Hussein Algaaod tíz éve dolgozik játékosügynökként, főként az európai bajnokságokra koncentrál. Vannak játékosai a Premier League-ben, a Bundesligában, a La Ligában, az MLS-ben valamint Kisvárdán és Fehérváron is. Utóbbi klubnál került először kapcsolatba a magyar labdarúgással, amikor Marko Sepovic 2019-ben Törökországba igazolt. Szintén együtt dolgozik az ex-ferencvárosi Miha Blaziccsal, aki 2022-ben Franciaországba szerződött a zöld-fehérektől.

„A futballvilág egészét lefedő hálózatunk van, emellett ugyanúgy nyitottak vagyunk az együttműködésre és szívesen dolgozunk a legerősebb bajnokságokon kívül is, mint például a magyar bajnokság, ahonnan a játékosok egy köztes lépcsőfok megugrásával eljuthatnak a legerősebb bajnokságokba is. Ezt az utat járta be Josip Juranovic, akivel még akkor kezdtünk együtt dolgozni, amikor a Hajduk Splitben játszott, onnan a Legia Warszawa következett, majd a skót Celtic, most pedig az Union Berlin jobbhátvédje.”

„Az ehhez hasonló projekteken szeretek igazán dolgozni, és erre jó példa, amit 2024 őszén kezdtünk közösen építeni Csongvai Áronnal, aki februárban a Fehérvárt elhagyva a svéd AIK Stockholmhoz igazolt.”

Az újpesti nevelésű Csongvai már 21 évesen a lilák csapatkapitánya volt, ezért is lepett meg sokakat, amikor 2023-ban Fehérvárra szerződött, ahol finoman szólva sem találta meg a számítását, sem ő, sem csapata nem tudott konzisztensen jó teljesítményt nyújtani az elmúlt években. Februárban szerződött Svédország legnagyobb klubjához, a stockholmi AIK-hoz, ahol pazar formában kezdte a szezont, meccsről meccsre kiemelkedő teljesítményt nyújt, a bajnokságban már gólt is szerzett, míg a Malmö elleni rangadón a meccs legjobbjának választották.

A játékos és menedzsere fél éve kezdtek együtt dolgozni, ennek eredményeképp szerződött külföldre szinte napra pontosan két fehérvári év után.

„Volt ajánlata az Egyesült Államokból is, a Minnesota United érdeklődött, de úgy éreztük, ez most nem a megfelelő alkalom, hogy az MLS-be szerződjön, Európában akartunk maradni. Megjegyzem, az Újpest is tett ajánlatot érte, ám a felek végül nem tudtak egyezségre jutni, de a célunk egyébként is egy külföldi szerződés volt” – mesélte Csongvai klubváltásának hátteréről Algaaod.

(Hussein Algaaod állításával kapcsolatban megkerestük az Újpest FC-t, a klub válaszában egy tavaly nyári kapcsolatfelvételről írtak, reakciójukat itt olvashatja el.)

Csongvai Áron (Fotó: AIK/Emma Wallskog)

Hozzátette, a 24 éves, védőként és középpályásként is bevethető (az AIK-ban utóbbi poszton szerepel) Csongvait klubváltáskor nem a lehető legmagasabb fizetés motiválta, voltak jövedelmezőbb európai ajánlatai is, de karrierje építését tartotta szem előtt, ezért választotta Svédországot.

„Áronnak két nagy célja van: szerepelni a magyar válogatottban és eljutni egy topligába. Ennek érdekében tökéletes lépésnek éreztük az AIK Stockholmot és a svéd bajnokságot is, amely egy remek lépcsőfok a legerősebb bajnokságok felé vezető úton, illetve a válogatott kerettagság felé. Ez a célunk, ezért dolgozunk, de nem akarunk siettetni semmit. Remekül mutatkozott be az AIK-nál, most az a legfontosabb, hogy erős szezont fusson és a lehető legjobban beilleszkedjen a csapatba.”

Hussein Algaaod Csongvai mellett több magyar fiatal tehetség karrierjét is egyengeti, együtt dolgozik az Újpest 19 éves középpályásával, Mucsányi Mironnal és a DAC U19-es magyar válogatott középpályásával, Tuboly Mátéval, valamint a Fehérvár 17 éves csatárával, Kovács Patrikkal, akinek 8 NB I-es mérkőzésen 2 gólja van a Vidiben és már tavaly arról lehetett hallani, hogy német és angol klubok figyelik.

Kovács Patrik (fotó: Fehérvár FC)

Menedzsere szerint ez mostanra csak erősödött:

„Top európai klubok figyelmét is felkeltette, ezek között Premier League-klubok is vannak. Ez annak is köszönhető, hogy 17 évesen már az NB I-ben játszik, ez kulcsfontosságú a fiatal labdarúgók karrierjének építése és értékesítése szempontjából. Patriknak most az a legfontosabb, hogy minél több élvonalbeli mérkőzése és gólja legyen, ha ez megvan, az ajánlatok is érkezni fognak” – mondta.

„A magyar klubok nem tolják eléggé a fiatal tehetségeket”

Husseint arról is kérdeztük, a magyar labdarúgásban mozogva, dolgozva milyen tapasztalatokat, benyomásokat szerzett, hogyan látja a magyar labdarúgás helyzetét a környező országokkal összehasonlítva.

