Kemény fába vágtuk a fejszénket.

Eldöntöttük, hogy rangsoroljuk a Fradi egyeduralmát jelző, egymást követő hét elsőséget – ami klubrekord és csúcsbeállítás (a 60-as, 70-es években az Újpestnek sikerült hasonló) – elérő csapatokat.

Egyéni szempontrendszer alapján állítottunk sorrendet, nem csak az elért pontszám, az edzői stáb és a játékoskeret minősége számított. Figyelembe vettük a nemzetközi kupaszereplést, az ellenfelek és a játék minőségét, a háttérben húzódó sztorikat, a szurkolói hangulatot, a légkört, a külső körülményeket.

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, cikkünk végén szavazhatnak, szerintük melyik volt a legjobb bajnokcsapat az elmúlt hét évből.

7. Új szelek fújnak (2018/2019)

Rebrov megérkezik és elindítja a máig tartó sorozatot

A négy és fél évig regnáló Thomas Doll-lal 2016-ban, 12 év elteltével újfent bajnok lett a Ferencváros, de az ismétlés és az európai csoportkör nem akart összejönni. Nem egyből, a Maccabi Tel-Aviv elleni első körös Európa-liga-kiesést követően, de augusztusban a vérfrissítés mellett döntött a vezetőség. Az első öt fordulóban veretlen német helyére Szerhij Rebrovot nevezték ki. Sorsfordító döntés volt, az ukrán kezébe vette az irányítást, elkezdett felépíteni egy teljesen új filozófiát, és jelentősen kicserélődött a keret – Davide Lanzafame, Ihor Haratin, Lasa Dvali, Tokmac Nguen, Ivan Petrjak, Abraham Frimpong, Marcel Heister, Isael és Nikolaj Szignyevics egyaránt az érkezők között volt, míg a távozói oldalon Rui Pedro és Kjartan Finnbogason-féle légiósok voltak.

Az akkor még MOL Vidi FC néven futó fő kihívó a jelenleginél jóval erősebb játékerőt képviselt, az Európa-liga csoportkörébe is bejutott, címvédőként egyértelmű esélyesnek számított, de Rebrovval fölé kerekedett az FTC. Pedig kifejezetten döcögősen indult a szekér az ukránnal: a debütáló bajnokiján 1–0-ra győzték le a Mezőkövesdet, a 2–2-es Vidi elleni ikszet két újabb 1–0-s siker követte (Honvéd, Újpest), majd 2–2-es iksz a DVSC-vel, 1–0-s vereség a Puskástól, aztán a DVTK elleni 4–1-es sikerrel berúgta a motort. Az azt követő kilenc meccsből hármat ugyan elbuktak, a 22. fordulótól viszont hengereltek, a hátralévő 12 bajnokin csak egyszer kaptak ki és kilencszer nyertek úgy, hogy a Diósgyőrt 7–0-ra ütötték ki.

A fehérváriaknak esélyük sem volt a címvédésre, a 74 ponttal végző Fradi 13 pontot vert rájuk. A ferencvárosiak ezzel megszerezték a hőn áhított, 30. bajnoki címet jelző harmadik csillagot és elindították a máig tartó elképesztő sorozatot. Emlékezetes, hogy a vénaszkennert kifogásoló ferencvárosi B-közép tagjai csak 2017 ősze óta szurkolnak a Groupama Arénában – sokan biztosan emlékeznek november 4-re és a lécre szálló sas „üdvözlésére” –, ők 15 évet vártak arra, hogy ismét a kapu mögött ünnepelhessenek bajnoki elsőséget.

Ünneplés a táborral (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

6. A Fradihoz „illő és nem illő” edző (2021/2022)

Nem egyszerű felnőni Szerhij Rebrov örökségéhez.

A Rebrov hagyta űrt Peter Stögernek kellett volna betöltenie. Nem indult rosszul a közös projekt, sőt, a Slavia Praha bravúros legyőzését követően elérték a Bajnokok Ligája-playoffot, amelyben a végeredmény alapján két szoros meccsen alulmaradtak a Young Boys ellen.

