„Egyszerűen elfogadhatatlan ez a teljesítmény. Ezt mondtam a fiúknak is: ha képesek Európában végig rohanni és űzni az ellenfelet, és ezt nem hajlandóak a magyar bajnokságban csinálni, akkor nem fognak nálam játszani. Hogy ha nem vagyunk hajlandóak presszingelni, nem vagyunk hajlandóak közel menni, megszerezni a labdát, akkor simán kipasszolgatnak minket. Ezt láthattuk ma a pályán. Ez ennél a klubnál elfogadhatatlan” – fakadt ki Robbie Keane a Zalaegerszegtől elszenvedett 2–1-es bajnoki vereség után az M4 Sport kamerája előtt.

Publikus információk erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor az nem igaz, hogy a ferencvárosiak keveset futottak a zalaiakkal vívott mérkőzésen. Legalábbis Hegedűs Henrik, a csapat vezető adatelemzője azt állította, a játékosok a ZTE ellen többet és nagyobb intenzitással futottak, mint a Salzburg 3–2-es legyőzése alkalmával, ám, mint mondta, a futásteljesítmény nem párosult megfelelő taktikai mozgásokkal.

Cikkünkben most arra keressük a választ, hogy a 2025 őszén – és a korábbi szezonokban szintúgy – emlegetett gyengébb hazai teljesítménynek milyen okai lehetnek.

Visszatérő téma, hogy a Fradit egyfajta kétarcúság jellemzi. Keane elődjei, Pascal Jansen, Dejan Sztankovics, Sztanyiszlav Csercseszov is gyakran megkapták kritikaként, hogy a nemzetközi kupaporondon jobban néz ki a játék és a pályán motiváltabbnak tűnik a csapat, mint az NB I-ben.

Az OTP Bank Liga 2023/24-es szezonjában november 5-e és december 17-e között 2 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség (8 pont), a 2024/25-ös idényben október 6-a és december 15-e között 4 győzelem, 4 döntetlen és 2 vereség (16 pont) volt a mérleg – nem is lett meg az őszi elsőség egyik esetben sem –, miközben a nemzetközi porondon tisztességgel gyűjtötték a pontokat.

Aztán az aktuális El- vagy Kl-szereplés befejeztével megszűnt a kettős terhelés, megrázta magát a csapat, és az elmúlt szezont leszámítva magabiztosan húzta be a bajnoki címet – 2025 tavaszán már sorozatban hetedszer.

Önmagában sokatmondó, hogy a zöld-fehérek mostani bajnokijaik kevesebb mint felét, 10-ből 4-et nyerték meg – hasonló szezonkezdetre legutóbb 2017 őszén volt példa, akkor Thomas Doll irányításával kezdtek 4 győzelemmel, 4 döntetlennel és 1 vereséggel, és szintén 16 pontot gyűjtöttek, majd az idény végén a Videoton mögött a 2. helyen végeztek –, ezzel szemben az Európa-liga főtábláján valósággal szárnyalnak, szinte már most, három forduló elteltével, biztosra vehető a továbbjutásuk, hiszen hét ponttal a hetedik helyen állnak.

Ugyanakkor ez csak a végtermék, a Ferencváros teljesen más futballt játszik itthon és külföldön:

az NB I-ben dominánsabbak, átlagban 60%-ban birtokolják a labdát, az El-ben viszont csak 44,7%-ban, mégis eredményesebbek.

Szembetűnő, hogy Keane három belső védővel felálló csapata sokkal jobban teljesít a labda nélküli, kontrákra, felívelésekre építő direkt játékban, ami a támadóbb felfogású együttesek ellen működik az El-ben, viszont a betömörülő NB I-es csapatok felülmúlásához nem mindig hatékony.

Hiába a kontroll, a magasra tolt védelem, a Fradi láthatóan nehezebben bontja a mély blokkba húzódó riválisok védelmét:

a Fizz Ligában úgy termeltek kevesebb várható gólt (10 bajnoki alatt átlagban 1,81 xG), mint a hat BL-selejtezőn és a három El-főtáblás mérkőzésen (2,01 xG), hogy többször lőttek kapura 90 percenként (13,29–10,98).