Úgy érzi, miközben a magyar labdarúgás létesítményei kiemelkedőek, szakmai téren lemaradásban van. Az ő szemszögéből azt emelte ki, szerinte a klubok nem tolják eléggé a tehetséges játékosokat a külföldi piac felé:

„A magyar futball infrastruktúrája kiemelkedően fejlett, a létesítmények kiválóak, össze sem hasonlíthatók a környező országokéval, amiben viszont lemaradás van, a játékosok marketingje. Ebben például a horvátok sokkal előrébb járnak, a labdarúgók folyamatosan szerepelnek a médiában, a klubok mindent megtesznek azért, hogy a pályán kívül is népszerűsítsék a legnagyobb értékeiket. A magyar futballba sok pénzt fektettek az elmúlt években, ezt a szakmai munkának is követnie kell, és ebbe beletartozik a labdarúgók marketingje is, ami a klubok feladata.”

Úgy látja, hátráltatja a hazai tehetségek kinevelését, fejlődését és külföldre értékesítését az, hogy a magyar klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásból befolyó bevételekre – egyébként erről a problémáról beszélt nemrég az m4sport.hu-nak Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója is, de hasonló kritikát fogalmazott meg Bogdán Ádám is a hétfői Góóól!2 extrában.

„Javítson ki, ha tévedek, de tudomásom szerint az élvonalbeli magyar klubok anyagilag kényelmes helyzetben vannak, ezáltal nincsenek rákényszerítve arra, hogy fiatal játékosokat neveljenek és értékesítsenek a külföldi bajnokságokba. Ezzel összehasonlítva Horvátországban a klubok túlélése múlik egy-egy játékos kinevelésén és eladásán.”

„Ha a klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásokból termelt bevételekre, az a játékosok fejlődésére is hatással van. Tegyük fel, ha egy labdarúgó 20-21 évesen épül be az első csapatba, onnan már egyre nehezebb lesz eladni őt komoly összegért. Ha egy játékos már 17-18 éves korától kezdve stabil kerettag és rendszeresen játszik, a marketingje is megfelelő, aminek köszönhetően nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten észrevehető, sokkal nagyobb esély van az értékesítésre.”

„A magyar futballban sok tehetség van, ezért is nyitottuk a magyar piac felé, de azt látom, a klubok nem segítik eléggé őket abban, hogy külföldre szerződjenek, hogy nemzetközi szinten kezdjék építeni a karrierjüket és nem tesznek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy folyamatosan és megbízhatóan a nemzetközi piacokra termeljenek.”

„Talán néhányan meg is haragszanak majd rám, de úgy látom, a menedzserek sem tolják kellőképpen a játékosaikat a nemzetközi karrier felé, mintha kissé lusták lennének ebben a tekintetben” – tette hozzá.

„És ennek nagy jelentősége van, visszatérve Horvátországhoz, az ottani menedzserek szünet nélkül és maximális hőfokon tolják a labdarúgóikat minden létező platformon és csatornán, hogy a lehető legtöbb klubhoz, klubvezetőhöz eljussanak és felkeltsék a nemzetközi piac figyelmét. Ezt megerősíti, hogy azoknál a kluboknál, amelyekkel kapcsolatban állok, szinte minden horvát, szerb és szlovén toptehetséget ismernek, de a magyar piacra nincs ilyen rálátásuk, de kapcsolati hálójuk.”

„Sok olyan fiatal játékos van a magyar bajnokságban is, akik kiemelkedően teljesítenek, gólokat szereznek, de nem forog úgy a nevük Európában, ahogyan ezt látható az említett horvát, szerb, szlovén piacok esetében. Pedig ez a kulcs. Ha a magyar futball a nemzetközi piacra akarja eladni a legnagyobb tehetségeit, akkor a nevüket is ismertté kell tenni.”

Algaaod szerint továbbá az sem segíti a magyar fiatalok külföldre szerződését, hogy a klubok hajlamosak túl magas vételárat kérni értük. Erről a magyar klubvezetők is gyakran rámutatnak, mondván, sokszor olcsóbb légiósokat szerződtetni, mert a magyar játékosok drágábbak.

„Mivel a magyar klubok anyagilag stabil helyzetben vannak, nincsenek rákényszerítve a labdarúgók eladására, magas árat kérnek a legjobbjaikért, de ez elijesztheti a külföldi klubokat, amelyek nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni, azaz a magas vételárat kifizetni egy tehetséges futballistáért.”

„A probléma ezzel az, hogy a klubok ezzel blokkolhatják egy játékos fejlődési útját és külföldi karrierjét.”

„Egyelőre nincs meg az a bizalom a magyar piaccal szemben, mint mondjuk a horvátnál vagy szerbnél, ahonnan számos nemzetközi klasszis került be a topligák vérkeringésébe” – mondta Algaaod.

„Ha egy magyar klubvezető lennék, elengedném a játékosomat egy alacsonyabb vételárért, és igényt tartanék részesedésre a játékos következő eladásából, ezzel hosszútávon akár még nagyobb bevételre is szert tehetnék.”