Az El-csoportkör így is meglett, de az előző évi BL-csoportkörös szereplés miatt ezt jó néhányan csalódásként élték meg. A bajnokságban a 9. fordulóig hibátlanok voltak, de az El-ben sorozatban jöttek a vereségek – Bayer Leverkusen, Betis, Celtic –, igaz, a németeket a már tét nélküli utolsó fordulóban sikerült legyőzni 1–0-ra.

Stöger, a „finom úriember” (Fotó: MTI)

A mutatott játék gyakran ötlettelen, erőtlen volt, különösen a nemzetközi porondon, de a Rebrovnál megszokott hazai dominancia sem volt fellelhető, a keret minősége alapján többet vártak az osztrák trénertől, akitől a Puskás elleni döntetlen és a Debrecentől elszenvedett vereség után el is búcsúztak decemberben.

Lehetett hallani arról, hogy Stöger stílusa nem illeszkedett a Fradi-közeghez, hogy elvesztette az öltözőt. Utólag Kubatov Gábor el is ismerte, a keretük az osztrákhoz hasonló „finom úriembereket nem respektálja.” Tegyük hozzá, nem volt egyszerű dolga, Rebrov öröksége miatt magas elvárásoknak kellett megfelelnie, és a stílusváltás nem jött be.

A helyére a vasszigoráról ismert Sztanyiszlav Csercseszov érkezett, akivel végül nagyon magabiztosan behúzták az OTP Bank Ligát, az 59 ponttal második Kisvárdára 12 pontot vertek, és öt év után ismét megnyerték a Magyar Kupát.

Csercseszov a vasszigor mintaképe? (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

5. A „zűrzavar” éve (2023/2024)

Csúfos kiesés, beugrós mentés, a „showman” korai távozása.

Az előző évad tavaszi bukdácsolása rányomta a bélyegét a szezonkezdetre. A vezetőség és a játékosok részéről megingott a Csercseszovba vetett bizalom, de a megnyert bajnoki cím miatt furán nézett volna ki, ha kirúgják az orosz edzőt. Maradásának, a morál megromlásának súlyos következménye lett: a Bajnokok Ligája selejtezőjének első körében kiesett a magyar rekordbajnok, a félprofikból álló feröeri Klaksvík óriási meglepetésre 3–0-ra nyert az Üllői úton. Kubatov Gábor a szurkolókhoz hasonlóan nem viselte jól a hazai visszavágón elszenvedett csúfos vereséget, még aznap este kirúgta Csercseszovot, akiről az elnök utólag elárulta, az öltöző megette. A másnapi edzést már az addig háttérben tevékenykedő másodedző, Máté Csaba vezényelte.

Máté Csaba rövid idő alatt meggyőzte a szurkolókat (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Közönségszórakoztató játékukkal hamar, néhány meccs alatt kiengesztelték a BL-kiesés miatt dühös és csalódott szurkolókat, akik a „Játszik a Fradi” és Máté Csaba nevének skandálásával egyértelművé tették, ismét mögöttük állnak. Mondjuk ki, a „beugrósként” elkönyvelt Máté megmentette a szezont azzal, hogy bejuttatta a csapatot a Konferencia-liga csoportkörébe. Tíz meccséből kilencet megnyert, ez idő alatt tíz kapott gól mellett 39-et (!) szerzett a Fradi. Gyakorlatilag mindenki elkönyvelte, hogy ő a következő vezetőedző – e titulus szerepelt a neve mellett az edzői szoba ajtaján –, kivéve a magyar helyett külföldi edzőt preferáló vezetőséget. Inkább a „felsőpolcosként” beharangozott Dejan Sztankovicsot bízták meg a feladattal.

