Még nyáron szedtünk össze minden fontos tudnivalót az MLSZ és az NSMI élvonalbeli labdarúgóklubokra és kiemelt akadémiákra vonatkozó szabályairól és ajánlásairól, ezúttal pedig azt néztük meg, hogyan állnak a csapatok az egyes „kategóriákban”.

Nyolc csapat egyelőre maradéktalanul megfelel az MLSZ 4+1-es ajánlásának

Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ösztönző, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatás jár – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyit az előző két szezonban azok a klubok kaptak, amelyek teljesítették a fiatalajánlást.

A téli szünetig nyolc olyan csapatot találunk, amely egyelőre maradéktalanul megfelel az MLSZ-ajánlásnak: a DVSC, a DVTK, az ETO, a Kisvárda, a Kazincbarcika, az MTK, a Paks és a PAFC is.

Legutóbbinál ugyan volt egy kis bizonytalanság, de miután Hornyák Zsolték „telefonos segítséget kértek” az MLSZ-től, megnyugodhattak, hiszen ők is megfelelő számú magyart és fiatalt tudtak a pályán az első 18 fordulóban.

A maradék négy csapat (az FTC, a Nyíregyháza, az Újpest és a ZTE) azonban már biztosan nem lesz jogosult a teljes támogatási összegre a szezon végén. Az Újpest esetében ez nem is meglepő, Ratatics Péter klubelnök már nyáron bejelentette, hogy ebben az idényben nem foglalkoznak a 4+1-es ajánlással. A címvédő Ferencváros tizennyolcból hét fordulóban felelt meg teljes egészében az MLSZ-ajánlásnak, míg a Nyíregyháza az első 13 fordulóban egyszer sem, azóta viszont ötből ötször. A négy csapat közül a ZTE-é a legérdekesebb helyzet: az egerszegiek az első fordulóban nem teljesítették az előírtakat (a 76. perctől nem volt fiatalszabályos játékos a pályán a DVSC ellen), azóta viszont mind a tizenhétszer megfeleltek a 4+1-es ajánlásnak (igaz, háromszor is előfordult olyan, hogy végül 2005-ös vagy annál fiatalabb játékos nélkül fejezte be a meccset a csapat, mert a ráadásban, a 90. perc után lecserélték a pályán lévő U21-es játékost).

A teljes támogatási összeg egy részét azonban még ők is begyűjthetik, mivel a szövetség bevezetett egy átmeneti szabályt, amely alapján kizárólag a 2025–2026-os idényben a 2024–2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként – ebben az esetben viszont „csak” az előző szezon díjazása, azaz 325 millió forint jár.

A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.

Ha a magyarok és légiósok játékperceinek megoszlását nézzük, természetesen a Paksot találjuk az élen, hiszen Bognár György csapatának keretében továbbra sincs külföldi állampolgárságú labdarúgó. Ebből a szempontból az MTK és a DVSC van még ott a dobogón, de több mint 10 ezer magyar játékperce van a Kazincbarcikának, a Nyíregyházának, a ZTE-nek, a DVTK-nak és a PAFC-nak is. Őket követi a téli listavezető ETO, majd három olyan csapat (Kisvárda, FTC, Újpest), ahol több lehetőséghez jutottak a légiósok, mint a magyarok.

Összességében 326 labdarúgó lépett pályára a Fizz Liga 2025–2026-os idényének első 18 fordulójában, közülük 205 volt magyar (vagy magyar állampolgársággal is rendelkező) és 121 külföldi játékos.

Ha a játékosokat külön is megvizsgáljuk, akkor három kapust találunk az élen: Varga Ádám (DVSC, de most télen visszarendelte az FTC), Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence (ZTE) egyetlen percet sem mulasztott az első 18 fordulóból. A mezőnyjátékosok között két Puskás Akadémia-labdarúgót, a lengyel Wojciech Gollát és a magyar válogatottban is bemutatkozó Lukács Dánielt van az élen.

A PAFC-ban játszottak a legtöbbet, Újpesten a legkevesebbet a fiatalok

Az előző szezonokban használt fiatalajánlás (jelenleg 2005-ös vagy később született játékosok felelnek meg neki) követése önmagában már nem ér támogatást, de a 4+1-es ajánlás teljesítéséhez szükség van rá, úgyhogy nézzük, hogy a korábbiakhoz képest ebben hogyan teljesítettek a csapatok a szezon első felében.

A 2022–2023-as idényben történt bevezetése óta több alkalommal is foglalkoztunk az MLSZ-ösztönzőrendszerével, ezeket itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt lehet elolvasni.

A 2025–2026-os idényben eddig 50 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget, ők összesen közel 22 ezer játékpercet tölthettek a pályán. Az előző három szezonban 17 kör után jött a téli szünet, és ugyan most egy fordulóval többet játszottak a csapatok, a 20 ezer fölötti fiatalperc kiemelkedő az eddig látottakhoz képest (2022–2023: 15 305 fiatalperc, 2023–2024: 9738 fiatalperc, 2024–2025: 16 167 fiatalperc 17 forduló után).

Jól látszik tehát, hogy az elmúlt három szezonhoz képest nőtt az U21-es vagy fiatalabb labdarúgók játékperceinek száma az NB I-ben.

A különbséget az is jól jelzi, hogy ahogy az a lenti ábrán is látszik, a most zajló bajnokságban már fél távnál közel annyi játékperce van a fiataloknak, mint például a 2023–2024-es szezon egészében volt.

