Várhidi Péter évekkel ezelőtt felhagyott az edzőséggel, legutóbb 2021-ben irányította a Kaposvárt. Azóta csak gyerekekkel foglalkozik, őket oktatja a futballra. A közelmúltban azonban megszólalt és jelezte, hogy Bartosz Grzelak távozása után magyar edzőt kellet volna kinevezni Újpesten szakvezetőnek.

„Csalódott vagyok… Egyrészt azért, mert a magyar edzők semmivel sem rosszabbak, mint azok a külföldiek, akiket a magyar klubok meg tudnak fizetni. Nem értem, hogy miért nem lehet megadni a lehetőséget azoknak a korábbi újpesti játékosoknak, akik bajnokok voltak, válogatottban szerepeltek és edzőségre adták a fejüket. Kimondhatom akár Véber György nevét is, de akár Pető Tamásét is. Gyuri újpesti kötődése és a játéktudása is megkérdőjelezhetetlen. Lehet, hogy lennének balhés meccsei, de ez benne van és azt hiszem, hogy akár Szlezák Zoltánnal közösen belekezdjenek a munkába. A szurkolók is hihetetlenül szeretik őket.”

Az egykori szövetségi kapitány elmondta, hogy ő már nem akar edző lenni, hiszen más világ van már, mint annak idején, amikor még ő is az élvonalban szerepelt, ahogy fogalmazott, akkor még szabadon dönthettek az edzők:

„Nagyon irigylem Bognár Györgyöt, mert neki sosem szólnak bele a munkájába.”

Azt is elárulta, hogy a pályafutása során nem egyszer szóltak bele olyan tulajdonosok a munkájába, akik amúgy nem értenek a futballhoz: „Én meg kellően konok és önfejű vagyok, így voltak nézeteltéréseim bőven.”

Várhidi Péter életének mindig is része volt a labdarúgás, hiszen édesapja Várhidi Pál, az Újpest játékosa, majd vezetőedzője volt és összesen öt bajnoki címet nyert a csapattal – négyet szakvezetőként. Az idősebb Várhidi óriási bravúrt ért el, hiszen 1974-ben bejutott a Bajnokcsapatok Európakupájának (BEK, ma már Bajnokok Ligája) elődöntőjébe, ahol azonban a világklasszisokat felvonultató német Bayern München megállította a lilákat. A sorsolásnál nem volt szerencséje a magyar együttesnek, de ezzel kapcsolatban Várhidi Péter elmesélt egy furcsa sztorit.

„Miután az Újpest továbbjutott a csehszlovák bajnok ellen felhívták édesapámat és megkérdezték tőle, hogy kivel szeretne játszani. A Bayern mellett a spanyol Atlético Madrid és a skót Celtic volt még az Újpest mellett és elmondta a kérdésre, hogy

elsősorban a Celtic-nek örülne, mert többször is kiverték már, az Atlético Madrid ellen is volt jó eredményük és megígérték neki, hogy majd valamelyik lesz.

Az UEFA-hoz közeli ember volt, akivel beszélt, de azt nem árulnám el, hogy ki volt ez.”

Várhidi Péter, maga is futballozott, ám a posztján a legendás Tóth József játszott, aki „arról is híres volt, hogy sosem sérült meg. Ezért aztán vélhetően én játszottam a legtöbbet a tartalékbajnokságba, ami megszűnt, így a Ganz-MÁVAG NB II-es csapatához igazoltam kilenc társammal, ott jól szerepeltünk, de az utolsó forduló előtt megmondták, hogy nem juthatunk fel.”

Az edzőségről aztán édesapja le akarta beszélni, de amikor a BVSC-ben szerepelt, akkor Kisteleki István javaslatára elkezdte megtanulni a szakmát.

Klubedzői pályafutásának csúcsa az volt, hogy 1998-ban bajnoki címet nyert az Újpesttel – talán a világon is egyedülálló, hogy a apa és fia ugyanazzal a klubbal lett bajnok. Ráadásul úgy lett első az Újpest, hogy kaotikus viszonyok, szinte pénz nélkül készültek.

„Az első évben mindjárt másodikok lettünk, én akkor még Nagy László segítője voltam. Amikor Lacit leváltották 1997 őszén, a negyedik meccs után, akkor azt mondták, hogy váltani akarnak, mert személyes problémái voltak Sólyom Sándor szakosztály igazgatóval. Úgy volt, hogy mindketten megyünk, de engem ideiglenesen kineveztek. Fazekas Lászlót, akarták hazahozni Belgiumból, de vele nem tudtak megegyezni. Négy meccs után az öltözőben Szlezák Zoltán mondta, hogy állapodjanak meg velem és végül meg is történt.”

Visszatérő kritikus megjegyzés az akkori csapattal kapcsolatban, hogy bár Várhidi Péterrel lett bajnok az Újpest, ez még Nagy László együttese volt.