A játékosként BL-győztes Sztankoviccsal nem is ment rosszul a csapatnak, a 2.07-es pontátlag is erről árulkodik. A Fiortentina mögött továbbjutottak Kl-csoportjukból, a kupatavaszt jelentő rájátszásban a későbbi győztes Olympiakosz állta útjukat. Bár nem mindig volt egyértelmű, hogyan képzeli el a támadásépítést a szerb, folyamatosan jöttek az egyéni villanások (Marquinhos, Varga). A bajnoki címhez nem férhetett kétség, négy fordulóval a vége előtt bebiztosították azt.

Mégis keserű lett a szájíz az Üllői úton. Egy nappal a Paks ellen elbukott Magyar Kupa-döntő után, május 16-án váratlanul kivásárolták a szerződéséből Sztankovicsot, aki gyakran hangoztatta, mennyire fontos neki a klub, de még az Újpest elleni szezonzárót sem várta meg. A derbit Leandro vezetésével is behúzták a zöld-fehérek, de az ünneplésnél ott motoszkálhatott a fejekben, hogy „átvert minket” a Moszkvába meghajlás nélkül továbbálló „showman”.

Sztankovics megemelte a kalapját, majd eltűnt, mint szürke szamár a ködben (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

4. Az elmúlt hét év legneccesebb bajnoki címe (2024/2025)

Mi lesz, ha folyton kivásárolják az edzőket?

A vaskalapos elődökhöz képest eltérő karaktert neveztek ki a nyáron: a számottevő játékosmúlttal nem rendelkező, az edzői szakmába fiatalon belecsöppenő Pascal Jansen személyében igazi nyugat-európai, „új hullámos” edzője lett a Fradinak. Olyan, aki nyilatkozatainál megválogatja a szavait, gyakran hangoztatja a taktika, az adatok, a videoelemzés fontosságát.

Ahogy az várható volt, a holland ragaszkodott a néhol sematikussá váló pozíciós játékához. Nem azzal volt a gond, hogy nem jöttek az eredmények – ha a BL-csoportkör nem is, az El összejött, utóbbiban sima vereségek (PAOK, Anderlecht) mellett szép sikerekből (Nice, Dinamo Kijev, Malmö) is kijutott –, valahogy nem ment flottul a játék. Nagy különbségű győzelmek nem igazán ugranak be és helyenként szenvedősen jöttek az eredmények az NB I-ben, olyannyira, hogy a Puskás telelt az élen.

A drukkerek nem is sajnálták annyira az amúgy váratlan szilveszteri bejelentést, miszerint Jansent kivásárolta szerződéséből a New York City FC. Harminc meccs nem sok, de mintha már el is felejtették volna, ehhez hozzájárult, hogy a helyére valódi legendát, az ír Robbie Keane-t nevezték ki.

Jansen túl sokat akart átadni a játékosoknak?
(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nem volt zökkenőmentes a kezdés, a Frankfurt elleni 0–2 aláírható, az Alkmaar legyőzése pedig nagyon kellett az El-továbbjutáshoz, ám a rájátszásban rögtön elvéreztek a Plzen ellen. Közben a bajnokságban az MTK-val és a Zalaegerszeggel is ikszeltek, a Puskástól és a Pakstól pedig kikaptak. A kettős terhelés megszűnésének, valamint az ötvédős hadrendre váltásnak köszönhetően még időben észbe kaptak, a fásultságot levetkőzve „varázsütésszerűen” feljavult a csapat. Február óta nem találtak legyőzőre, a Kecskemétet „kicsit” a Nyíregyházát nagyon kiütötték, Keane kivívta a tiszteletet, s nem csak a jó eredményekkel. Felturbózta a már-már elfeledett arcokat (Pesics, Szalai Gábor), a télen kis híján kölcsönadott Tóth Alex pedig valóságos karmesterré vált a kezei alatt.

