A 2022–2023-as idényben történt bevezetése óta több alkalommal is foglalkoztunk (itt, itt, itt, itt, itt és itt is) az MLSZ ösztönzőrendszerével, amelynek célja, hogy a fiatal magyar labdarúgók több játéklehetőséghez jussanak az NB I-ben.
Kapcsolódó tartalom
Fordulat az NB I-ben: több mint másfélszer annyi játékpercet kaptak a fiatalok
Közel 9 ezer fiatalperc eltűnt az előző szezonhoz képest az NB I-ben
Fél távnál harmadannyival kevesebb lehetőség – így állnak a „fiatalpercek” az NB I-ben
Jelentősen kevesebb lehetőséget kapnak az U21-es magyar játékosok – de mi a helyzet a fiatalszabályból kiöregedőkkel?
A Honvédnál játszottak a legtöbbet, Kecskeméten voltak a legeredményesebbek – így teljesítettek az U21-es magyar játékosok az NB I-ben
Élen a Honvéd, az FTC a sereghajtó – így állnak az U21-es játékpercek az NB I-ben
A szövetség ennek érdekében megalkotott egy pontrendszert, amelyhez a központi támogatás kifizetésének egy részét köti: a szezon végén 325 millió forintos támogatást kap az a klub, amely a feltételrendszer minden elemét teljesíti.
Szokásunkhoz híven először gyorsan elevenítsük fel, hogy mit is jelent ez a klubok számára: a maximális támogatási összeg megszerzéséhez 29 700 pontot kell gyűjteni, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) a támogatott korosztályú (jelenleg 2004-ben vagy utána született) magyar játékos pályára küldésével kell elérni.
A pontszámítás jelenleg így működik:
- minden támogatott korosztályú (2004-ben vagy utána született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 10 pont/perc,
- minden, az előző szezonban még támogatott korosztályú, de már kiöregedő (azaz 2003-ban született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 5 pont/perc,
- minden további (2002-ben vagy előtte született) magyar vagy magyarral is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó 1 pont/perc.
Ez az MLSZ új stratégiájának elfogadása után, az ötmagyaros MLSZ-ösztönző bevezetésével némileg változni fog, ráadásul a központi támogatás is 500 millió forintra emelkedik majd (nem beszélve a Csányi Sándor MLSZ-elnök által beharangozott, az ösztönzőt nem teljesítő klubokat érintő „TAO-diszkriminációról”) – de ez még a jövő zenéje, előbb nézzük, hogy teljesítettek a fiatalok a mögöttünk hagyott idényben.
Tóth Alex lett a szezon felfedezettje az OTP Bank Ligában (Fotó: MTI/Purger Tamás)TÖBB MINT 10 EZER PERCCEL TÖBB LEHETŐSÉGET KAPTAK A FIATALOK
A játékpercekkel kapcsolatban most is fontos kiemelni, hogy a cikkben található táblázatokban csak a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi ráadásban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.
Kapcsolódó tartalom
Fél távnál fordulatról írtunk az előző szezonban látottakhoz képest, a lendület pedig kitartott, sőt: a fiatalok játékpercei a 2022–2023-as szezon összesítését is meghaladták. A mögöttünk hagyott idényben 64 támogatott korosztályú magyar labdarúgó 36 764 játékpercet kapott az edzőktől. Ha az előző évadhoz viszonyítunk, akkor még nagyobb a különbség: több mint 10 ezer percnyi plusz játékidőt kaptak a fiatalok a 2024–2025-ös szezonban.
A változást az is jól jelzi, hogy míg az előző szezonban mindössze hat olyan forduló van, amikor a fiatalok összjátékperce egy körben meghaladta az 1000 percet (ráadásul az a hat is az utolsó hat forduló volt, amikor már a legtöbb lényegi kérdés eldőlt), ezúttal az ezres határt a 33 kör kétharmadában, azaz 22-szer sikerült átlépni.
A csúcsot 32. forduló hozta, ott összesen 1601 játékpercet kaptak a fiatalok, de például a téli szünet után is van három kör (19., 20., 22.), amikor 1400 fölötti értéket találunk – utóbbihoz hasonló forduló csak kettő volt az előző idényben.
Ha a csapatokat külön-külön vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb fiatalnak a DVTK adott lehetőséget, a miskolciaknál tizenegy 2004-ben vagy utána született magyar labdarúgót találunk, míg az MTK-ban és a Fehérvárban 8-8 fiatal lépett pályára legalább egyszer. Ebből a szempontból a DVSC áll a lista végén 2 játékossal.
Sokkal többet árul el azonban a klubok fiatalokhoz való hozzáállásáról, hogy mennyi lehetőséget kaptak a támogatott korosztályú magyar labdarúgók.
A lista élén az MTK zárt, amelyben összesen 4116 játékpercet kaptak a „fiatalajánlásos” labdarúgók. Szintén 4000 perc fölött zárt a ZTE (4073) és a PAFC (4001). A középmezőnyben öt csapatot találunk 3000 perc fölött: a végül kieső Fehérvár (3635), az újoncként a negyedik helyig menetelő Győri ETO (3625) és a DVSC (két játékossal 3542 perc) zárt 3500 fölött, őket a DVTK (3335) és a Nyíregyháza (3200) követi.
A sorban a két ősi rivális, az Újpest (2171) és a bajnoki címét megvédő Ferencváros (2020) következik, míg 2000 fiatalperc alatt a Paksot (1537) és a bajnoki tabellán is utolsóként záró, így az élvonaltól búcsúzó Kecskemétet (1509) találjuk.
