Kalmár Zsolt 17 tétmérkőzésen lépett pályára a 2024–2025-ös szezonban, áprilisban azonban egy térdműtét miatt másfél hónapra kiesett, de az elmúlt éveket tekintve is alaposan meggyűlt a baja a sérülésekkel – 2019 augusztusától 2020 februárjáig 138 napot kellett kihagynia bokasérülés miatt, majd 2021. április 1-én, még a DAC játékosaként olyan súlyos térdsérülést szenvedett, hogy 474 napot kellett kihagynia. Visszatérése után, 2023. november 26-án ismét súlyos sérülést szenvedett, a Kecskemét ellen, így másodszor is ki kellett hagynia az Európa-bajnokságot, s csak tavaly szeptember 22-én, a Puskás Akadémia ellen tért vissza. Legutóbb március 7-én, a Kecskemét otthonában lépett pályára.

A 30 éves középpályás az M4 Sportnak elmondta, reméli, hogy a Fehérvár hamarosan visszajut az NB I-be.

„Itt nem az utolsó pár meccsen múlott a bennmaradás, voltak ki-ki találkozók, ahol ha pontot vagy pontokat szerzünk, nem esünk ki. Egyetlen mérkőzést kellett volna megnyerni. Nehéz ilyenkor mit mondani és okoskodni, főleg úgy, hogy nem tudtam a pályán lenni. Reméljük, a Videoton visszajut az élvonalba, mert ott van a klub helye.”

Kalmár azt ugyanakkor még nem tudja, hol folytatja a pályafutását, a szerződése ugyanis lejár a fehérváriakkal.

„A jövőmet nem tudom, a legfontosabb, hogy egészséges legyek, amivel jó úton haladok, és ha bármilyen olyan lehetőség jön, akár külföldről, akár itthonról, akkor már száz százalékos legyek. Erre fogok koncentrálni a következő hetekben, építem magam, hogy minél fittebb legyek, aztán ha bármi jön, egyből mehessek. A szerződésem lejár a Vidivel, meglátjuk, hogyan alakul a folytatás. Vannak beszélgetések, de semmi konkrétum nincs, főleg, hogy sérülésből jövök vissza. Nem egy hosszú sérülés, de pár hónapot ki kellett hagynom, meglátjuk a következő hetekben.”

Mint kiemelte, a válogatottba való visszakerülés számára most inkább egy álom, az elsődleges viszont az, hogy ismét játékba tudjon lendülni.

„Mindig őszinte vagyok, a válogatott számomra most egy álom, nem cél, hiszen ennyi sérülés után nem tudtam játékba lendülni. A cél, hogy a következő hónapokban folyamatosan játsszak és meglegyen a kilencven perces terhelés, ha pedig a teljesítményemről úgy látják, akkor Marco Rossi kiértékeli és eldönti, tudok-e segíteni a csapaton vagy sem. Ez egy távoli álom most számomra. Nagyon is kárpótolna, ha ott lehetnék a vb-n, hiszen negyven év után tudnánk kijutni. Szívem szerint mindent kárpótolna, miután sérülések után két Eb-ről is lemaradtam, és számomra már azokkal is egy álom vált volna valóra.”