Végig fej-fej mellett haladtak a vérszemet kapó felcsútiakkal, és kétségtelen, a kiélezett harc az aranyért fokozta az izgalmakat, de erre feltehetőleg csak a paksi, a felcsúti és a semleges nézők vágytak, a fradisták minden bizonnyal aláírtak volna egy újabb „szétnyert” bajnokságot. Most azonban be kellett érniük az utolsó fordulóban behúzott elsőséggel (2–1-re győztek a Győr otthonában, így három pontot vertek a 66-ot gyűjtő PAFC-ra), ez a legneccesebben és legkésőbb megnyert bajnoki cím az elmúlt hét évből. Hiába alapkövetelmény a bajnoki arany, a zöld-fehéreknek az elmúlt évad intő jel, hogy nem kényelmesedhetnek el, mert a PAFC feltehetőleg a következő évadban is mindent megtesz majd, hogy megnehezítse a dolgukat.

Megküzdöttek érte, Robbie Keane-nel elérték a célt a zöld-fehérek (MTI/Purger Tamás)

3. A hegemónia megszilárdítása (2019/2020)

Rebrov előtt mindenki meghajol.

Kezdjük azzal, hogy a Fradi 15 év után ismét kivívta a csoportkörös szereplést a nemzetközi kupaporondon. A hazai Európa-liga-meccseken végig telt ház volt, a nyolcaddöntőbe jutás az Espanyolt, a Ludogorec Razgradot és a CSKZA Moszkvát felvonultató kvartettből mindössze két ponton ment el.

A bajnokságban 24 év után összejött a címvédés, a 13 pontos fölényes különbséget úgy sikerült kialakítani a 63 egységet gyűjtő Vidivel szemben, hogy a fehérváriaknak nagyjából azonos értékű, erősségű keretük volt.

Az álomszerű idényt azonban beárnyékolta a koronavírus-járvány, 2021. március 16-án felfüggesztették, majd május végén újraindították a bajnokságot. A szurkolók csak június 3-tól, ülésrend korlátozással látogathatták a meccseket, de a bajnoki címet legalább a csapattal ünnepelhették, még ha nem is telt ház előtt.

2. Nagy riválisok megregulázása (2022/2023)

Kupatavasz közel félévszázad után, baljós végjáték.

Csercseszov az idény első felében alaposan megörvendeztette a szurkolókat azzal, hogy a Slovannak 30, az ősi rivális Újpestnek pedig 12 év után sikerült visszavágni. Előbbit 5–3-as összesítéssel búcsúztatták a BL-selejtező 2. körében, utóbbinak visszaadták a 2010-es 6–0-t a Szusza Ferenc Stadionban. Nem csak az El-csoportkör jött össze, a Fradi a Trabzonsport, a Monacót és a Crvena zvezdát maga mögé utasítva csoportelsőként harcolta ki továbbjutást, ezzel 48 év után szerepelt újra európai kupasorozat tavaszi folytatásában.

A Bayer Leverkusen elleni következő fordulós kiesés várható volt, viszont a tavaszi folytatás, főleg a vége, borzasztóra sikeredett. Bár valós esély nem igazán volt a bajnoki cím elbukására, az utolsó tíz meccsen döcögött a játék, a 30. és a 33. forduló között egyetlen pontot sem gyűjtöttek a IX. kerületiek, a Kecskeméttel szembeni előny a végére öt pontra olvadt.

Egy későbbi interjúban az orosz vezetőedző elismerte, nagyon kellettek az NB I-be berobbanó Lisztes Krisztián góljai az elsőséghez. A fiatal támadó áprilisban rögtön duplával debütált a Fehérvár ellen, győztesnek bizonyuló találatot szerzett a derbin, kilenc bajnokin öt góllal és egy gólpasszal zárt.

1. Rebrov utolsó éve (2020/2021)

25 év után BL-csoportkör, a COVID leküzdése, kis híján veretlen bajnoki cím.

Normál keretek között, nyitott lelátókkal indult a szezon, ám a nagy Bajnokok Ligája-selejtezős menetelést az UEFA szabályozásai értelmében nem láthatták a Groupama Arénában a szurkolók. Kárpótolta őket a 25 éve nem látott siker, a BL-csoportkörbe jutás a Djurgarden, a Celtic, a Dinamo Zagreb bravúros kiejtését követően, a Molde elleni sorsdöntő meccs budapesti visszavágóján. Főleg azt a több száz drukkert, aki ugyan kivetítő előtt, de a stadion tövében élhette át a csodát, majd ünnepelhetett a beléptetőkapun túl megjelenő Rebrovval és a játékosokkal.

Akkor talán néhány óráig elfeledték a koronavírus-járvány megpróbáltatásait. Ám a rémálom nem ért véget, megjelent a második COVID-hullám, ismét zárt kaput rendelt el a kormány 2020 novemberében. Annyi kivételt tettek, hogy a Juventus és a Dinamo Kijevvel vívott hazai csoportmeccseken a helyszínen is szurkolhattak (előbbin közel 6500-an a Groupamában, utóbbin körülbelül 20 ezren vettek részt a Puskás Arénában), a Barcelona elleni 3–0-s zakót azonban csak a tévéből követhették.

A bivalyerős csoportból nem jött össze a továbbjutás, pandémia megkeserítette az élményt, a Magyar Kupa-győzelem is elmaradt, de az a Rebrov-csapat etalon volt. A hazai dominancia olyan szintet öltött, hogy sokan nem látták, mikor lehetne egyáltalán megszorongatni a zöld-fehéreket. Kis híján veretlenül hozták le a bajnokságot, csak a 2. fordulóból elhalasztott, 2021 januárjában pótolt meccsen kaptak ki a Diósgyőrtől. Emellett 23 győzelem és kilenc döntetlen volt a mérlegük, 69 rúgott és 22 kapott góllal. Az OTP Bank Ligát rekordot jelentő 78 ponttal húzták be (a 12 csapatos NB I-ben azóta sem gyűjtöttek ennél többet), utcahosszal, 20 ponttal maradt le a 2. Puskás Akadémia.

Myrto Uzuni, az utóbbi évek egyik legjobb légiósa (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mindezt úgy érték el, hogy a Transfermarkt alapján az akkori keretérték körülbelül a mostani fele volt, 25-28 millió euró, de olyan spílereik voltak, mint a később a Granadának 5 millió euróért értékesített, azóta 10 millió fölött értékesített Myrto Uzuni, a Juventus ellen is betaláló Franck Boli, Aissa Laidouni, Olekszandar Zubkov, a fénykorát élő Tokmac, Isael, Somália, Haratin, Samy Mmaee, Miha Blazic, mellettük a Dibusz–Botka–Lovrencsics–Sigér magyar keménymag is megvolt.

Rebrov 2018-tól 2021-ig tartó hároméves regnálása során folyamatos volt az előrelépés, az első idényében öt, a másodikban három, az utolsóban pedig egy vereséget szenvedett az NB I-ben. A kiugró utolsó évadjának viszont csúnya vége lett, sajtóhírek szerint a beleegyezése nélküli átigazolások és a Hajnal Tamással való ellentéte miatt kellett távoznia. Végül közös megegyezéssel bontottak szerződést, pedig az ukrán későbbi elmondása szerint ő még maradt volna. Távozása hidegzuhanyként hatott, s bár a hazai dominancia nem szűnt meg, nem lett kilátástalan a helyzet, de a 2020/2021-es kiíráshoz hasonló előnnyel azóta sem zártak NB I-ben. Továbbá az a fajta kontroll, nyugalmat árasztó játék – amikor szinte a meccs előtt odaadhatták a három pontot az FTC-nek – azóta sem tapasztalható, pedig az akkori legnagyobb kihívó Vidinek nem volt gyengébb a kerete, mint például a mostani Puskásnak.

Melyik edző múlhatja felül Szerhij Rebrovot a Fradi élén? (Fotó: fradi.hu)