Bognár György tudja magáról, hogy megosztó személyiség, de nem érdekli, mert nem akar megfelelni senkinek – azt teszi, azt mondja, amit helyesnek vél.
„Ha gondolok valamit, és úgy érzem, azt el kell mondanom, akkor megteszem. Mitől, kitől féljek 64 évesen?” – mondta az Eldoblak edzésre című műsorban Bognár György, aki elárulta, valószínűleg akkor „edződött” meg, amikor 17 évesen egyedül felkerült Budapestre Bajáról.
A Paksot tavaly és idén is Magyar Kupa-győzelemre vezető tréner kiemelte, az életben meg kell tanulni veszíteni ahhoz, hogy igazán nyerni lehessen – ezt a leckét légiósként kezdte megtanulni, de játékos-pályafutása után értette meg teljesen. Azért tartja különösen fontosnak a vereség elfogadását, mert az edző félelme befolyásolhatja a játékosok magabiztosságát is.
„Nagyon sok edzőm volt, aki remegett a meccsek előtt. Én ezt nem akartam átélni. A félelem átragad a játékosokra, ezt futballistaként átéreztem. A magabiztosság nagyon fontos. Erre mondom, hogy meg kell tanulni veszíteni. Sokszor egyébként a győzelmeket sokkal nehezebb feldolgozni, nagyon kell figyelni, hogy a földön tudj maradni. Ha te így viselkedsz, a játékosok is ehhez igazodnak.”
Legbefolyásosabb edzőiként Mezey Györgyöt és Verebes Józsefet nevezte meg. Verebes megtanította neki, hogy a „sportban sok mindent lehet, de félni nem”, emellett szabadságot adott a játékosainak, hagyta őket kibontakozni. Mezeyről elmondta, évtizedekkel megelőzte korát, s még most is tudja hasznosítani bizonyos taktikai elképzeléseit, amelyeket a válogatottnál tanult a mesteredzőtől.
„Sokszor kérdezik, hogy merek ennyire nyitottan játszani, az ellenfél térfelén letámadni? Azért, mert 40 évvel ezelőtt is ebben a rendszerben játszottam játékosként.”
Bognár többször nyilatkozott kritikusan, szkeptikusan a modern futball új szerepköreiről, vívmányairól, köztük az adatokról, így az xG-ről is. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott elvei mellett most is kitart.
Kapcsolódó tartalom
„Ez úgy működik, hogy sportigazgatóként, ügyvezetőként állást keresünk a haveroknak, és kinevezünk erőnléti edzőt, videoelemzőt, rehabilitációs edzőt. Ezek közül egyedül utóbbi nagyon fontos. Vannak az adatok: azoknak van szüksége a konkrét, objektív számokra, akik nem értik, amit látnak a pályán. Nem szabad elveszni a részletekben, ez a labdarúgás maximum 5 százaléka. Nem hagyom, hogy önjelölt emberek erre támaszkodva építsék magukat. Miért lenne szükség erőnléti edzőre, ha vezetőedzőként én határozom meg az edzés mennyiségét, a terhelést. […] Nálam egy ember el tudja végezni a bemelegítést, a gyorsasági állóképesség fejlesztését, plusz ellátja a pályaedzői munkákat.
Hozzátette, van olyan csapat, ahol húsz ember dolgozik, például bedobásedző is, pedig szerinte nem kell ennyi ember, nem szabad feldarabolni az edzői szakmát. „Nem ettől lesz jobb valaki.”
E témák kapcsán Bognár György kitért a Diósgyőrtől mindössze hét hónap után távozó, modern szemléletmódot követő 28 éves Horváth Csenger sportigazgatóra is.
Kapcsolódó tartalom
„Diósgyőrből elment a sportigazgató srác, aki felállított egy olyan területet, hogy teljesítményedző… »Hülyén fogok meghalni«, azt sem tudom, mi az. Vajon az mit csinál? Edző nélkül is meglehet állapítani, hogy valaki nyer vagy nem nyer.”
Többször felmerült a sajtóban és szurkolói körökben, hogy Marco Rossi szövetségi kapitánynak több paksi játékost kellene meghívnia a válogatottba. Erről is elmondta véleményét Bognár:
„Olvasgatom, hogy Rossi beválogathatna több játékost tőlünk, hiszen jó teljesítmény nyújtanak. Nekünk nincsenek kiemelkedő játékosaink, mondjuk egyet-egyet azért meg lehetett volna hívni, például Papp Kristófot, aki válogatott szinten is jól teljesítene. Abban biztos vagyok, hogy jobb, mint Nikitscher vagy Callum Styles. Persze ez nem az én dolgom, ezt Marcónak kell látnia. Abban igaza van, hogy nálunk inkább a csapategység erős, nem az egyének.”
Kapcsolódó tartalom
A szakember beszélt még a Paks sikereiről, amelyeket az erős csapategységnek és a szórakoztató, támadó futballt előtérbe helyező filozófiának tulajdonít. Kiemelte, hogy a klub a magyar játékosok potenciáljának maximalizálására összpontosít, és az erős csapatjátékuknak köszönhetően még a képzettebb nemzetközi ellenfelekkel szemben is versenyképesek lehetnek.
A teljes beszélgetés: