Ahogy azzal az MLSZ új, ötéves stratégiáját – még az elfogadása előtt – elemző cikkünkben hosszabban is foglalkoztunk, a szövetség célja, hogy 2025 és 2030 között növelje a magyar és fiatal labdarúgók számát az NB I-ben és az NB II-ben, ezért az élvonalbeli kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen.

A teljes MLSZ-stratégia, benne a további célokkal és tervekkel ITT olvasható.

A közgyűlésen Csányi Sándor – akit ellenszavazat nélkül választottak meg újabb öt évre elnöknek – részleteket is elárult az új támogatási rendszerről, amellyel kapcsolatban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem egy kötelező szabály (ilyet az Európai Unió egyik alapelve, a munkaerő szabad áramlása miatt amúgy sem hozhatna az MLSZ), a betartása önkéntes alapon működik majd, az ösztönzött teljesítéséért „jutalom” jár. És persze a másik oldalról is vizsgálhatjuk: akik nem felelnek meg a követelményeknek, 500 millió forintos támogatásról mondanak le, és ami talán még jobban fájhat, hogy jelentős TAO-forrásoktól is eleshetnek.

„Azok, akik öt magyar játékost – azon belül egy U21-est – nem játszatnak az NB I-ben, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mondanak le. Ez igaz az NB II-re is, ahol kisebb összegről mondanak le, 300 millióról, ha nincs két U20-as, vagy külföldi játszik a csapatban. Utóbbi az NB III-as csapatokra is igaz. De az ösztönzőt be nem tartó csapatok nem csak arról az összegről mondanak le, amely a különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, arra is számíthatnak, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A TAO-ból nem zárjuk ki őket, mert lehetnek olyan infrastruktúrális létesítmények, ahol közös érdekünk, hogy a karbantartása megtörténjen, de az MLSZ elnöksége, amikor a TAO felhasználásáról dönt, akkor diszkriminálja azokat, akiknél ezek az arányok, ezek a szabályok nem lesznek követve. Ez azt gondolom, hogy egész nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen jobban koncentrálni a magyar játékosokra és a magyar fiatalokra” – mondta Csányi Sándor Telkiben.

Még a közgyűlés előtti gyorselemzésünkben vizsgáltuk meg az aktuális helyzetet, eszerint egyébként óriási változást nem hoz majd a csapatok több mint felének életébe az új támogatási rendszer, hiszen a 12-ből 7 csapat az új ösztönző nélkül is teljesítette a magyar játékperceket a hamarosan záruló 2024–2025-ös szezonban.

Ahogy az a diagramon is látszik, a csak magyar játékosokat foglalkoztató, friss kupagyőztes Paks mellett a kieső Kecskemét, az MTK, a Nyíregyháza, a ZTE, a Fehérvár és a DVSC teljesítette a magyar játékperceket, ők pedig ezért már most bezsebelhetik a jutalmat: Csányi Sándor elmondása szerint a fiatalajánlás teljesítéséért járó 325 millió forint felett még 175 milliót kapnak, azaz már most megkapják a teljes, 500 milliós támogatási összeget.

A maradék öt csapatnak (Újpest, DVTK, PAFC, Győr, FTC) erre már nincs esélye, ők az utolsó két fordulóban már biztosan nem érik el a teljesítéshez szükséges 14 850 magyar játékpercet.

Hány magyar kell az ösztönzőrendszer teljesítéséhez?

A Kettő:Egy podcast eheti adásában – amelyben Sallói Istvánnal, a ZTE sportigazgatójával beszélgettünk az új elvárásokról – is felvetődött, hogy van-e egyáltalán elég minőségi magyar játékos ahhoz, hogy mind a 12 csapat teljesíteni tudja a támogatási rendszer feltételeit. Ezzel kapcsolatban azt néztük meg, hogy a csapatok hány magyar (vagy magyar állampolgársággal is rendelkező) játékosnak adtak lehetőséget az NB I most zajló idényének első 31 fordulójában.

Természetesen itt is a Paks van az élen, Bognár György eddig 33 játékosnak adott lehetőség. Nem sokkal marad el a tolnaiaktól a Nyíregyháza és a Kecskemét (26-26 magyar játékos), de míg az előbbinél 11 légiós is pályára lépett, utóbbinál csak négy külföldi játékos kapott lehetőséget.

Több mint 20 hazai játékos szerepeltetésével hozta össze a magyar játékperceket az MTK és a Fehérvár is, míg az Újpest és a DVTK hiába vannak ebből a szempontból (is) a középmezőnyben, a játékperceket nézve nem feleltek meg az új ösztönzőnek.

A ZTE és a DVSC 16, illetve 14 magyarral is megoldotta, míg a három legkevesebb hazai játékost alkalmazó csapatnak, a PAFC-nak, a Győrnek és az FTC-nek nem is jött össze a 14 850 magyar játékperc.

Összességében tehát elmondható, ahhoz, hogy az ajánlásnak megfelelően a szezon végén átlagban meglegyen az öt magyar játékperce – amit esetleges sérülések, eltiltások és természetesen az adott labdarúgók formája és teljesítménye erősen befolyásol menet közben –, minimum nagyjából háromszor ennyi hazai labdarúgót kell a keretben tudnia a csapatoknak. De persze ez sem garancia a „sikerre”, ahogy azt a DVTK és az Újpest példája is mutatja.