Az említett mély blokkot bontani többféleképpen lehet, egyik módja a sikeres cselezés – ebben a Fradi 92-vel csak harmadik az NB I rangsorában a ZTE (99) és az MTK mögött (94), ennél talán több is lehetne a betömörülő védelmek ellen. Összehasonlításként, az El-ben meccsenként 14,49, a Fizz Ligában pedig 9,2 sikeres cselt mutattak be. Hozzátartozik, a zöld-fehérek játékosállománya nem cselgépekből áll, másabb profilokkal rendelkeznek, akik eltérő területeken jeleskednek.

Elől azért is tűnhetnek olykor ötlettelennek a labdával, mert a támadótaktika sok esetben kimerül abban, hogy túltöltik az oldalakat, és onnan beadásokkal – az xT (Expected Threat) hőtérkép alapján főleg a jobb oldalról teremtenek veszélyt – keresik a fejjátékával egész Európában kiemelkedő Varga Barnabást. A Cube statisztikái szerint a Fizz Ligában a Fradi játszik a legtöbbet a széleken, illetve az azokon való labdabirtoklásban is első.

A Ferencváros xT hőtérképe a Fizz Liga 2025/2026-os idényében (Forrás: Cube)

Szintén az adatelemző cég – passzhálózatokra vonatkozó – grafikájából derül ki, hogy míg itthon alig-alig vonják be játékba a két csatárt kombinációkkal (tehát inkább üres területekre történő beindításokkal, beadásokkal keresik őket, nem rövid passzokkal), addig a nemzetközi kupameccseken a rövidpasszos labdakihozatalok helyett sűrűn ívelgetnek a csatárra, név szerint Vargára, és a lefejelt, vagy a második labdák begyűjtéséből építkeznek.

A Fradi passzhálózata az NB I-ben (balra), illetve az El-ben (Forrás: Cube)

Problémát okoznak azok a meccsszituációk is, amikor a labda elleni játék során a magas helyezkedés nem mindig párosul eredményes, intenzív letámadással, emiatt számos alkalommal meg is kontrázzák az FTC-t.

A magyar rekordbajnok által gyakran használt emberezős letámadás inkább a labdakihozatalokra építő, technikás csapatok ellen hasznos, amelyek hátulról, rövid passzokkal próbálnak építkezni (például Genk, Salzburg), nem azok ellen, akik direkt játékot játszanak, sokat ívelgetnek, nem építkeznek hátulról – a legtöbb NB I-es gárda utóbbi stílusra támaszkodik a címvédő ellen, főleg idegenben.

A zöld-fehérek a PPDA-mutatójuk alapján (ez a mutató minél alacsonyabb, annál intenzívebb presszinget jelez) a Fizz Liga mostani idényében átlagban 9,49, míg a nemzetközi kupaporondon (BL-selejtezők és El-meccsek) csak 8,82 passzt „engedtek” az ellenfelüknek, mielőtt közbeavatkoztak. Emellett jóval több párharcot vívnak meccsenként a nemzetközi kupaporondon (64,86), mint az NB I-ben (47,5), nyilván ennek az is az oka, hogy a bajnokikon átlagban 15 százalékkal többet birtokolják a labdát.

A PPDA önmagában nem mutatja meg a letámadás sikerességét – például úgy is lehet alacsony az érték, ha az ellenfél felívelgeti a labdákat, mert így szeret építkezni, de zóna­lefedettség és a labdaszerzések helyszíne is számít –, a Cube „magas presszingre” vonatkozó pizzaszelete azonban egy aggregált, különböző elemekből (PPDA, magasan megszerzett labdák, védelmi vonal magassága) összeállított mutató, így ezt is megvizsgáltuk:

a Fizz Ligában messze átlag alatt vannak, mindössze a csapatok 27 százalékánál jobb ebben a mutatóban, ezzel szemben a BL-selejtezők során a csapatok 63 százalékánál, míg az El-ben a csapatok 41 százalékánál.

(Ha valaki nem hinne a szemének, azt gondolná, bizonyára azért lehet ez, mert az FTC domináns, labdabirtoklásra építő futballt játszik, annak összehasonlításként itt vannak a labdabirtoklásban szintén jeleskedő ETO statisztikái: a labdabirtoklás tekintetében top 3-as győriek az NB I-es csapatok 77 százalékánál jobbak a magas presszingben a Cube szerint).

