A Magyar Labdarúgó Szövetség múlt kedden közölte, új fegyelmi szabályzata – a FIFA és az UEFA gyakorlatának megfelelően – zéró toleranciát alkalmaz rasszista, diszkriminatív megnyilvánulások, így a „cigányozás” esetében is. Ennek ellenére a hétvégén elrajtoló Fizz Ligában több találkozón is hallani lehetett ilyen rigmusokat. A szövetség úgy véli, az üzenetet sajnos nem mindenki értette meg.
Kapcsolódó tartalom
„A fegyelmi szabályzat szigorítását illető döntés közvetlen előzménye a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2025. május huszonnyolcadikán kiadott körlevele. A FIFA ebben értesítette a kétszáztizenkét tagszervezetét, hogy a nemzetközi szövetség rasszizmus elleni fellépése változatlan. A kötelező előírás szerint a FIFA fegyelmi szabályzatának rasszizmus elleni pontjait azonos tartalommal kötelező beépíteni minden tagország a fegyelmi szabályzatába, legkésőbb 2025. december harmincegyedikéig” – hangsúlyozta a Nemzeti Sportnak Vági Márton, az MLSZ főtitkára.
Vági részletezte a lapnak, mit tartalmaznak mit tartalmaznak a rasszizmus elleni fellépést erősítő pontok a FIFA-körlevélben.
„A rendelkezések a diszkrimináció és a rasszista visszaélések kezelésére magukban foglalják a mérkőzés alatti háromlépcsős diszkriminációellenes eljárás bevezetését, az érdekelt felek felhatalmazását az incidensek azonnali bejelentésére, szigorú büntetéseket és megemelt összegű pénzbírságokat, akár ötmillió svájci frankig. Valamint felhívják a figyelmet a beavatkozás jogára, amennyiben a tagszervezetek gyakorlatát, egyes döntéseit nem találják megfelelőnek. Az első alkalommal legalább szektorbezárást, az újabb előfordulások esetén már zárt kapus, illetve több mérkőzésre kiszabható zárt kapus büntetést kell alkalmazni, egyre növekvő pénzbírsággal együtt. A büntetések kiszabásakor nem lehet mérlegelni, zéró toleranciát ír elő a nemzetközi szövetség.”
Vági Márton elismerte, az MLSZ által alkalmazott fegyelmi szabályzat elfogadása a szövetség elnökségének joga és felelőssége, de vannak olyan pontok és büntetési tételek, amelyeket a FIFA előírásai alapján azonos tartalommal, kötelezően kell alkalmazniuk.
„Amikor egy nemzeti szövetség felvételét kéri a FIFA-ba vagy UEFA-ba, akkor vállalja, hogy a nemzetközi szövetségek előírásait és szabályzatait magára nézve kötelezőnek tartja, azokat nem vitatja. Amennyiben egy tagszövetség nem tartja be a FIFA vagy UEFA valamely előírását, akkor a két szervezet bármelyike vizsgálatot indíthat, felfüggesztheti, vagy akár meg is szüntetheti a tagságot. Ennek első lépéseként kizárhatja az adott ország válogatottját és a klubcsapatait a nemzetközi versenyekből. A FIFA és az UEFA már évek óta alkalmazza ezeket az elveket, például a magyar válogatott vagy a nemzetközi kupákban induló magyar csapatok mérkőzésein, de mostantól azt is ellenőrzik, hogy a szövetségek a saját versenyrendszereikben is alkalmazzák-e ugyanezek az elveket és büntetéseket” – tette hozzá.
Az NS felvetette neki, hogy az MLSZ korábban kevésbé büntette a cigányozást. Mint elmondta, eddig is büntették az említett cselekményeket, de elsősorban pénzbírság alkalmazásával, mert az elmúlt évtizedben igyekeztek elkerülni a zárt kapus vagy pontlevonásos büntetés alkalmazását, ám most – minden tagországra érvényesen – erre a gyakorlatukra kaptak egy szigorító felhívást.
Hiába a szurkolók tüntetése, nyomása, Vági leszögezte, az MLSZ-nek nincs valós mozgástere ebben a kérdésben.
