Az MLSZ új, 2025–2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk. Nézzük először röviden, majd részletesebben, milyen (nagyobb) változtatásokra készül a Magyar Labdarúgó Szövetség a következő öt évben!

• Utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, az MLSZ szerepének a növelése az akadémiai rendszerben

• Az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz kötnék, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán és ebből egy U21-es játékos legyen

• Az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás lehet, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok, továbbá a másodosztályban csak magyarok játszhatnának, és két U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie

• A bajnokságok létszáma nem, de a lebonyolítási rendszere változhat (rájátszás bevezetése, kiesők számának megváltoztatása)

• Nézőtéri rendbontások: a zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében bevezethetik a biometrikus személyazonosítást és az arcfelismerés beléptetést

• A hivatásos játékvezetés területén továbbra is az európai színvonal biztosítása a cél

Csányi Sándor vezetésével fontos változtatásokat tervez az MLSZ (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az utánpótlásképzés hatékonyságának növelése

Az MLSZ szerint a 2010–2024-es időszakban az utánpótlás-nevelés és a tehetségmenedzsment területén az elért eredmények elmaradtak a céloktól, így feltétlenül változtatásokra van szükség.

„Az utánpótlásképzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól” – áll a friss stratégiában, amelyhez azt is hozzáteszi a szövetség, hogy „az akadémiák száma jelenleg indokolatlanul magas, miközben a szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van”.

Az MLSZ ezért szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben. A cél, hogy a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképessége javuljon, ennek érdekében pedig azt tervezi a szövetség, hogy csökkenti az utánpótlásközpontok számát, hogy így minél jobban koncentrálhassa a tehetségeket, továbbá – egységes mérésekkel és protokollokkal – szigorúbban ellenőrizhesse a képzés színvonalát.

Még több játéklehetőség biztosítása a magyar labdarúgóknak és a fiataloknak

A szövetség szerint az utóbbi időben minden támogatást megadott a kluboknak, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a hazai és fiatal labdarúgóknak (a kötelező vagy támogatott korosztályok osztályokon átívelő egymásra épülését, az NB III-as tartalékcsapatok bevezetését és az NB I-es és NB II-es csapatok közötti kooperációs szerződéseket említi a dokumentum), ennek ellenére érdemben egy átlagos fiatal NB I-es játékperceinek száma és az NB I-ben pályára lépő magyar játékosok száma sem nőtt érdemben.

A dokumentum szerint az NB I-ben játszó légiósok száma a régióban a legmagasabb.

„Ez ugyan segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de ki is szorítja a hazai tehetségeket. A fiatal játékosok játékpercei elmaradnak a régiós benchmarktól és az MLSZ elvárásaitól” – áll a dokumentumban, ami további kemény kritikát is megfogalmaz a klubok gazdálkodásával kapcsolatban:

„Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet. A játékostranszferek nettó egyenlege – a régióban egyedülálló módon – negatív, miközben a képzést jelentős mértékben az állam finanszírozza.”

A stratégiában hozzáteszik, nagy a szórás az élvonalban („van olyan klub, amelyik csak magyarokkal játszik, ugyanakkor két-három sportszervezetben magyar labdarúgót is alig találni”), de változtatásra mindenképp szükség van, a csapatoknak előre kell lépniük a piaci alapú gazdálkodás és gondolkodás területén is, ennek kulcsát pedig az elit utánpótlásképzés, illetve a fiatal és a magyar játékosok játékperceinek növelésében látja az MLSZ.

„Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban. A fiatal tehetségek szerepeltetése egyrészt a válogatottak jövőbeli sikerének a záloga, másrészt pedig a klubok pénzügyi fenntarthatóságát is erősítené a nemzetközi átigazolási piacon történő növekvő játékjog-értékesítés.”

A szövetség 2025 és 2030 közötti cselekvési terveiben szerepel, hogy „az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen.”

Tehát akárcsak a jelenlegi fiatalajánlás, ez sem lenne kötelező a kluboknak, de az MLSZ bízik benne, hogy ezen pénzügyi ösztönzők segítségével eléri, hogy a magyar és a fiatal játékosok minél több lehetőséget kapjanak.

Ahogy a lenti stratégiai célokat és cselekvési terveket tartalmazó táblázatban is látszik, az MLSZ szeretné, ha az NB II-ben csak magyarok játszanának, két U20-as labdarúgónak pedig végig a pályán kellene lennie, sőt, a támogatáshoz kötnék azt is, hogy a kispadon sem ülhetne külföldi vezetőedző a másodosztályú csapatoknál.

Továbbra is vizsgálják, hogy kell-e változtatni a bajnokságok lebonyolításán

Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Így minden bizonnyal nem várható létszámváltoztatás a következő időszakban – ahogy arra nemrég Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója is utalt az m4sport.hu-nak adott interjújában.

Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása. A stratégia szerint ha a hatáselemzések indokolják, a szövetség beavatkozhat a lebonyolítási rendekbe az előttünk álló öt évben.

Biometrikus azonosítás és arcfelismerés jöhet a szurkolóknak

Az MLSZ a 2024. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolójában arról ír, hogy a saját hatáskörben szervezett válogatott- és kupamérkőzéseken a rendezői munka színvonala, intézkedési képessége és hatékonysága is nőtt, az intézkedések (41 fő) 80 százaléka azonnali helyszíni kizárást vont maga után, valamint sikerült megteremteni a feltételeket a szövetséget ért anyagi károk megtérítésének.

Ennek ellenére a friss stratégiában az olvasható, hogy az MLSZ számára a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások komoly kihívást jelentenek, ezért a szövetség bevezetné többek között a biometrikus személyazonosítást.

„A zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében a feltételek rendelkezésre állása esetén bevezetjük a biometrikus személyazonosítást és az arcfelismerés technikai infrastruktúráját, melyet sporttörvény legutóbbi változásai már lehetővé tesznek.”

Biometrikus azonosítás jelenleg csak a Ferencváros stadionjában van: a szurkolók – leszámítva a B-szektorba jegyet váltókat – a vénaszkenneres beléptetőrendszer használata után juthatnak be a Groupama Arénába. Arról a stratégiában nincs szó, hogy ehhez hasonló beléptetési rendet a többi NB I-es csapatnál, esetleg a válogatott meccseknek helyet adó Puskás Arénában szeretné-e bevezetni az MLSZ.

Vénaszkenner használatban a Ferencváros stadionjánál (Fotó: MTI/Beliczay László)

Európai szintű játékvezetés biztosítása

A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A dokumentum szerint a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél. Ez utóbbi érdekében többek között a játékvezetők anyagi és erkölcsi megbecsültségének javításával, speciális jogi védettség elérésével vagy szükség esetén jogi segítségnyújtással lépne közelebb a szövetség.

Hogy a fenti változásokból mi valósulhat meg a következő öt évben, az még kérdéses, az azonban biztos, hogy ezekkel kapcsolatban érdemes lesz majd figyelni az MLSZ közgyűlését, ahol minden bizonnyal további részletek is kiderülhetnek majd a dokumentumban foglaltakról.

A május 9-én 10 órakor kezdődő eseményt a szövetség élőben közvetíti a YouTube-oldalán, a Telkiben történtekről pedig természetesen mi is beszámolunk majd.

Az MLSZ 2025 és 2030 közötti stratégiája ITT OLVASHATÓ EL.