„Sosem akartam ezzel szembeszállni. Nekem nagyon jó baráti viszonyom volt Lacival, amit sikerült néhány embernek tönkretenni. Minden meccs után beszéltünk, még sokszor hét közben is. Amikor Fehérváron megnyertük a bajnokságot, akkor az elsők között volt, akit felhívtam. A következő évben aztán minden félrcsúszott, akkor már semmi pénz nem volt, félévig nem kaptunk fizetést. Ebben a közegben kellett játszanunk és lettünk a bajnoki cím után harmadikok.”

Az M4 Sport online retro sorozatának korábbi részében éppen erről az időszakról született cikk, egészen konkrétan arról, hogy hónapokon keresztül tartotta magát az a hír, amely szerint az Újpest és az MTK egyesülésre készült. A tárgyalásokat Várhidi Péter vezette, mert akkor nemcsak edző, hanem ügyvezető is volt a klubnál.

„Megkeresett Várszegi Gábor, az MTK akkori tulajdonosa, hogy szeretne velem tárgyalni, mert van egy ötlete. Az volt a szándéka, hogy az Újpestbe épüljön be az MTK, össze akarta hozni a két csapatot. Új stadion, edzőpályák – tökéletes jövőkép volt. Már elárulhatom, hogy egy héten háromszor voltam nála, volt olyan, amikor éjfélkor hívott. Nem kevés kilométert sétáltunk le a kertjében. Nekem az volt az első kikötésem, hogy az Újpest nem sérülhet ebben az ügyben, de mondta, hogy ebben egyetértünk. A stadiont Újpest és Angyalföld határára akarta építeni és úgy gondolta, hogy a Vasassal közösen használnánk. Elmondtuk Szabó Bencének, az Újpest akkori elnökének, akinek szintén tetszett az ötlet. Ezt követően avatta be Derce Tamás, akkori kerületi polgármestert, aki ugyancsak benne volt és megszületett az ötlet, hogy a szurkolók elé tárják az ügyet. Nagyon nagy balhé volt az ankétokon, rosszul tálalták, az MTK-nál is tiltakoztak a szurkolók. Így aztán nem lett az egészből semmi.”

Miután az Újpest végül megmenekült, jöttek az új tulajdonosok és nem marasztalták Várhidi Pétert.

„Komoly sértéseket kaptam, pedig nekem köszönhetik, hogy oda kerültek. Ha nem lépünk akkor közbe, akkor egy szállodalánc vette volna át a klubot. Ők pedig nem akarták kifizetni az elmaradt béreket. Nagyon nagy küzdelem volt, hogy ne szerezzék meg a klubot.”

A már említett Kisteleki Istvánnak legközelebb akkor találkozott Várhidi Péter, amikor előbbi az MLSZ elnöke volt és szerződtette az utánpótlás-válogatottak mellé a szakembert, majd 2006-ban kinevezte szövetségi kapitánynak.

„Egy meccs volt hátra a szezonból, megkérdezték, hogy mit csinálnék, ha megkapnám. Elmondtam, hogy fiatalítanék, tetszett az ötlet és erre az egy mérkőzésre kineveztek. Kanada ellen nyertünk 1–0-ra, ami fontos volt. Ha jól emlékszem tizenhárom újonc volt a csapatban.”

Végül tizenhat meccsen volt szövetségi kapitány a szakember, akinek az irányításával a válogatott 3–1-re nyert az akkori világbajnok Olaszország ellen. Egy városi legenda szeriont a csapatnak nem volt nehéz dolga, mert a vendégek mulatoztak a találkozó előtt.

„Ez olyan magyaros nem? Hiába nyerünk, kell keresni valami hibát. Én azért láttam a feszültséget rajtuk, mert nem kikapni jöttek ide. Nagy balhé volt közöttük. A meccs után azonnal rohantak be a vezetők az öltözőbe és elmondták mindenkinek, hogy mi kell mondani: elsősorban gratuláltak a magyar válogatottnak. Nem hiszem, hogy mulatozni jöttek ide, ezt nem engedhették meg maguknak.”

Várhidi Péter elmondta, hogy nem számított a győzelemre, pláne akkor nem, amikor megszerezték a vezetést az olaszok. A meccsnek volt még egy fontos hozadéka, ezen volt először kezdő a válogatottban Dzsudzsák Balázs.

„A görögök és a norvégok ellen már lehetőséget kapott, de a világbajnok ellen már kezdő volt. Nyugodtan mondhatom, hogy ennek köszönheti az eindhoveni szerződését, mert fantasztikusan játszott.”

Az olaszok elleni találkozó után, ötből négy mérkőzést megnyert a csapat, nem véletlen, hogy Várhidi Péter szerződését meghosszabbították az MLSZ-ben. De…

„Már akkor megmondták, hogy maximum két mérkőzést kapok. Azzal indokolták, hogy összeraktunk egy olyan csapatot, amelyhez érdemes edzőt hozni. Én nem kaptam meg a lehetőséget. A szlovénok elleni találkozóra alig voltunk meg, majd nem sokkal később közölték, hogy jön Erwin Koeman.”

