Ugyan a mérkőzés legmeghatározóbb momentuma a piros lap volt, érdemes megemlékezni arról, hogy Philippe Rommens kiállításáig Borbély Balázs milyen nagyszerű mérkőzéstervvel tartotta távol Dibusz Dénes kapujától a Twente támadóit.

Borbély a megszokottak szerint 4–2–4-es (4–4–2) hadrendben képzelte el csapata labda nélküli játékát, amelynek kifejezetten fontos eleme volt, hogy a két szélsőjét, Kristoffer Zachariassent és Callum O’Dowdát szűken tartotta, annak érdekében, hogy a pálya centrumát megfelelően le tudja zárni.

A cél egyértelműen a hollandok szélességi területbe történő kiterelése volt, hogy középen ne tudjanak előre jutni. Annak biztosítása érdekében, hogy a pálya centruma biztosan zárt legyen, a Fradi nem támadta le egy az egy ellen a Twentét.

Borbély Balázs sokkal fontosabbnak találta, hogy legyen hátul plusz egy embere az esetleges hosszú labdákkal szemben, vagy arra az eshetőségre, ha esetleg a hollandok mégis kiszabadulnának a nyomás alól.

Emiatt a Lenny Joseph, Gavriel Kanikovszki páros közül csak az egyikük helyezett nyomást a labdás emberre, a másik elzárta a négyvédős lánc előtt egyedüli hatosként futballozó játékost, akire emiatt a Ferencváros belső középpályásainak csak hébe-hóba kellett fellépnie, összességében így eggyel többen lehettek a zöld-fehérek a középpályán.

Az is érdekes változtatás volt, hogy ezúttal nem Marius Corbu szerepelt tízesként, hanem Kanikovszki. A lehetséges okokat érdemes a labda nélküli játékban keresni. Corbu sokkal robbanékonyabb, sokkal könnyebben, gyorsabban odaér a labdás emberre, előbb tud nyomást gyakorolni.

Ráadásul az előző szezonban jelentősen több védekező akciót hajtott végre, mint Kanikovszki, védekezésben erősebb, míg az, amiben Kanikovszki igazán jó – a játék szervezése –, kevésbé volt prioritás, hiszen a Ferencváros meccsterve alapvetően arra épült, hogy magasan letámad és ellehetetleníti a Twente építkezését. Amikor pedig a Ferencvároshoz került a labda, akkor az izraeli középpályásnak lehetősége volt visszalépni, így mégis csak szerepet tudott vállalni a labda előre juttatásában.

Corbu Marius fizikális teljesítménye az NB I 2025/2026-os kiírásában (Forrás: Cube)

Azáltal, hogy a Ferencváros a pálya centrumát hermetikusan lezárta, nemcsak a középső zónákban történő építkezést vette el a Twentétől, nagyon tudatosan a szélességi területbe kényszerítették a hollandokat, ahol az oldalvonal segítségével sokkal egyszerűbben tudták becsapdázni őket. Ennek következménye az volt, hogy a Twente a saját térfelén, kifejezetten a szélességi területekben sokszor labdát veszített.

Twente labdavesztései a Ferencváros elleni visszavágón (Forrás: Cube)

Borbély Balázs remekbe szabott taktikáját siker koronázta. Amellett, hogy sikerült féken tartani a hollandokat, még építkezésre is futotta az erőből, labdával is kontrollálni tudta a Ferencváros a mérkőzést, mindezt Toon Raemaekers az értékesített büntetővel koronázta meg.

Az ivószünetet követően viszont fordulat állt be. A Ferencváros letámadásának intenzitása csökkent, a Twente a mérkőzésen először tudta megszállni a Fradi térfelét, majd nem sokkal ezt követően, nagyjából fél órányi játék után Rommenst kiállította a játékvezető.

Ennek következtében Borbély Balázs a tervének feladására kényszerült. A 4–2–4-es alakzatot 4–4–1 váltotta, Rommens helyére, Corbu mellé, Kanikovszki lépett hátra, a csapat pedig mély blokkban próbálta kivédekezni a fennmaradó bő 60 percnyi játékidőt.

Joseph maradt legelől, bár ő is mélyen volt, mindenesetre a jelenléte némi esélyt jelentett, hátha sikerül elmenni egyszer-kétszer kontratámadásból, ami végül a második félidő elején meg is történt. Klasszis mozdulatsor volt, egészen a labda átvételétől, keresztül azon, ahogy átvezette a labdát kis túlzással az egész pályán, majd a 16-oson kívüli befejezés is extra volt.

Lenny Joseph labdavezetései a Twente elleni visszavágón (Forrás: Cube)

Ezzel pedig négy meccsen már négy gólnál jár a világbajnokságon Haiti színeiben pályára lépő csatár, aki nagyon úgy néz ki, Borbély kezei alatt a Ferencváros első számú befejező embere lehet, betöltve a tavasszal az AEK-hoz igazoló Varga Barnabás hagyta űrt.

Joseph góljával tehát összesítésben már 4–1-re is vezetett a Fradi, a neheze viszont csak ekkor jött, hiszen a nyomás egyre fokozódott. Borbély először a 73. percben frissített, viszont a lényegesebb változtatás a 78. percben jött, amikor egy csatár helyére (Joseph), egy középhátvéd (Zohore) érkezett, ezzel öt védőre (5-3-1) váltott a tréner.

A döntés egyfelől logikus, több, jól fejelő magas embert a hátsó vonalba, azonban így a középpályáról kevesebb rásegítés érkezett a szélsőkre, Osváthnak és Cadunak többször kellett egyedül szembenéznie a Twente szélsőivel, amelynek így még több beadási lehetősége nyílt.

Végül két beadást követően egalizált a Twente, de összességében a Ferencváros megérdemelten jutott tovább, hiszen még az emberhátrányos szituáció ellenére sem tudott a holland csapat olyan fölényt kidolgozni, amellyel reálisan akár csak hosszabbításra menthette volna a mérkőzést.

Ismételten dicséret illeti a stábot és a játékosokat, a Twentét kiejteni bravúr. A párharcot megelőzően egyáltalán nem volt kézenfekvő a 4–3-as Fradi-siker, pláne úgy, hogy új edző érkezett, vele új játékrendszer, új elvek és a keret sem maradt a régi.

A továbbjutásnak hála, egy párharc megnyerésére van a Ferencváros a Konferencia-liga-alapszakasztól, kettőre az Európa-ligába jutástól. Folytatás jövő szerdán a Górnik Zabrze ellen – a mérkőzést az M4 Sport 20.15 órakor élőben közvetíti!