyébként helyes útról is, ha közeledik a vonal, mert ha filozófiai szempontból bele is férne egy libikóka a klubnak, az anyagi érdekek mást diktálnak. Az MLSZ törekvései mentén ráadásul a legtöbbjük keretének teljes ráncfelvarrás kéne, így értelemszerűen a sportigazgatók feje is fájna az osztályváltásnál, és akkor még nem beszéltünk a presztízsről, történelmi kontextusról, szurkolókról – amelyek talán mindennél fontosabbak.

Bár hivatalosan a kiesés ellen öt csapat küzd, a Kecskemét helyzete elég reménytelennek tűnik, ha az eredmények rosszul alakulnak számára, már a következő hétvégén is biztos lehet a búcsúja. A másik négy csapat – Fehérvár, Nyíregyháza, ZTE, Debrecen – tényleg egymás hegyén-hátán, s milyen érdekes, hogy náluk a novemberben kinevezett Nestor El Maestro a legrégebben irányító szakvezető, a többiek mind ebben a hónapban foglalták el helyüket a kispadon. Elődjeik hiába kiesőjelöltet adtak át, mindannyiuk munkáját elismerte a közvélemény, s az adott szurkolótábor is, úgy érezték, nagyjából kihozták a legtöbbet a rendelkezésükre álló lehetőségekből.

• Tímár Krisztián feljuttatta a Nyíregyházát, az élvonalban pedig egészen jó őszt produkált még vele a csapat. Tavaszra viszont eltűntek a gólok, így a vezetőség a váltás mellett döntött, s arra a Szabó Istvánra cserélte Tímárt, aki pont a Kecskemétnél is sikeres projektet rakott le az asztalra, igaz, a vége már kevésbé volt fényes.
• Pető Tamás ugyan helyezéseket tekintve visszafogottabb Videotont rakott össze, mint a korábbi években, de jóval szerényebb játékoskerettel is dolgozott, ráadásul a projekt közben is állandóan átalakult a kerete, ennek többször hangot is adott. Bár a télen távozó Gradisart Saponjiccsal elég hatékonyan sikerült pótolni, Csongvai Áron helyén jóval nagyobb űr maradt, ami meg is látszott a Vidi idei játékán. A csapat szép lassan bekerült egy negatív spirálba, Petőnek távoznia kellett, helyére ki érkezett? A Nyíregytől pár nappal korábban menesztett Tímár Krisztián!
• A ZTE számára Márton Gábor már kétszer is menekülési útvonal volt: 2020-ban és 2023-ban is kieső helyen lévő csapatot vett át, s kormányzott sima bennmaradónak. Ebben a szezonban is a biztos bennmaradás lehetett a csapat célja, emellett pedig MOL Magyar Kupa-elődöntőbe is jutott. Sajtóinformációk szerint az elváláshoz hozzátartozott, hogy Márton Gábor nem a legerősebb tizenegyet küldte pályára a paksi kupameccsen. Mihalecz István személyében egy keringőn kívüli utódja lett, de a Zete-drukkerek is kifejezték, mit gondolnak a váltásról.

Ezek az edzőcserék rámutatnak, a klubvezetők miként viszonyulnak a bennmaradáshoz a hosszútávú folyamatok tükrében. Angliában divatos kifejezés a „new manager bounce”, amit magyarra talán „új edző lendületének” lehetne fordítani, de ez elég rosszul hangzik, hagyjuk is. Lényeg a lényeg: a vezetőség bízik benne, hogy a szakmai stábban beálló változás rövid úton egy olyan pozitív fröccsöt ad a csapatnak, aminek a segítségével elegendő pontot tudnak összekaparni, s aminek a kifutása egyébként nem a jelen kérdése, elég rajta gondolkodni, ha már megvan a bennmaradás. Szomorú tendencia.

Ki esik ki?