Az ETO (balra) és az FTC (jobbra) labdabirtoklásra vonatkozó „pizzája” a mostani Fizz Ligában (Forrás: Cube)

Fontos még, hogy az emberezős letámadás egyrészt nagy fizikális megerőltetést követel (sok futás, gyors reakciók), amin a kettős terhelés sem segít, másrészt csak kellő intenzitással működik. Ha nem helyeznek kellő nyomást az ellenfél védőire, ha nem elég kompaktak, energikusak, koncentráltak a támadók és a középpályások, illetve nincs jól megszervezve, akkor nem lesz eredményes.

Hasonlóra láthattunk néhány példát a legutóbbi ZTE-től elszenvedett vereség alkalmával is:

Az ellenfelek kontráinál a IX. kerületiek úgynevezett „maradék védelme” (rest defence) sokszor sebezhető, mivel a rendelkezésre álló, statikusabb középhátvédek – Szalai, Gartenmann, Cissé, Raemaekers –, finoman szólva sem az egy az egy elleni szituációk levédekezésében, a versenyfutásban emelkednek ki. Ráadásul a keret két klasszikus 6-osa, Maiga és Julio Romao, akik kisegíthetnék őket ilyen esetekben, jó ideje nem állnak rendelkezésre sérülés miatt, az általában ott játszó Ötvös Bence inkább labdával (progresszív passzokban, beadásokban, átlövésekben) kiemelkedő.

Szó, mi szó, az ötmagyaros ajánlás és a fiatalpercek sem könnyítik meg Keane dolgát. A Fizz Ligában valamilyen szinten megköti a kezét, hogy a támogatások begyűjtéséhez, a kiemelt akadémiai státusz megtartásához fix számú magyar játékost kell szerepeltetnie, míg az Európa-ligában annyi külföldit küldhet pályára, amennyit csak akar. Ennek következtében láthatóan két csapatot épít, az állandóság, összeszokottság és a kiegyensúlyozottság elérése így nehezebb, ahogy az egyes játékelemek, letámadások kivitelezése is.

Persze lehet erre legyinteni, mondván, nem muszáj „két különböző” csapatot létrehozni, az ETO és a Paks külföldön is a tőle megszokott játékot mutatja be, plusz a Fradi rendelkezik a legértékesebb kerettel itthon, a B-csapattal is meg kellene oldania a bajnokságot. Az azonban tény, hogy az összeszokottság és az állandóság hiányában nehezebben alakulnak ki az automatizmusok (azt se feledjük, hogy tavasz óta állnak fel öt védővel), illetve a kívánt mozgások is rozsdásak lehetnek, megkavarodhatnak a fejekben. Arról nem beszélve, mit okoz egy öltözőben, ha a légiósok rajtuk kívül álló okok miatt nem kerülhetnek be a keretbe, csapatba bizonyos szituációkban.

Tegyük még hozzá, azért más, külföldi egyeduralkodókra is jellemző, mondhatni természetes pszichológiai folyamat, hogy egy idő után hajlamosak kényelmesebben futballozni a saját bajnokságukban, tudván, a legtöbb esetben fölényükből adódóan úgyis ők érnek be elsőként a versenyfutás végén, igaz, a Dinamo Zagrebbel éppen az előző idényben esett meg, hogy az egymás elleni eredmények miatt csak ezüstérmes lett a szintén 65 pontos Rijeka mögött.

Ne legyenek kétségeink, Keane továbbra is elvárja majd a magas presszinget – emlékezetes, hogy a Maccabival az izraeli bajnokságban ők hagyták a riválisaiknak a legkevesebb lehetőséget labdát birtokolni (ezt mutatja a 7,74-es PPDA mutatójuk) –, kérdés, sikerül-e fejleszteni rajta, csakúgy, mint a labdás játékon.

A szombaton 20.00-kor kezdődő Ferencváros–MTK örökrangadót az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti. 

Fizz Liga, 12. forduló:
péntek:
20.00 – Kisvárda Master Good-Nyíregyháza Spartacus FC (M4 Sport)
szombat:
13.15 – Kolorcity Kazincbarcika SC-Puskás Akadémia FC (M4 Sport)
15.30 – ETO FC-Paksi FC (M4 Sport)
20.00 – Ferencvárosi TC-MTK Budapest (M4 Sport)
vasárnap:
15.30 – Diósgyőri VTK-Újpest FC (M4 Sport)
18.00 – Debreceni VSC-Zalaegerszegi TE FC (M4 Sport)