Kérdés, hogy a magyar játékperceket nem teljesítő csapatok hogyan gondolkoznak majd, feltöltik-e a keretüket saját nevelésű fiatalokkal, vagy megpróbálnak magyar játékosokat igazolni – ez utóbbi mindenesetre könnyen jobb alkupozícióba helyezheti a hazai futballistákat.

Mennyit jelent valójában 500 millió forint?

Persze kérdés, hogy egy olyan csapatnak, mint például a címvédő és évről évre a nemzetközi kupákban is csoportkörbe jutó Ferencvárosnak mennyire kell izgulnia az új ösztönzőrendszer miatt.

Kubatov Gábor, az FTC elnöke „az elmúlt 14 év legnagyobb ostobaságának” nevezte az MLSZ döntését – mellette például az Újpest is közleményben állt bele a szövetségbe –, de továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy ahogy a fiatalajánlás, úgy az ötmagyaros ösztönző sem kötelező érvényű.

Megvizsgálva a legutóbbi lezárt, azaz a 2023-as üzleti év eredményeit – a 2024-es beszámolókat idén május 31-ig kell leadniuk a cégeknek, és így a sportklubokat működtető gazdasági társaságoknak is –, a Ferencvárosnak az ösztönző teljesítéséért járó 500 milliós támogatási összeg nem jelentős tétel.

A gazdasági társaság beszámolójából kinyerhető adatokat alapján készült G7-gyűjtés szerint a zöld-fehéreknek több mint 16 milliárd forint bevétele volt 2023-ban. Ez azóta nyilván nőtt, de ha csak ezt vesszük alapul, akkor az 500 millió forint az FTC 2023-as bevételeinek három százalékát jelenti.

Persze ahogy fentebb is utaltunk rá, a Csányi által emlegetett TAO-diszkrimináció már jóval fájdalmasabb lehet a nagyobb kluboknak is, ám az 500 milliós összeg sokkal inkább a kisebb kluboknak számíthat majd sokat.

A diagramon is látszik (az 500 milliót a zöld vonal jelöli), hogy a 2023–2024-es szezonban NB I-es csapatok közül például a Kisvárda bevételeinek harmadát, a KTE és a Mezőkövesd esetében az összbevétel egynegyedét, a ZTE-nél és a Paksnál pedig az egyötödét tette volna ki az 500 milliós támogatás.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a 12 csapatból talán csak a Ferencvárosnak nem lenne olyan fájdalmas az 500 millió forint elvesztése, a többiek jelentős részének fontos bevételi forrás lehet az ötmagyaros támogatási rendszer teljesítéséért járó összeg.

Kiskapuk a cél érdekében

Persze közel sem tudunk még minden részletet az új támogatási rendszerről, de az biztos, hogy apró kiskapuk lesznek majd benne. Ilyen lehet a honosított játékosok szerepe: statisztikánkban is a magyar játékpercekhez adtuk azon labdarúgók játékidejét, akik például az ukrán, román vagy szerb állampolgárságuk mellett megszerezték a magyart is (vagy mert egy rokonuk magyar volt, vagy mert már öt éve magyar csapatban szerepelnek).

Ennek köszönhetően például a Puskás Akadémia Ukrajnában született alapembere, a 2024 nyarán magyar állampolgárságot szerző Artem Favorov játékpercei is magyarokhoz számolhatók, vagy igaz ez a Győr háromszoros román válogatott alapemberére, Claudiu Bumbára, aki szintén rendelkezik magyar papírokkal is.

Kettős magyar állampolgárokat egyébként szinte mindegyik NB I-es csapatnál találunk, de ahogy Bumba példája is mutatja, vannak olyanok, akik a nagyobb képet vizsgálva aligha szolgálják azt a célt, amit az MLSZ el szeretne érni az új ösztönzőjével.

Emellett a játékpercek eloszlásával is játszhatnak majd a csapatok és az edzők, hiszen nem minden mérkőzésen kell egyszerre legalább öt magyarnak pályán lennie, hanem átlagban kell kijönnie a megadott játékpercnek.

Éppen emiatt elképzelhető, hogy a szezon elején és közepén még kevesebb szerepet kapnak egyes magyar játékosok, de mondjuk egy-egy középmezőnybeli csapatnál – amely a szezon végén már nem érhet oda a dobogóra és a nemzetközi kupaindulást érő helyekre, de a kieséstől sem kell félnie – előtérbe kerülhetnek a magyar játékpercek.

Ebből is látszik, hogy sok még a kérdőjel az új ötmagyaros támogatási rendszerrel kapcsolatban, így a következő szezon kezdetéig is biztosan sokat hallunk majd még róla. Ami biztos, hogy az m4sport.hu-n folyamatosan figyelemmel kísérjük az ehhez kapcsolódó híreket és reakciókat, valamint az új idényben a magyar játékpercek alakulását is.

OTP Bank Liga, 32. forduló:

május 16, péntek
18.15 Kecskeméti TE–Puskás Akadémia FC (M4 Sport és m4sport.hu)
20.30 Újpest FC–Nyíregyháza Spartacus FC (M4 Sport és m4sport.hu)

május 17., szombat
13.45 Zalaegerszegi TE FC–ETO FC Győr (M4 Sport és m4sport.hu)
20.00 Diósgyőri VTK–MTK Budapest (M4 Sport és m4sport.hu)

május 18., vasárnap
16.45 Debreceni VSC–Paksi FC (M4 Sport+ és m4sport.hu)
19.30 Ferencvárosi TC–Fehérvár FC (M4 Sport és m4sport.hu)