Várhidi pedig úgy ment, hogy maradt, mert továbbra is az MLSZ alkamazottja volt, így érhette az a megtiszteltetés, hogy leülhetett az U21-es válogatott kispadjára, amellyel 8–0-ra kikapott Szerbiában. A mérkőzés később bekerült a fogadási csalással meggyanúsított találkozók közé.

„Már a meccs előtt éreztem, hogy gond van. A mérkőzést le kellett játszani. Engem előtte már kineveztek az olimpiai válogatott mellé és azt mondták, hogy ilyen még nem volt ugyan, de Magyarországon két szövetségi kapitány lesz: Koeman a felnőttek mellett, én az olimpiai csapatnál, amelyel a londoni játékokra kellett volna kijutni. Kisteleki István és Koeman szólt nekem, hogy az U21-es csapattal valakinek el kell mennie két meccsre. Ezek szeptemberben voltak és a korábbi edző, Róth Antal szerződése az előző év végén lejárt, így kilenc hónapig nem találkozott a csapat. Hallottam olyan megjegyzéseket a játékosoktól, hogy ugyanazt kapja majd a szövetség tőlük, mint amit ők kaptak. San Marino ellen 5–0-ra nyertünk, majd utána több játékos lemondta az U21-es szereplést. Beledobtak minket ebbe a közegbe, azt is hallottam, hogy

Koemannak nagyon nem tetszett, hogy a volt szövetségi kapitány még ott vagyok és viszek egy csapatot.”

Ez a sok kérdést felvető 8–0-s vereség alapvetően befolyásolta Várhidi Péter további pályafutását. Egy korábbi nyilatkozatában az edző is ezt mondta, hozzátéve, hogy a tévés szakértői munka sem segítette a pályafutását.

„Akkora csalódás volt, hogy azt mondtam az egész futballt elfelejtem és nem dolgozom tovább.”

Ezt követően alacsonyabb osztályban vállalt munkát az egykori szövetségi kapitány. Dolgozott a BEAC-nál és az akkor még létező és NB II-ben szereplő Szigetszentmiklósnál is. Utóbbi csapattal bravúrokat is ért el, például legyőzte az élvonalba vágyó Pécset, amely azonnal szerződtette. Ezt követően azonban a többségében rosszul választott főnököket. A mélypont talán a tatabányai Massimiliano Caroletti volt, aki a felnőttfilmes szakmából érkezett a labdarúgásba.

„Bevállaltam a munkát, de amikor elkezdtem már láttam, hogy baj lesz, mert vállalhatatlan szerződések voltak. Az olasz játékosok nem véletlen jöttek ide, mert elképesztő pénzt kerestek. Ráadásul szponzorunk sem volt. Nem edzőnek mentem oda, de a végén nekem kellett leülni a kispadra. Aztán úgy jöttem el, hogy többhavi fizetéssel adósaim maradtak, de még ők voltak megsértődve, mert azt mondták, hogy a Lazióban is előfordul ilyen.”

Várhidi Péter jelenleg nyugdíjas nagypapaként éli a hétköznapjait és közben Nagykanizsán gyerekeknek tart edzéseket. Elárulta azt is, hogy néhányan az álatala felfedezett gyerekek közül többen is már a Zalaegerszeg színeiben futballozik.

„A futballból nálunk hiányzik a következetesség és az alázat. A gyerekeknek jobban kellene a futballhoz állniuk, kicsit unalmasnak tartják a technikai képzéseket. Akikkel elkezdtem négy évvel ezelőtt, azok alátámaszthatják, hogy jó úton járunk, igyekszünk színesíteni az edzéseket.”

A magyar futballban most (is) kulcskérdés az utánpótlás-nevelés és az, hogy az NB I-es klubokban több legyen a hazai játékos.

„Kellene, hogy legyen elég magyar játékos a kluboknak, de ha őszinte vagyok, akkor azt mondom, hogy nincs. Az igazán tehetségeseket elviszik külföldre, ezért mondtam néhány éve, hogy magyar válogatottja lehet az országnak, de klubcsapata nem. Nem tudunk elég játékost kinevelni, kicsit tartok tőle, hogy nem tudják majd megoldani, de törekedni kell rá, mert ha nem tesszük akkor sosem lesz.”

A válogatott meccsein Várhidi Péter rendszeresen ott van és tetszett neki, amit az elmúlt években látott.

„Sajnos azonban az a generáció, ami sikeres volt az elmúlt években kezd kikopni. Nem vagyok biztos benne, hogy a mostani lehetőségekkel Marco Rossi ugyanoda el tud jutni a válogatottal, mint korábbam egy picit talán szerényebb képességű futballisták vannak most. Nem a szervezettségről és a mentalitásról beszélek, hanem a tudásról és ezt a törökök elleni meccs is megmutatta. A válogatottban most inkább gürizős, jó mentalitású, jó szemléletű játékosok vannak, de nem ők döntik el a meccseket. Rossi pontosan annak az iránymutatója, aki a védekezésből is tud építkezni és nyerni. Van realitása annak, hogy előrébb lépjünk és ha valamikor van esély arra, hogy kijussunk a világbajnokságra, akkor most.”