A 76-ból megjelent 58 küldött – egy nem szavazat és két tartózkodás mellett – elfogadta a szövetség 2025 és 2030 közötti stratégiai programját, amelynek sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer. Ennek értelmében az 500 millió forintos központi támogatáshoz az élvonalbeli csapatokban a mérkőzéseken átlagosan minimum öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egy 21 éven alulinak.

Csányi Sándor a közgyűlést követő sajtótájékoztatón kiemelte, jelenleg 325 millió jár annak a klubnak, amely betartja az úgynevezett fiatalszabályt, és azok az egyesületek már idén megkapják a különbözetet, amelyek a jelenleg futó kiírásban megfelelnek az új előírásoknak (ez szinte biztos, hogy legfeljebb hét csapatot érint idén).

„Nem elfogadható, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg pénzt használtunk fel és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos” – indokolta az új rendszer bevezetését a 72 éves Csányi (akit egyedüli jelöltként egyhangúlag választották meg további öt évre az MLSZ élére). Kitért arra is, hogy a TAO-pénzek odaítélésében is diszkriminálhatják azokat a klubokat, melyek nem tartják be ezeket az irányelveket.

Az MLSZ elnöke reméli, a 2026/27-es idénytől mind a 12 klub teljesíti a feltételeket.

„Elég jelentős összeget lehet elbukni. Látható, hogy a Fradinál volt a legtöbb külföldi az elmúlt szezonban, de a helyzet javult, már ők is törekednek arra, hogy fiatalokat építsenek be. Bízom benne, hogy ha nem is a következő, de a 2026/2027-es szezonban lesz annyi fiatal magyar tehetség a Fradiban is, hogy tudja teljesíteni ezt. Nem büntetni, hanem ösztönözni szeretnénk.”

Annyival kiegészítették, hogy „a rendszer fel lesz készülve a nem várt, indokolt, ad hoc dolgok korrekciójára”. Tehát arra nem lehet építeni, hogy valamelyik klub idő előtt lecseréli a magyar játékosát, de ha például kiállításról vagy sérülésről van szó, akkor lesznek korrekciós mechanizmusok, pici, egyszázalékos eltérések javítására.

A másodosztályt érintő újítás, hogy az NB II-ben csak magyar vezetőedző lehet és két U20-as játékost kell szerepeltetni a támogatáshoz, amelyhez eddig is kikötés volt, hogy külföldi futballistát nem lehet foglalkoztatni.

Csányi kifejtette, a klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását támogatják, ezért egy évig marad a mostani rendszer, még ha az nem is teljesen igazságos. Hozzátette, még egyszer megvizsgálják, hogy 22 kör után alsó- és felsőházra bontsák a mezőnyt, de az MLSZ el tudja fogadni, hogy további öt évig ne legyen változás. Az MTI érdeklődésére elárulta, személy szerint ő idegenkedik a rájátszástól, de nem tudja megmagyarázni miért. A másik megoldás, a létszámnövelés által pedig kevesebb pénz jutna az együtteseknek, így romlana a versenyhelyzetük az európai színtérre kilépve.

Az MLSZ elsőszámú vezetője szerint az bevált, hogy az NB I-et 12, az NB II-t 16 csapat alkotja, ezzel kapcsolatban kiemelte, a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet javítva 24. helyen áll, ebben pedig nagy szerepe van az FTC-nek. Megjegyezte, a nézőszámot nem sikerült olyan mértékben növelni, ahogy szerették volna, de azért így is 2800-ról 4300-ra emelkedett az élvonalban. Azt is elárulta, hogy bár az osztályozó bevezetése felvetődött, viszont azt elvetették, mert nem azonosak a feltételek pénzügyileg és a külföldi labdarúgók foglalkoztatásában az első és a másodosztályú klub esetében.

„Óriási utat tett meg a férfi válogatott, 2016-ban 44 év után kijutott az Eb-re, azóta pedig állandó résztvevő. Noha a 2024-es, németországi kontinensviadal nem sikerült jól, nincs mese, ki kell jutni a világbajnokságra, ez nem kérdés. Ha négy évvel később lennénk, akkor majdnem biztos, hogy kijutnánk, de most van bennem kétely, mert nem szerencsés a sorsolás – utalt arra Csányi, hogy Portugáliával szerepel azonos selejtezőcsoportban a magyar válogatott és csak az első helyezett kvalifikálja magát közvetlenül a 2026-os vb-re, a második pótselejtezőre kényszerül. – Talán Rossinak is könnyebb lesz a helyzete a jövőben, mert több magyar lesz az élvonalban.”

Csányi az MTI kérdésére azt mondta, a 15 éve tartó regnálása során az infrastruktúra fejlesztésére a legbüszkébb és a következő öt esztendő legfontosabb céljának a minőségi utánpótlás-nevelés erősítését nevezte meg, mert a korosztályos válogatottak nem sikeresek. Ennek egyik oka szerinte, hogy amíg az ellenfelek játékosai élbajnokságokban játszanak, addig nálunk legfeljebb NB I-ben és NB II-ben. Elárulta, sorrendben a Puskás Akadémia, az ETO és a Honvéd gyűjtötte a legtöbb produktivitási pontot.

„Nálunk 21-22 évesen tartják késznek a játékosokat, de ez nem igaz, 18-19 évesen késznek kell lenniük. Például a horvátoknál és a szerbeknél már 17 évesen vannak élvonalbeli játékosok” – jelentette ki Csányi.

Az előadásában arról beszélt, 632 milliárd forint áramlott a magyar futballba az elmúlt 15 évben, ennek 95 százaléka sportszervezetekhez, ráadásul 90 százaléka az amatőr szervezetekhez került, 2010 óta 28 új stadion épült, 36-ot pedig felújítottak. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy elérték a nemzetközi szintet, azaz a lakosság négy százaléka futballozik, ami 308 ezer játékost jelent. A következő öt évben hasonló, 300 milliárd forintos lehetőségre számít a TAO-rendszer megmaradásával.

Csányi szerint futsalban tapasztalható a legnagyobb fejlődés, a női futballban pedig üdvözítőnek tartotta, hogy a Győr felzárkózott az MTK és az FTC párosához, „Csiki Anna személyében pedig itt is van Szoboszlai Dominik szintű labdarúgó.”

A játékvezetéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a döntési pontosság tíz év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt, ami összefügg a videobíró megjelenésével. Beszámolója szerit 14 súlyos hiba volt az elmúlt bajnokságban, de nem koncentrálódott egy-egy csapatra. A szakemberképzést illetően úgy fogalmazott, 103 pro licences edző került ki, de sajnálatosan kevesen kapnak lehetőséget.