Szöllősi szerint Mezey György „maga volt a magyar futball elmúlt fél évszázada”.
„Minden, ami történt, ahhoz valamilyen módon köze volt. Minden tehetséghez, aki felbukkant, minden fejleményhez, ami a sportágban bekövetkezett” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Mezeynek, akárcsak, mint műfajukban a nagy magyar költőknek, művészeknek, volt egy küldetéstudata az egész magyar futballért.
„Azért dolgozott hosszú éveken át az edzőképzés megújításán, azért vállalta el a Puskás Akadémia szakmai irányítását a kezdetekkor, mert mindig abban gondolkodott, hogyan lehetne a magyar futball egészét felemelni és visszavinni arra a szintre, ahol egyszer már volt” – mondta.
Kapcsolódó tartalom
Szöllősi azt is kiemelte, Mezey nagy tisztelettel adózott a régi nagy magyar edzők és játékosok hagyatékának.
„A tény, amit nem lehet tőle elvenni: kijuttatta a magyar válogatottat nagyszerű menetelés végén az 1986-os, mexikói világbajnokságra. Nem élhette meg, hogy újra ott legyünk a vb-n, már csak az ő emléke miatt is muszáj visszatérnünk a futball nagyszínpadára, ahol vele jártunk legutóbb” – vélekedett.
A Nemzeti Sport főszerkesztője elmondta, bár Mezey már évek óta nem volt aktív a magyar labdarúgásban, mindig mindent figyelemmel követett, és folyamatosan érezhető volt az az aggódás, ami egész életművét áthatotta.
„Érdemes meghallgatni, milyen lelkesedéssel és elismeréssel beszélt Szoboszlai Dominik pályafutásáról, ami tőle csak a legnagyobbaknak járt ki, márpedig az ő keze ért alatt ért el nagy sikereket Détári Lajos vagy Törőcsik András, hogy csak néhány nevet említsünk” – mondta, majd arról beszélt, Mezey tudatosan készült a búcsúra azzal, hogy búcsúinterjút adott és könyvben foglalta össze mindazt, amit életéről, illetve edzői pályafutásáról fontosnak tartott elmondani.
Az alábbi, folyamatosan frissülő cikkünkben emlékezünk meg a magyar labdarúgás egyik legkiemelkedőbb alakjáról.