A tanulmány leginkább figyelemre méltó megállapításainak egyike, hogy miközben az NB I-ben futballozó magyar és légiós játékosok játékperceinek aránya stagnál az elmúlt négy évben, kijelenthető, hogy a 2024/25-ös szezonban csökkent a légiósok száma, ezzel együtt viszont nőtt az átlagos pályán töltött idejük, tehát az a kevesebb légiós összességében magasabb minőséget képvisel.
Ezt a tendenciát erősíti meg a régiós összevetés is: a 2024/2025-ös szezonban az NB I a légiósok játékperceiben, számában és átlagos játékperceiben is a második legalacsonyabb értéket produkálta a nemzetközi minta országaihoz (Dánia, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Horvátország) képest.
Mindeközben a fiatal magyar játékosok összes és átlagosan pályán töltött játékpercei is jelentősen növekedtek a 2023/24-es szezonhoz képest, és mindegyik csapat biztosított legalább 1 500 játékpercet a fiatal magyar játékosoknak, akik közül sokan alapemberekké váltak a csapataikban.
Régiós összevetésben az NB I-ben lépett pályára a harmadik legtöbb fiatal hazai játékos a 2024/2025-ös kiírásban, a játékpercek számában a negyedik, az átlagos játékpercek számában az ötödik helyet tudja felmutatni az NB I. Tehát a mennyiségben tapasztalható fejlődés, a minőséget tekintve kevésbé.
Ami a légiósainkat illeti, a 2024/25-ös szezonban 22 magyar labdarúgó szerepel Európa tíz legerősebb bajnokságában. Régiós összevetésben nekünk van a legkevesebb olyan labdarúgónk, akik ezekben a bajnokságokban szerepeltek.
Az öt legnagyobb európai liga (az angol Premier League, a spanyol La Liga, a német Bundesliga, az olasz Serie A, illetve a francia Ligue 1) közül mindegyikben pályára lépett magyar játékos. A legtöbben (öten) a német Bundesligában kaptak szerepet. Az 5 legerősebb bajnokság másodosztályaiban összesen nyolc magyar játékos játszott legalább egy alkalommal.
Az MLSZ 2024/25-ös szezonra készített futballszakmai elemzését itt találja.
A tanulmány további kulcsmegállapításai
- Az első gól döntő jelentőségű
A 2024/2025-ös NB I-es szezon mérkőzései során döntő fontosságú volt az első gól megszerzése. Az a csapat, amely a találkozó első gólját szerezte, az esetek 88 százalékában nem kapott ki az adott mérkőzésen.
- A mérkőzések 26 százaléka az utolsó 15 percben (és a hosszabbításban) dőlt el
A mérkőzések alig több mint egyharmadán (37%) alakult ki az első félidőben a mérkőzés végkimenetele. Összesen 52 olyan mérkőzést láthattunk a szezonban, amely a 75. perc után
dőlt el, ebből 21 volt olyan találkozó, amelyen a hosszabbításban született a mindent eldöntő gól.
- 30 százalékkal növekedett az 5 legerősebb európai bajnokságban termelt pontszám a Produktivitási rendszerben
A produktivitási rendszer metódusa alapján a 2023/2024-es szezon 18 654 pontja után a 2024/2025-ös idényre 24 290 pontra növekedett a magyar játékosok által a Top 5 bajnokságokban termelt pontszám. Ez 30 százalékos növekedést jelent. A 24 290 pont a legmagasabb érték az elmúlt négy szezont vizsgálva.
- A válogatott keretértéke 199,7 millió euró
A magyar férfi A-válogatott keretének értéke dinamikus növekedést mutat az elmúlt években. A válogatott 25 legértékesebb játékosának becsült piaci összértéke 2025-ben megközelítette a 200 millió eurót. A három legértékesebb játékos Szoboszlai Dominik (80 millió euró), Kerkez Milos (45 millió euró) és Dárdai Bence (12 millió euró) voltak. Együtt a teljes keret összértékének 69 százalékát adják.
- 26 játékos 1 millió euró felett
2025-ben 26 válogatott játékos becsült értéke haladta meg az 1 millió eurót, közülük négyen 10 millió euró feletti becsült piaci értékkel rendelkeznek.
- Nem hatékony helyzetkihasználás
A férfi A-válogatott az eredményességgel összefüggésben lévő mutatókban átlagosan a Nemzetek Ligája A-divíziójában szereplő csapatok kb. 30 százalékánál ért el magasabb értékeket. Az eredményesebb szereplés elmaradása részben a helyzetek nem túl hatékony kihasználásával magyarázható, hiszen míg ellenfeleink 12,7 értékű várható gólra 17 gólt szereztek, addig mi 10,7-es xG (várható gól) értékkel csak öt találatot értünk el.