A történtek teljes megértéséhez április végéig kell visszamennünk az időben, amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség közzétette 2025–2030 közötti stratégiájáról szóló tervezetét, amelyet a május 9-i közgyűlésén el is fogadott.

Ebben többek között egy olyan pont is szerepelt a stratégiai célok között, hogy „a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben”, ennek érdekében pedig elfogadták, hogy az élvonalbeli kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz kötik, hogy minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen.

A hírek megjelenése környékén még volt némi zavar, hogy átlagot fog-e vizsgálni az MLSZ vagy ténylegesen végig a pályán kell lennie öt magyar labdarúgónak, de végül utóbbi lett a helyes, miután ezt június végén tisztázta a szövetség – erről részletesen egy kicsit később.

Nagyjából egy héttel a Fizz Liga rajtja előtt jött azonban az újabb csavar: Kovács Zoltán, a DVTK sportigazgatója szellőztette meg, hogy a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) arról tájékoztatta az érintetteket, hogy az államilag kiemelt akadémiát működtető kluboknak egy másik, 3+2-esként emlegetett ajánlást kell teljesíteniük az akadémiai támogatás megtartásának érdekében, és egy helyett kettő-három magyar fiatalt kell pályára küldeniük a bajnokságban minden mérkőzésen.

A kialakult helyzet miatt július 30-án sajtóbeszélgetést tartott a sportállamtitkárság, így többek között az ott elhangzottak alapján nézzük, pontosan minek kell megfelelniük és ezért mit kapnak majd a 2025-2026-os szezonban az egyes csapatok.

Amit az MLSZ 4+1-es ajánlásáról tudni kell

Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: ahogy azt fentebb is írtuk, a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a májusi közgyűlésen fogadták el. Lényege– ahogy az a június végi pontosításnál kiderült –, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia.

Az MLSZ dokumentumtárában megtalálható, a részletszabályokat tartalmazó hivatalos határozat szerint öt hazai labdarúgónak minden egyes bajnoki mérkőzésen végig a pályán kell lennie (azaz cserénél erre figyelnie kell az edzőknek), kivétel ez alól csak akkor van, ha valamelyik – az előírásoknak megfelelő – labdarúgót kiállítják, illetve ha sérülés történik, a csapatnak pedig már nincs több cserelehetősége.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ösztönző, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatásban részesülnek – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyi az előző két szezonban járt annak a klubnak, amely teljesítette a fiatalajánlást.

Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára (összesen 280 percet hoztak össze). A lilák ezzel egyedüliként nem teljesítették a magyar játékperceket a nyitókörben (ahogy az a fenti diagramon is látszik), mellettük viszont a ZTE-nek és a Nyíregyházának nem jött össze a szükséges fiatalperc, így az 500 milliós támogatásnak máris búcsút inthetnek.

Lemondania azonban ennek a három klubnak sem kell még az MLSZ teljes támogatási összegéről, mivel a szövetség bevezetett egy átmeneti szabályt, amely alapján kizárólag a 2025–2026-os idényben a 2024–2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként – ebben az esetben viszont „csak” az előző szezon díjazása, azaz 325 millió forint jár.

A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.

Ez alapján tehát az Újpestnek, a ZTE-nek és a Nyíregyházának is van még esélye, hogy az átlagos magyar és fiatal játékperceket összehozza – ahogy az például az előző szezonban mind a tizenkét élvonalbeli csapatnak sikerült.

Végül jegyezzünk meg egy fontos mellékszálat: a magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárok – így például Artem Favorov (PAFC), vagy éppen a háromszoros román válogatott Claudiu Bumba (ETO) – is megfelelnek az MLSZ ajánlásának.

Amit az NSMI produktivitási rendszeréről tudni kell

A helyzet itt már valamivel összetettebb, mint az MLSZ-ajánlásnál, még úgy is, hogy azt fontos hangsúlyozni, hogy a produktivitási rendszer nem újdonság, az már két éve használatban van.

Nézzük tehát röviden az NSMI (Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet) ösztönzőjének felépítését és működését, amiről szerdán, egy közel kétórás sajtóbeszélgetésen Szalai Ádám (mint az NSMI módszertani igazgató-helyettese) és Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mondott el részleteket.

Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a sportállamtitkár szerdán elmondta, hogy a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így 2025. január 1-jétől kiesett a kiemelt állami akadémiák köréből.

Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at. Ez az arány fokozatosan tolódott el, tavaly 65-35 százalék volt, míg a most indult szezontól kezdve 50-50 százalékra módosult.

Emiatt – és ezt Schmidt mellett Szalai is hangsúlyozta – a produktivitási rendszer betartása vagy be nem tartása nem fenyegeti az akadémiák létét, az üzemeltetésre szánt támogatás mellett a sportszakmai rész minimum felét is biztosan megkapják.

A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel.

Viszont ahogy azt kiemelték a sportvezetés részéről, a produktivitási rendszer nem kötelező érvényű, az akadémiai rendszerből a vállaltak nem teljesítése esetén sem esik ki senki.

„Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ennek ellenére bárki mondhatja azt, hogy én nem szeretnék ezekkel a támogatásokkal élni, de akkor magának kell megoldania gazdaságilag. Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni. Számomra egy ilyen rendszer lenne a legjobb példa a magyar labdarúgásban, viszont ameddig ez nem sikerül, szerintem nagyon fontos, hogy a támogatásokkal legyen egy felelősségvállalásunk” – fogalmazott Szalai Ádám, aki a produktivitási rendszer működéséről is megosztott részleteket.

Jelenleg tehát a produktivitási rendszer (amely mint az később látszik tévesen terjedt el 3+2-es ajánlásként) lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni. Ráadásul különböző szorzók is párosulnak ehhez, például a nemzetközi kupákban pályán töltött időt nagyobb súllyal számolják (BL- és El- selejtezők és főtáblás meccsek esetében kétszeres, a Konferencia-ligánál másfeles a szorzó).

Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek – éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt. Szalaiék szerint a lényeg, hogy a szezon elején meghatározott fiatalpercet elérjék a klubok, de például lehetőség van a produktivitás „kipörgetésére” akkor is, ha egy klub mondjuk télen a top nyolc bajnokságba értékesíti egy fiatal játékjogát, és ez a fiatal abban a bajnokságban pályára is lép – az ottani perceit ugyanis magasabb szorzóval beszámíthatja a hazai klubja a produktivitási rendszerbe.

A korábbi válogatott csatár azt is hozzátette az NSMI részéről nyitottak, hogy mindenki számára teljesíthető legyen a rendszer, azaz ha van egy reális ok, amit csak közbeavatkozással lehet kezelni (ilyen lehet például egy súlyosabb sérülés), akkor az adott mérkőzés után le kell ülni, és lehetőség van egy új egyezséget kötni – Szalai szerint a lényeg, hogy lássák az elmúlt két évben látott fejlődést.

A szerdai beszélgetésen azt a sajtóhírt is megerősítették, hogy minden egyes érintett csapattal külön megállapodást kötött az NSMI, azaz nincs egy egységes határ, amit el kell érni az érintett kluboknak a fiatalpercekkel.

„Szalai Ádámék mindenkivel kezet fogtak és megállapodtak, aki ezzel ellentéteset állít, az nem felel meg a valóságnak” – mondta Schmidt Ádám, aki többször is hangsúlyozta, hogy nincsenek nyitott kérdések, folyamatos diskurzus és egyeztetés van az akadémiákkal.

Szalai kiemelte, az összes kiemelt akadémiával rendelkező klubbal folyamatos kapcsolatban vannak, a játékperceket minden klubbal, sportigazgatóval, akadémiai igazgatóval és edzővel letárgyalnak, és eddig minden egyes tárgyalás kézfogással fejeződött be.

„Olyanra még nem volt példa, hogy bármilyen játékpercet szerettünk volna a »torkukon letolni«, ahogy azt az elmúlt időszakban olvastam.”

Természetesen felvetődött, hogy nyilvánossá tehetnék a klubok által vállalt fiatalperceket (a DVTK részéről Kovács Zoltán korábban elárulta, hogy 7000 percet vállaltak), ám „a zárt ajtók mögötti egyeztetéseken elhangzottakat előzetes jóváhagyás nélkül”, etikai és jogi okokra hivatkozva a két sportvezető egyelőre nem osztotta meg az újságírókkal. A sportállamtitkár ugyanakkor ígéretet tett rá, hogy egyeztetni fognak az akadémiai vezetőkkel, hogy közreadhassák ezeket a számokat, mivel ebben „nincs semmi ördögi titok”.

Válasz a kritikákra: nem nehezítik meg és nem lehetetlenítik el senkinek sem a munkáját

Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként. És mivel nincs benne újdonság, a sportállamtitkár nem gondolja, hogy az elmúlt napokban néhány edző által elmondottakkal ellentétben bárkinek a munkáját megnehezítette vagy ellehetetlenítette volna.

Arra az újságírói kérdésre, hogy sérti-e a versenysemlegesség elvét, hogy jelenleg hét klubra más szabály vonatkozik, mint a maradék öt NB I-es csapatra, a sportállamtitkár elmondta, ha valaki olyan mértékű állami támogatásban részesül, mint amilyenben az államilag elismert akadémiák, akkor tőlük okkal és joggal várhatjuk el, hogy rájuk némileg más szabály vonatkozzanak.

Szalai elmondta, nem teljesen érti a kritikákat, és hogy miért ne tudnák ezeket a játékperceket teljesíteni a klubok, mivel ezeket mindenkivel megtárgyalták, és az előző szezonhoz képest 10 és 20 százalék közötti növekedést kértek átlagosan.

A sportvezetés tehát állítja, nincs újdonság abban, amit az állami támogatásért cserébe kérnek, de ígérik, ha valaki igényli, azzal újra leülnek átbeszélni a támogatási rendszert.

Ami biztos, hogy az m4sport.hu-n a teljes szezonban kiemelten követjük majd, hogyan alakulnak a magyar és a fiatalpercek a Fizz Ligában.