A legtöbb fiatal az első helyen telelő ETO-nál kapott lehetőséget (szám szerint heten is), míg a győrieket a Puskás Akadémia és a Kazincbarcika követi hat-hat 2005-ös vagy annál fiatalabb magyar játékossal. Ennél azért többet árulnak el a játékpercek: ezt a listát a PAFC vezeti, mögötte az MTK és az ETO áll. A lenti diagramon az is látszik, hogy az átmeneti szabály teljesítéséhez a ZTE-nek már most megvannak a fiatalpercei, de az FTC és még a Nyíregyháza is jól áll időarányosan. Az Újpest helyzete ebből a szempontból már nehezebb, mivel az első 12 fordulóban egyáltalán nem játszatott U21-es játékost, és azóta is csak 365 percet gyűjtött Kaczvinszki Dominiknak köszönhetően.

A játékosokat vizsgálva a Kisvárda ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkező kapusát Popovics Iliját találjuk a lista élén: ahogy arról már korábban is írtunk, ő egyetlen percet sem mulasztott a szezon első felében – ez persze nem meglepő annak fényében, hogy Révész Attila előszeretettel foglalkoztat fiatal kapust, elég csak az idén télen a kolozsvári CFR-től a lengyel rekordbajnok Legia Warszawa-hoz szerződő Hindrich Ottóra vagy 2023–2024-es szezonban alapembernek számító Kovács Marcellre gondolni.

Az első háromban még az ajánlatok sokasága ellenére a DVSC-vel szerződést hosszabbító Szűcs Tamást és a Paksban egy gólt és négy gólpasszt jegyző Horváth Kevint találjuk.

A Kisvárdánál ugyan a bevált módszert követik, Popovicson kívül ezúttal csak egyetlen másik fiatal kapus (Juhász Bence, Kazincbarcika) kapott eddig lehetőséget – emiatt eltér a fiatalok posztonkénti megoszlása a korábbi szezonokban látottaktól. A legtöbben és a legtöbbet a középpályások játszották, de jelentősen több szerephez jutottak a hátvédként bevethető U21-es játékosok is.

Az életkor szerinti megoszlásban nincs meglepetés, a 2005-ösök kapták a legtöbb játékpercet (az összes fiatalperc 86 százalékát). A szezon eddigi legfiatalabb pályára lépője a 2008-as születésű Galambos János, aki négy bajnokin 125 percet játszott és már gólt is szerzett a Paksban.

NSMI

Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet produktivitási rendszerét korábban részletesebben is bemutattuk (erről itt olvashat), de röviden most is összefoglaljuk a lényegét. Ez az ösztönző tizenkettőből hét élvonalbeli csapatot (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) érint, mivel jelenleg csak nekik van államilag elismert labdarúgó-akadémiájuk (illetve még két másodosztályú csapatnak, a Budapest Honvédnak és a Vasasnak).

Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel.

A hét érintett csapat ezt meg is oldotta ősszel, azonban mindegyik klub kötött egy külön szerződést is az NSMI-vel, amely szerint egy előre egyeztetett fiatalperc (kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell érni) teljesítése szükséges ahhoz, hogy az akadémia megkapja az előírt sportszakmai támogatás felét (az akadémiák a produktivitási rendszertől függetlenül megkapják a teljes üzemeltetési támogatást, valamint a sportszakmai támogatás felét is az államtól).

Az NSMI részéről elárulták, nincs egységes határ, minden klubbal külön megállapodást kötöttek, de eddig erről csak a DVTK árult el részleteket: Kovács Zoltán sportigazgató még a nyáron mondta el, hogy 7000 fiatalperc teljesítését vállalták. Így időarányosan egy kicsit el is vannak maradva ennek a teljesítésétől a miskolciak, mivel az első 18 körben 1886 2005-ös vagy azután született, illetve 1499 2004-es játékpercet tudtak felmutatni.

A fenti ábra alapján feltűnő, hogy a Ferencváros hátrányban van a kiemelt akadémiák versenyében, de az NSMI részéről Schmidt Ádám és Szalai Ádám korábban elárulta, hogy lehetőség van a produktivitás „kipörgetésére” akkor is, ha például egy klub télen a top nyolc bajnokságba értékesíti egy fiatal játékjogát, és ez a fiatal abban a bajnokságban pályára is lép – az ottani perceit ugyanis magasabb szorzóval beszámíthatja a hazai klubja a produktivitási rendszerbe. A helyzet pedig jó eséllyel így lesz, miután a zöld-fehérek fiatalperceinek nagy részét szállító Tóth Alex a Premier League-ben szereplő Bournemouth-hoz szerződött.

A bajnokság a héten folytatódik, és jelen állás szerint a bajnoki címért, a dobogóért és a kiesés elkerüléséért is nagy csata jöhet tavasszal – hogy ebben a helyzetben hogyan teljesítenek a csapatok a különböző MLSZ- és NSMI-ajánlások tekintetében, azt természetesen a szezon végén ismét megvizsgáljuk.

A Fizz Liga szombaton és vasárnap három-három mérkőzéssel folytatódik, az M4 Sporton, az M4 Sport+-on és az m4sport.hu-n pedig továbbra is minden mérkőzést élőben közvetítünk!

Fizz Liga, 19. forduló:
január 24., szombat
12:30 – Nyíregyháza Spartacus FC–Újpest FC (M4 Sport és m4sport.hu)
15:00 – Kisvárda Master Good–MTK Budapest (M4 Sport és m4sport.hu)
19:45 – Puskás Akadémia FC–Paksi FC (M4 Sport és m4sport.hu)

január 25., vasárnap
13:00 – Debreceni VSC–Diósgyőri VTK (M4 Sport és m4sport.hu)
15:00 – Kolorcity Kazincbarcika SC–ZTE FC (M4 Sport+ és m4sport.hu)
18:15 – Ferencvárosi TC–ETO FC (M4 Sport és m4sport.hu)

A Fizz Liga állása a 18. forduló után