„Ellen lehet állni a nemzetközi szervezetek előírásának, de az azonos lenne a szervezetekből való kilépéssel. Ha a válogatott ott akar lenni a vébéselejtezőkön, a legjobb magyar csapatok szerepelni akarnak a BL-ben és a másik két kupában, akkor alkalmazni kell ezeket a szabályokat. Nem tudunk visszalépni azért sem, mert a cigányozással kapcsolatban számos hazai szervezet, és maga a kormányzat is megkereste és felszólította az MLSZ-t, hogy tegyen határozott lépéseket az egyre gyakoribb és egyre vulgárisabb jelenséggel szemben. Harmadsorban nem várható visszalépés azért sem, mert az MLSZ vezetősége teljesen egyetért az elvárással: a labdarúgó-mérkőzéseken nincs helye a gyűlöletnek, mások indokolatlan szidalmazásának.”
Hozzátette, a drukkerek számos megengedett módon szidhatják a játékvezetőt, az ellenfél játékosait vagy szurkolóit, az MLSZ-t vagy annak vezetőit, de ez semmilyen módon nem lehet rasszista, kirekesztő, gyűlöletkeltő. Leegyszerűsítve: az eddigiekhez képest csak annyit várnak el, hogy tűnjön el a cigányozás a stadionokból.
Vági a sokat vitatott hazai és fiatalszabályra is kitért:
„Másfél évvel ezelőtt jeleztük az NB I-es és NB II-es kluboknak, hogy mit tervezünk a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ez idő alatt több alkalommal és több fórumon is egyeztettünk a csapatokkal az elképzelésről, amely röviden így foglalható össze: az NB I-ben legalább öt magyar, köztük egy U21-es korú játékos szereplése az elvárás, az NB II-ben pedig csak magyarok játsszanak és két U20-as korú játékos legyen köztük. Ami ebből kötelezővé tehető, azt a versenykiírásban megtettük, ami pedig nem, arra a csapatoknak járó marketingpénzek elosztásába építettünk be pénzügyi motivációként. Szerintem világos, és másfél év alatt erre fel lehetett készülni.
Ugyanakkor az akadémiai utánpótlásképzésért a sportkormányzat a felelős. Ők a saját hatáskörükben hoztak olyan, csak az akadémiákra vonatkozó döntéseket, amelyek célja egybeesik az MLSZ szabályával, de a szövetség előírásánál egyrészt szigorúbb követelményeket tartalmaznak – vélhetően a célok gyorsabb elérése érdekében –, másrészt viszont rugalmasabb elszámolási feltételeket alkalmaznak, mint a szövetség. Fontos megemlíteni, hogy a feltételek teljesítése esetén ezek az akadémiák igen jelentős forrásokhoz jutnak a többi egyesülethez képest. És itt is igaz, amit fentebb mondtam: nem kötelező a szabály, hanem pénzügyi motivációs eszközként választható. Az MLSZ szabálya tehát egyértelmű és régóta ismert, a kilenc kiemelt akadémiára vonatkozó ösztönző előírások később születtek meg, és szigorúbbak. Ez idézte elő a – részben érthető – kritikákat, amelyek azonban nem a szövetséget illetik. A jövőben jobban össze kell hangolni az intézkedéseket. Mindennel együtt szeretném hangsúlyozni, hogy az MLSZ elismeri a sportállamtitkárság szándékait, egyetért azokkal és mindenben támogatjuk a sportkormányzat akadémiákkal kapcsolatos törekvéseit.”
A Nemzeti Sport információ szerint az elmúlt napokban az NSMI részéről Liszkai Dezső igazgató és Szalai Ádám szakmai és képzési tanácsadó, korábbi 86-szoros válogatott labdarúgó egyesével tárgyalt a klubokkal a feltételekről, és kötött rugalmas keretek között egyedi megállapodásokat. A csakfoci.hu ehhez kapcsolódóan úgy értesült, hogy a nemzetközi porondon szereplő csapatoknál a fiatal magyar játékosok percei a nemzetközi mérkőzéseken is beleszámítanak, méghozzá többszörösen.
Mint ismert, a magyar szövetség májusban jelentette be az „ötmagyaros” ajánlást, melynek értelmében a pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy csapatonként átlagban öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán az NB I-es mérkőzéseken, ebből egy főnek U21-es játékosnak kell lennie.
A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet azonban a hét elején egy, az MLSZ 4+1-es elvárásánál szigorúbb, 3+2-es előírásról tájékoztatta azokat a klubokat, amelyek kiemelt akadémiával rendelkeznek – erre utalt legalábbis szerdán Kovács Zoltán diósgyőri sportigazgató a klub közleményében.