Ez alapján elmondható, hogy – az ösztönző bevezetése óta először – mindegyik csapat teljesítette a teljes központi támogatás megszerzéséhez szükséges 1485 fiatalpercet.
Ez egyébként az előző két szezonban egyaránt a Ferencvárosnak és a Fehérvárnak nem sikerült, most azonban ez a két csapat is vette az akadályt.
És ha már Fehérvár: ahogy az a fenti diagramon is látszik, a legnagyobb változás egyértelműen a Vidinél figyelhető meg. A most zárultat megelőző két szezonban összesen 1028 fiatalpercet produkált a székesfehérvári csapat, amely most nem sokkal maradt le a képzeletbeli dobogóról a 3635 fiatalpercével – más kérdés, hogy ez jelenleg aligha vigasztalja a Vidi-szurkolókat az élvonalbeli búcsú és a klub körül kialakult adok-kapok mellett.
A labdarúgókat egyénileg vizsgálva Pécsi Ármin zárt a legtöbb lehetőséget kapó fiatalok listáján: az ezüstérmes Puskás Akadémia – Golden Boy-díjra is jelölt – kapusa mindössze három bajnokit hagyott ki a szezonban. Mellette még négyen zártak 2000 játékperc felett: Dénes Csanád Vilmos a sok játékidő mellett rendkívül eredményes is volt a ZTE-ben, Tóth Balázs rendszeresen védett a Nyíregyházában, Szűcs Tamás a DVSC-ben, Tóth Rajmund pedig az ETO FC Győrben volt alapember.
Kapcsolódó tartalom
Az alábbi táblázat mind a 64 pályára lépő támogatott korosztályú magyar labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével pedig névre, csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk.
Pécsi Ármin kapta a legtöbb játéklehetőséget a fiatalok közül (Fotó: Puskás Akadémia FC)MEGINT SOKAT JÁTSZOTTAK A KAPUSOK; 2008-AS DEBÜTÁLÓ IS VOLT
Ahogy az lenni szokott, több csapat is egy fiatal magyar kapussal igyekezett megoldani az ösztönző állította követelményeket. A most zárult szezonban öt támogatott korosztályú kapus kapott lehetőséget: Pécsi Ármin, Tóth Balázs, Dala Martin és Simon Barnabás egyaránt ott van a 15 legtöbbet játszó fiatal között, míg az ötödik kapus, az MTK-ban két meccsen pályára lépő Csenterics Adrián volt. Ők öten hozták össze az összfiatalperc 22 százalékát, ezzel megelőzik például a hátvédeket, akik 12-en 5961 percet játszottak.
A legtöbben támadóposzton kaptak lehetőséget a fiatalok közül (szám szerint 26-an), a legtöbbet viszont a középpályások játszották (13 295 játékperc, amely az összes fiatalperc 36 százaléka).
A születési év szerinti megoszlást vizsgálva nem meglepő, hogy a támogatott korosztályban legidősebbnek számító 2004-esek kapták a legtöbb játéklehetőséget az edzőktől: 20 646 játékpercet, ami az összes fiatalperc 56 százaléka. Nem sokkal maradtak el tőlük a 2005-ösök, ők 21-en 14 016 percet játszottak.
A pályára lépők között találunk még 2006-os és 2007-es születésű játékosokat is, míg a legfiatalabb debütáló a Paks 2008-as támadója, Galambos János volt.
Dénes Csanád Vilmos (99) volt a szezon legeredményesebb fiatalja (Fotó: ZTE FC)A ZTE FIATALJAI VOLTAK A LEGEREDMÉNYESEBBEK
Pazar szezont zárt, így a ZTE bennmaradásában is nagy szerepet vállalt Dénes Csanád Vilmos, aki öt gól mellett hat gólpasszt is kiosztott. Remek szezonja volt a Ferencvárosnál Robbie Keane alatt berobbanó, két gólja mellett nyolc gólpasszt is jegyző Tóth Alexnek, de szintén szépen termelt Jurek Gábor (DVTK, 2 gól, 7 gólpassz) és Molnár Ádin (MTK, 1 gól, 6 gólpassz) is.
Akárcsak fél távnál, az idény végén is a ZTE fiataljai voltak a legeredményesebbek: nyolc gól mellett kilenc gólpasszt jegyeztek az egerszegiek. A gólok számát nézve jól teljesítettek a DVSC, az MTK és a DVTK „fiatalajánlásos” magyarjai is. Gólt három csapatnál nem jegyezhettünk fel: a KTE-nél, a Paksnál és a Nyíregyházánál nem tudtak betalálni a fiatalok.
Támogatott korosztályú gólpassz már minden csapatnál volt: a legtöbb itt is a ZTE-nél, míg a legkevesebb a Nyíregyházánál.
Eredményesség szempontjából Tóth Alexet még egyszer ki kell emelni, hiszen a szezon felfedezettjének választott középpályás szinte egymaga – egy Gruber-gól híján – hozta össze a Ferencváros fiatal kanadai pontjait.
Kapcsolódó tartalom
Hogy milyen változásokat hoz a fiatalok szerepeltetésében az ötmagyaros ajánlás bevezetése – vagy hoz-e egyáltalán, hiszen az öt magyar közül egynek továbbra is U21-esnek kell lennie – az hamarosan kiderül, de ami biztos, hogy a következő szezonban is figyelemmel kísérjük majd a fiatalperceket az OTP Bank Ligában.
Az OTP Bank Liga 2024–2025-ös idényének végeredménye