Fogalmunk sincs. Aki azt mondja, hogy tudja, füllent. A Kecskemétet érdemei elismerése mellett lehet fix búcsúzónak tekinteni (nyilván amíg matematikai esélye van, meg kell neki adni a feltámadás lehetőséget), a másik négy csapat azonban tényleg egy tömbben, s mindegyik mellett és ellen is szólhatnak érvek. A Fehérvár pillanatnyilag a legelőkelőbb helyen közülük, de pocsék formában és a sorsolása is borzasztó nehéz. Az elmúlt évek történelme adhat némi reményt az újdonsült Tímár-csapatnak: a 32. fordulóban a Fradival találkozik, a címvédő pedig az elmúlt három évben mindig elvesztette utolsó előtti bajnokiját (erre persze kár lenne bazírozni Fehérváron), zárásként pedig otthon játszhat a Lokival. A ZTE is megtorpant, de a játéka továbbra is egészen biztató, a hátralevő négy meccse pedig közel sem tűnik olyan combosnak, mint mondjuk a Vidinek. A Nyíregyháza a kiváló sorsolásában és a hazai meccsen mutatott küzdeni tudásában bízhat: két rivális mellett olyanokkal találkozik (DVTK, Újpest), akik számára az utolsó néhány forduló szinte semmilyen téttel nem bír. Ráadásul a Szabó-csapat Nyíregyházán fogadja majd a Zetét az utolsó fordulóban. A Loki a játékoskeret erősségére és amúgy mutatott játékra is a legjobbnak tűnik ebből a négyesből, de mégis ponthátrányban van, s a hátralevő négy fordulója sem a legegyszerűbb, három élcsapat után mennek Fehérvárra…

A kiesőjelöltek hátralevő programja:

Fehérvár: Paks (o), ETO (i), Fradi (i), DVSC (o)
ZTE: DVTK (i), Újpest (o), ETO (o), Nyíregyháza (i)
Nyíregyháza: Kecskemét (i), DVTK (o), Újpest (i), ZTE (o)
DVSC: MTK (o), PAFC (i), Paks (o), Fehérvár (i)
Kecskemét: Nyíregyháza (o), MTK (i), Puskás (o), Paks (i)

A hátralevő ellenfelek erőssége helyezés alapján:

Fehérvár: 4,75
ZTE: 6,75
Nyíregyháza: 8,5
DVSC: 4,5
Kecskemét: 5,00

Kétfajta számolgatást teszünk még a végére, az első egy totális parasztmódszer, segítségül hívva az NB I kurta-furcsa lebonyolítását. Szakmai relevanciája nulla, de érdekességként mégis megállja a helyét: a hátralevő négy meccsre behelyettesítjük végeredménynek az első kör kimeneteleit, amikor ugye a csapatok már egyszer átrágták ugyanezeket a párosításokat, igaz, teljesen más helyzetben, szakvezetőkkel, hangulatban. Az első körös eredményekkel behelyettesítve a vizionált sorrend a szezon végén:

8. Fehérvár | 34 pont
9. Nyíregyháza | 34 pont
10. ZTE | 31 pont
11. DVSC | 29 pont
12. Kecskemét | 23 pont

Egy fokkal relevánsabb, de még mindig nem szentírás a Football Meets Data szimuláció alapú kalkulációja, amely tökéletesen leírja a helyzet komolyságát. Az alábbi táblázatban az látszik, az adatelemzők szerint melyik csapatnak hány százaléka van adott helyezésre a szezon végén:

Nézzük csak meg közelebbről a 8-11. helyeket és a Fehérvár, ZTE, Nyíregyháza, DVSC négyest – bár a Loki szélső értékei a ponthátrány miatt kicsivel kiugróbbak, a többi érték 19 és 28 százalék között van e négy helyezést illetően, vagyis négy fordulóval a vége előtt tökéletesen lehetetlen bölcset mondani.

Akárhogy is: nemcsak a bajnoki cím, de a kiesés szempontjából is rendkívül érdekes négy forduló előtt állunk.

Az OTP Bank Liga hajráját természetesen az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti.

OTP Bank Liga, 29. forduló:

Zalaegerszegi TE FC–Kecskeméti TE 0–0
MTK Budapest–Ferencvárosi TC 2–3
Puskás Akadémia FC–Fehérvár FC 3–1
ETO FC Győr–Paksi FC 2–0
Újpest FC–Diósgyőri VTK 1–1
Nyíregyháza Spartacus FC–Debreceni VSC 1–0

A 30. forduló programja:

május 3. szombat
13:00 – Újpest FC–ETO FC Győr (M4 Sport és m4sport.hu)
15:30 – Debreceni VSC–MTK Budapest (M4 Sport és m4sport.hu)
19:30 – Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia FC (M4 Sport és m4sport.hu – A hét meccse)

május 4. vasárnap
13:30 – Diósgyőri VTK–Zalaegerszegi TE FC (M4 Sport és m4sport.hu)
16:00 – Kecskeméti TE–Nyíregyháza Spartacus FC (M4 Sport és m4sport.hu)
18:30 – Fehérvár FC–Paksi FC (M4 Sport és m4sport.hu)